Magyar kiakadt Orbánra: Ez az egyik legsúlyosabb állam elleni bűncselekmény
Egészen új szintre emelkedett Magyar Péter és Orbán Viktor politikai konfliktusa. A miniszterelnök vasárnap már nem egyszerűen kemény vagy felelőtlen politikai kijelentéssel vádolta elődjét, hanem egyenesen a Büntető Törvénykönyv állam elleni bűncselekményekről szóló fejezetét idézte. Magyar szerint Orbán a fizetős lakiteleki DPK-táborban „fegyveres lázadásról, az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásáról beszélt nevetgélve”. A háttérben egy különösen félreérthető Orbán-mondat áll: a Fidesz elnöke a „nemzeti ellenállás” eszközeiről beszélve azt mondta, „az eszközök már megvannak, tompábbak, hegyesebbek, kinek mi jut”.
A kijelentés a lakiteleki Digitális Polgári Körök táborában hangzott el, ahol Orbán hosszasan beszélt arról, hogy szerinte a Fideszt és annak politikusait politikai eszközökkel próbálják megtörni, a korábbi kormány szereplői elleni eljárásokat pedig nem jogi, hanem politikai támadásként értékelte. Amikor a moderátor a korábban meghirdetett „nemzeti ellenállásról” kérdezte, Orbán a jelek szerint tréfás hangnemben dobta be a „tompább” és „hegyesebb” eszközöket.
Magyar Péter azonban egyáltalán nem találta viccesnek a megfogalmazást. Röviddel később közzétette a Büntető Törvénykönyv 254. paragrafusát, amely az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatását szabályozza, és amelynek alapesetére valóban rendkívül súlyos, akár életfogytig tartó szabadságvesztést is lehetővé tesz a törvény.
Ez volt Orbán mondata, amely miatt elszabadult a vita
Orbánt arról kérdezték Lakiteleken, hogyan áll a Fidesz által korábban meghirdetett „nemzeti ellenállás”, illetve hol vannak azok az eszközök, amelyekkel az ellenzéki párt mozgósítani szeretné támogatóit.
A volt miniszterelnök erre úgy válaszolt, hogy szerinte az ország még nem áll készen egy teljes körű országos ellenállási kampányra. Ezután hangzott el az a mondat, amely néhány órán belül önálló politikai botránnyá vált: „Az eszközök már megvannak, tompábbak, hegyesebbek, kinek mi jut.”
Ez is érdekelhet
A beszámolók szerint a mondatot nevetés fogadta, Orbán pedig szintén nevetett. A szöveg szó szerinti értelme azonban éppen azért problémás, mert a „tompább” és „hegyesebb” eszközök emlegetése egy politikai „ellenállásról” szóló beszélgetésben könnyen kelthet erőszakos képzeteket.
Magyar Péter erre építette a reakcióját.
Magyar: „Ez az egyik legsúlyosabb állam elleni bűncselekmény”
A miniszterelnök azt írta, hogy szerinte Orbán Viktor „fegyveres lázadásról, az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásról beszélt nevetgélve”, majd azonnal idézte a Btk. vonatkozó rendelkezését.
A Büntető Törvénykönyv 254. paragrafusának első bekezdése szerint az követi el az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatását, aki olyan cselekményt követ el, amely közvetlenül arra irányul, hogy Magyarország alkotmányos rendjét erőszakkal vagy erőszakkal való fenyegetéssel megváltoztassa.
A büntetési tétel öt évtől húsz évig terjedő, vagy akár életfogytig tartó szabadságvesztés.
A második bekezdés még az előkészületet is önállóan bünteti: aki ilyen cselekmény előkészítésében vesz részt, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.
Magyar tehát nem egy hétköznapi paragrafust idézett
A 254. paragrafus a Büntető Törvénykönyv állam elleni bűncselekményeket tartalmazó fejezetében található. Ez az a kategória, amelynek célja Magyarország alkotmányos berendezkedésének, demokratikus hatalomgyakorlásának és állami intézményeinek védelme.
A jogalkotó éppen ezért rendkívül magas büntetési tételeket rendelt hozzá. A tényállás klasszikusan olyan esetekre vonatkozik, amikor valaki erőszakkal, fegyveres erővel vagy komoly erőszakos fenyegetéssel akarja megváltoztatni a demokratikus államrend működését.
Magyar bejegyzése tehát súlyos politikai állítás: lényegében arra hívta fel a figyelmet, hogy Orbán szavait szerinte nem egyszerű retorikai túlzásként kellene kezelni.
Csakhogy a kimondott mondat és a bűncselekmény között még nagyon hosszú jogi út van
Ez a történet legfontosabb jogi része. Attól, hogy valaki kimondja a „hegyesebb eszközök” kifejezést, még nem követi el automatikusan az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatását.
A Btk. 254. paragrafusának alapesetéhez olyan cselekmény kell, amely közvetlenül az alkotmányos rend erőszakkal vagy erőszakos fenyegetéssel történő megváltoztatására irányul. A büntetőjogi értékeléshez ezért vizsgálni kellene a teljes beszédet, a szándékot, a körülményeket, azt, hogy történt-e konkrét felhívás, szervezés vagy előkészítő magatartás, illetve hogy volt-e ténylegesen az alkotmányos rend megváltoztatására irányuló célzat.
Egy kétértelmű vagy akár ízléstelen politikai vicc önmagában nem azonos egy puccs vagy fegyveres hatalomátvétel előkészítésével.
Ezért Magyar Péter jogi minősítése jelenleg politikai állítás, nem hatósági vagy bírósági megállapítás.
Az előkészület viszont már az erőszak előtt büntethető
Magyar vélhetően nem véletlenül idézte a 254. paragrafus második bekezdését is. A törvény ugyanis ennél a különösen súlyos bűncselekménynél nem várja meg, amíg az erőszak ténylegesen megkezdődik.
Előkészület lehet például, ha valaki konkrét személyeket próbál bevonni egy erőszakos hatalomátvételbe, ehhez eszközöket szerez be vagy biztosít, illetve ténylegesen megszervezi az erőszakos cselekményt.
Vagyis ha valaki valóban fegyvereket osztana, résztvevőket szervezne vagy konkrét erőszakos tervet készítene az alkotmányos rend megváltoztatására, nem kellene megvárni az első lövést ahhoz, hogy büntetőjogi felelőssége felmerüljön.
A nyilvánosságra került lakiteleki mondatból azonban önmagában ilyen konkrét előkészületi cselekmény nem állapítható meg.
A „lázadás” ráadásul külön bűncselekmény a Btk.-ban
Magyar Péter a Facebook-bejegyzésében „fegyveres lázadásról” írt, majd a 254. paragrafust idézte. Jogilag érdemes ezt is szétválasztani.
A Btk. külön, a 256. paragrafusban szabályozza a lázadást. A törvény szerint akkor beszélhetünk erről, ha valaki olyan tömegzavargásban vesz részt, amelynek közvetlen célja például az Országgyűlés, a köztársasági elnök, a Kormány, a Kúria vagy az Alkotmánybíróság alkotmányos jogköre gyakorlásának erőszakos akadályozása vagy az intézmény intézkedésre kényszerítése.
A lázadás szervezőjére vagy vezetőjére öt évtől tizenöt évig terjedő szabadságvesztést ír elő a Btk., és ebben az esetben is büntethető már az előkészület.
Orbán szavai alapján azonban jelenleg sem tömegzavargás, sem annak konkrét szervezése nem ismert.
A teljes Orbán-beszédben van egy fontos előzmény is
Orbán már szeptemberi kötcsei beszédében meghirdette a „nemzeti ellenállást”. Akkor azonban egy másik, jogilag fontos mondatot is kimondott.
Arról beszélt, hogy a jelenlegi kormányt a választók juttatták hatalomra, és majd a választók is fogják leváltani. Kifejezetten azt mondta, hogy nem az a Fidesz feladata, hogy valamilyen „ravasz trükkel vagy csellel” eltávolítsa a kormányt.
Ez a korábbi kijelentés nehezen illeszthető egy olyan állításhoz, hogy Orbán már konkrét erőszakos hatalomátvételt hirdetett volna.
Ugyanakkor a vasárnapi „tompábbak, hegyesebbek, kinek mi jut” megfogalmazás politikailag így is rendkívül könnyen félreérthető, különösen akkor, amikor ugyanabban a beszélgetésben „ellenállásról”, bebörtönzött politikusokról és a Fidesz állítólagos üldöztetéséről beszél.
Orbán egyre keményebb nyelvet használ
A mostani botrány nem teljesen előzmény nélküli. A választási vereség után Orbán egyre többször beszél „nemzeti ellenállásról”, az új kormányt „újkommunistának” nevezi, a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt pedig többször az ÁVH-hoz hasonlította.
Lakiteleken azt állította, hogy a korábbi fideszes politikusok elleni büntetőeljárások szerinte azt szolgálják, hogy rajtuk keresztül jussanak el hozzá.
„Rám aknavetővel lőnek. Minden arra megy ki, hogy engem vigyenek be a börtönbe” – fogalmazott.
Ezután érkezett a kérdés arról, hogy miként áll az általa meghirdetett ellenállás, majd a „tompább és hegyesebb eszközök” emlegetése.
A két rész együtt jóval erősebb politikai jelentést ad a mondatnak, mint ha az teljesen más témában hangzott volna el.
Magyar erre most büntetőjogi nyelven válaszolt
Magyar Péter reakciója azért is feltűnő, mert nem egyszerűen azt írta, hogy Orbán veszélyesen vagy felelőtlenül fogalmazott.
Konkrét paragrafust tett a videó mellé, és közölte, milyen büntetési tételt rendel a törvény az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásához.
Ez azt jelzi, hogy a miniszterelnök politikailag a lehető legsúlyosabb keretbe helyezte elődje kijelentését.
Arról azonban a nyilvánosságra került bejegyzésben nem számolt be, hogy feljelentést tett volna Orbán Viktor ellen a lakiteleki mondat miatt.
Feljelentés nélkül is vizsgálható lenne?
Állam elleni bűncselekmény gyanúja esetén természetesen nem kizárólag egy politikus feljelentése indíthat el büntetőeljárást. Ha valamely nyomozó hatóság vagy ügyészség olyan információhoz jut, amely bűncselekmény gyanúját veti fel, a büntetőeljárási szabályok alapján hivatalból is lehet jelentősége az ügynek.
Ehhez azonban legalább a bűncselekmény gyanújára alkalmas konkrét körülményekre lenne szükség.
Egy videó alapján ezért először azt kellene értékelni, hogy Orbán valóban fegyverekről vagy fizikai erőszakról beszélt-e, vagy egy politikai-metaforikus szófordulatot használt a Fidesz kommunikációs és ellenzéki eszközeire.
Ez jogilag döntő különbség.
A „hegyesebb eszköz” nem feltétlenül fegyver
A magyar nyelvben az „eszköz” kifejezést politikai értelemben is állandóan használják: kommunikációs eszköz, parlamenti eszköz, jogi eszköz, politikai nyomásgyakorlás, demonstráció vagy kampánytechnika egyaránt lehet ilyen.
Ugyanakkor Orbán éppen azzal tett kockázatos gesztust, hogy a „tompább” és „hegyesebb” jelzőkkel olyan képet használt, amely szó szerint fizikai eszközökre vagy fegyverekre is utalhat.
Politikai vezetők esetében egy ilyen kétértelmű mondat különösen érzékeny lehet, mert a szavaikat nem pusztán a közvetlen hallgatóság, hanem több százezer vagy millió ember hallhatja.
Ez azonban továbbra sem azonos azzal, hogy a büntetőjogi tényállás automatikusan megvalósult.
Komoly következménye akkor lehet, ha a mondat mögött konkrét cselekmény is van
A Btk. alapján a legsúlyosabb következményekhez nem egy erős politikai metaforát kellene bizonyítani, hanem azt, hogy valaki ténylegesen az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatására irányuló cselekményt hajtott végre vagy azt konkrétan előkészítette.
Ha például bizonyítható lenne fegyverek beszerzése, erőszakos csoport szervezése, résztvevők toborzása vagy egy ilyen akció konkrét megtervezése, már egészen más jogi helyzetről beszélnénk.
Jelenleg ilyen körülményről a lakiteleki megszólalással összefüggésben nincs nyilvánosan ismert adat.
Nem ez az első Orbán-mondat, amely miatt feljelentési vita alakult ki
A volt miniszterelnök körül az elmúlt hónapokban már volt hasonló jogi-politikai konfliktus. Egy korábbi kijelentése miatt, amelyben a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal munkatársainak jövőbeli felelősségre vonásáról beszélt, Fekete-Győr András feljelentést tett.
Az iratok végül a Központi Nyomozó Főügyészséghez kerültek.
Ez azonban önmagában akkor sem jelentette azt, hogy Orbán gyanúsított lett volna, ahogyan egy esetleges új feljelentés sem jelentene automatikus büntetőjogi felelősséget.
A feljelentés csak azt eredményezheti, hogy a hatóságnak hivatalosan értékelnie kell a történteket.
Most különösen érzékeny minden ilyen kijelentés
Magyarországon a választás óta rendkívül kiélezett politikai helyzet alakult ki. Több korábbi kormánytag és fideszes politikus ellen folyik büntetőeljárás, a Fidesz pedig ezeket rendszeresen politikai megtorlásként értelmezi.
Orbán ugyanakkor már hónapok óta azt mondja támogatóinak, hogy „nemzeti ellenállásra” van szükség.
Ebben a környezetben különösen nagy felelőssége van annak, hogyan beszél egy volt miniszterelnök az „eszközökről”, az „ellenállásról” és az államhatalommal szembeni fellépésről.
A politikai ellenállás önmagában természetesen teljesen legitim demokratikus tevékenység: tüntetés, választási kampány, parlamenti obstrukció, petíció, politikai szerveződés vagy kormánykritika mind a demokrácia része lehet. A határ ott húzódik, ahol az erőszak vagy annak közvetlen fenyegetése megjelenik.
A mondat politikai következménye már most megvan
Attól függetlenül, hogy lesz-e bármilyen jogi eljárás, Orbán kijelentésének politikai következménye már megszületett: Magyar Péter a lehető legsúlyosabb értelmezést adta neki.
A vita innentől már nem arról szól csupán, hogy Orbán mennyire kemény ellenzéki politikát akar folytatni, hanem arról is, meddig lehet elmenni az „ellenállási” retorikában.
A Fidesznek várhatóan tisztáznia kell, pontosan mire utalt Orbán a tompa és hegyes eszközökkel. Ha kommunikációs, jogi vagy politikai módszerekről beszélt, ezt egyértelműen el lehet mondani. Ha a kijelentést puszta viccnek szánta, annak politikai megítélése ettől még vitatható marad.
A büntetőjogi következményekről azonban még túl korai beszélni
Az öttől húsz évig vagy életfogytig terjedő szabadságvesztés valóban szerepel a Btk.-ban, Magyar Péter tehát a büntetési tételt helyesen idézte.
Ez viszont nem Orbán Viktor kijelentésének automatikus büntetése, hanem egy konkrét, rendkívül szigorú törvényi tényállás szankciója.
Ahhoz, hogy ez egyáltalán alkalmazható legyen, egy büntetőeljárásban bizonyítani kellene a törvény valamennyi elemét: a konkrét cselekményt, az erőszakot vagy annak fenyegetését, az alkotmányos rend megváltoztatására irányuló közvetlen célzatot és az elkövető szándékát.
A jelenleg nyilvános lakiteleki videó önmagában ezt nem dönti el.
Magyar mindenesetre világossá tette, hogy nem engedi el a mondatot
A vasárnapi reakcióból az egyértelműen látszik, hogy Magyar Péter nem akarja Orbán megfogalmazását egyszerű kampányretorikaként kezelni.
Azzal, hogy az állam elleni bűncselekmények paragrafusát tette mellé, a miniszterelnök azt üzente: szerinte van egy határ, amelyet még a legkeményebb ellenzéki politizálás sem léphet át.
Orbán Viktor közben továbbra is azt állítja, hogy demokratikus politikai ellenállást szervez, és korábban maga is azt mondta, hogy a jelenlegi kormányt annak kell leváltania, aki hatalomra juttatta: a választóknak.
Éppen ezért most különösen fontossá válhat, hogy a volt miniszterelnök vagy a Fidesz pontosan megmagyarázza, mit értett „tompább” és „hegyesebb” eszközök alatt.
Egy tréfának szánt félmondatból így lett súlyos állam elleni bűncselekményről szóló vita
A történet néhány másodperccel kezdődött Lakiteleken. Orbán Viktor nevetve beszélt arról, hogy az ellenállás „eszközei” megvannak, vannak közöttük tompábbak és hegyesebbek. Magyar Péter pedig röviddel később már a Btk. egyik legsúlyosabb paragrafusát idézte.
A politikai súlya ennek óriási, a büntetőjogi megítélése azonban egyelőre teljesen nyitott. Magyar állítása nem egyenlő hatósági gyanúsítással, Orbán kétértelmű mondata pedig önmagában nem bizonyít erőszakos hatalomátvételi tervet.
Az viszont biztos, hogy a Fidesz által hónapok óta használt „nemzeti ellenállás” kifejezés most új jelentésréteget kapott. Amíg demonstrációkról, kampányról és választási szerveződésről van szó, ez a demokratikus politika része. Ha viszont bárki valóban fizikai erőszakhoz, fegyverekhez vagy az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatásához nyúlna, a magyar büntetőjog valóban a lehető legsúlyosabban lép fel.
Magyar Péter pontosan erre a határra mutatott rá vasárnap. Hogy Orbán mondata pusztán rosszul sikerült politikai vicc marad-e, vagy lesz-e belőle hivatalos jogi ügy is, az egyelőre nem derült ki. Annyi azonban biztos: a „tompábbak, hegyesebbek, kinek mi jut” mondat alighanem sokkal tovább fog élni, mint ameddig a lakiteleki közönség nevetése tartott.
Forrásellenőrzés: Orbán Viktor lakiteleki DPK-felszólalása, Magyar Péter nyilvános közlése, hatályos Büntető Törvénykönyv, Blikk, Economx.