Lesújtó hírt kapott a Fidesz, megörtént a legrosszabb a párton belül
Van rossz közvélemény-kutatás, és van az, amikor egy pártnak már nem az ellenfél támogatottsága miatt kell elkezdenie idegesen nézegetni a számokat, hanem a saját szavazói miatt.
A Fidesz most pontosan ide jutott.
A Europion júliusi kutatása szerint a Tisza Párt továbbra is 50 százalékon áll a teljes népességben, miközben a Fidesz–KDNP támogatottsága a júniusi 25 százalékról 20 százalékra esett. A pártválasztóknál 61–24, a biztos szavazó pártválasztóknál pedig 64–25 az arány a Tisza javára.
Ez már önmagában is elég rosszul nézne ki egy olyan pártnak, amely néhány hónapja veszítette el tizenhat év után a hatalmat.
Csakhogy nem ez a felmérés legrosszabb része a Fidesz számára.
Ez is érdekelhet
Hanem az, ami a saját táborában történik.
Az áprilisi fideszesek 40 százaléka már nem választaná újra a pártot
A kutatásban azt is megvizsgálták, hogyan szavaznának most azok, akik az áprilisi országgyűlési választáson még a Fideszre tették az ikszet.
Az eredmény brutális.
Mindössze 60 százalékuk mondta azt, hogy most is a Fidesz–KDNP-re szavazna. Tizenhét százalékuk jelenleg nem tud vagy nem akar pártot választani, 11 százalék a Mi Hazánkhoz ment át, 10 százalék pedig már Magyar Péter Tisza Pártjára voksolna. További 3 százalék más pártot választana.
Ez az a szám, amely sokkal kellemetlenebb lehet a Fidesz vezetésének bármilyen 20 vagy 25 százalékos topline-adatnál.
Mert az ellenfél népszerű lehet átmenetileg. Egy kormány kaphat kezdeti bizalmat. Egy közvélemény-kutatás is tévedhet néhány százalékpontot.
De amikor a saját választóid jelentős része néhány hónappal egy választás után azt mondja, hogy már nem szavazna rád, ott egészen más problémáról beszélünk.
Ott repedezni kezdett a törzsszavazói fal.
A Tiszánál közben 91 százalékos a megtartás
A kontrasztot még fájdalmasabbá teszi, hogy a Tisza szavazóinál szinte az ellenkező folyamat látszik.
Az áprilisban Magyar Péter pártjára szavazók 91 százaléka most is a Tiszát választaná. Vagyis miközben a Fidesz korábbi választóinak négytizede már máshol van vagy bizonytalan, a Tisza táborának több mint kilenctizede egyelőre kitart.
És nagyjából itt válik a kutatás politikailag igazán kellemetlenné.
A Fidesz ugyanis az elmúlt másfél évtizedben nem pusztán nagy párt volt. Az egyik legfontosabb politikai fegyvere éppen a rendkívül stabil, fegyelmezett és mozgósítható választótábor volt. Lehetett országos botrány, gazdasági probléma, uniós konfliktus vagy ellenzéki hullám: a kemény mag jelentős része maradt.
Most pedig egy kutatás azt mutatja, hogy az áprilisi szavazók mindössze háromötöde mond biztos igent arra, hogy újra a Fideszt választaná.
Ez már az a pont, ahol kevés lesz még egy harcos videó.
Ráadásul minden tizedik volt fideszes már a Tiszánál van
Talán ez lehet a pszichológiailag legnehezebben emészthető adat a korábbi kormánypárt számára.
Nem minden lemorzsolódó fideszes lett bizonytalan. Nem mindenki ment jobbra a Mi Hazánkhoz.
A korábbi Fidesz-szavazók 10 százaléka jelenleg egyenesen a Tiszát választaná.
Vagyis minden tizedik ember abból a választói csoportból, amely áprilisban még Orbán Viktor pártjára szavazott, néhány hónappal később már annak a Magyar Péternek a pártjára voksolna, akit a Fidesz kommunikációja évekig próbált politikailag megsemmisíteni.
Ennél azért nehéz látványosabban bemutatni, hogy valami nem működik.
Ha hónapokon keresztül elmondod egy politikusról, hogy alkalmatlan, veszélyes, hazudik, idegen érdekeket szolgál és tönkreteszi az országot, majd a saját egykori választóid tíz százaléka azt mondja, hogy köszöni szépen, ő mégis rá szavazna, akkor talán nem a hangerőt kellene tovább növelni.
Talán azt kellene megérteni, miért nem hisznek már neked.
A Mi Hazánk is csipegeti a Fidesz táborát
A másik irány sem megnyugtató.
A korábbi Fidesz-szavazók 11 százaléka most a Mi Hazánkot választaná. A párt teljes népességen belüli támogatottsága közben 7-ről 8 százalékra, a pártválasztóknál 8-ról 10 százalékra nőtt.
Vagyis a Fideszt egyszerre két oldalról kezdik bontani.
A Tisza azokból is visz el szavazókat, akik rendszerváltást, mérsékeltebb vagy egyszerűen más politikát szeretnének, a Mi Hazánk pedig azokat szívhatja el, akik szerint a Fidesz már nem elég radikális, nem elég következetes vagy egyszerűen elfáradt.
Ez egy nagy néppártnak kifejezetten veszélyes pozíció.
Mert ilyenkor nem egyetlen irányba kellene korrigálnia. Ha jobbra indul, elveszíthet újabb mérsékelteket. Ha középre próbál visszajönni, tovább erősítheti Toroczkaiékat.
A korábbi mindent lefedő politikai ernyő egyszer csak elkezd szakadni a szélein.
A 20 százalék önmagában is sokkoló
A Europion teljes népességben mért 20 százaléka ráadásul öt százalékpontos visszaesés júniushoz képest. A pártválasztóknál ugyanekkora, öt pontos csökkenést mértek, 29-ről 24 százalékra, a biztos szavazó pártválasztóknál pedig 28-ról 25 százalékra esett a Fidesz.
Egyetlen közvélemény-kutatást természetesen nem szabad választási eredményként kezelni. Más intézetek más módszertannal eltérő számokat mérhetnek, és a választók hangulata hónapok alatt sokat változhat.
De egy öt százalékpontos havi visszaesés és a korábbi saját szavazók 40 százalékának lemorzsolódása azért nem olyan adat, amelyet egy pártközpontban egyszerűen betolnak a fiókba azzal, hogy biztos rosszul kérdeztek.
Különösen nem akkor, amikor több más kutatás is azt mutatta az elmúlt hónapokban, hogy a választási vereség után a Fidesz támogatottságának visszaépítése messze nem indult meg automatikusan.
Magyar Péter közben továbbra is az első
A politikusok népszerűségi listája sem hozott különösebben vigasztaló hírt a Fidesznek.
Magyar Pétert a válaszadók 55 százaléka látná szívesen fontos közéleti szerepben, amivel továbbra is vezeti a rangsort. Mögötte Forsthoffer Ágnes házelnök következik 50 százalékkal, ráadásul mindössze 20 százalékos elutasítottsággal.
Orbán Viktor ezzel szemben egyszerre maradt a legnépszerűbb ellenzéki politikus és az egyik leginkább elutasított szereplő: a mérésben 31 százalék látná szívesen fontos közéleti szerepben, miközben 57 százalék inkább nem.
Ez megint ugyanarra a problémára mutat rá.
A Fidesznek továbbra is van kemény magja. Orbán Viktornak továbbra is van jelentős személyes támogatottsága. A párt tehát nem tűnt el, és természetesen nevetséges lenne húszszázalékos támogatottságnál politikai halálról beszélni.
Csakhogy az a politikai modell, amely évekig arra épült, hogy Orbán személye önmagában összetart szinte minden jobboldali választót, láthatóan már nem működik ugyanazzal a hatékonysággal.
A Fidesz legnagyobb ellenfele most már nem is Magyar Péter
Lehet Magyar Pétert támadni reggeltől estig. Lehet Baka András megválasztását bojkottálni. Lehet kivonulni a parlamentből. Lehet minden új kormányzati döntésre közölni, hogy illegitim, jogállamellenes vagy katasztrofális.
De egyik sem oldja meg azt a problémát, hogy az áprilisban még Fideszre szavazók jelentős része már nem akar Fideszre szavazni.
Ez a párt valódi válsága.
Nem Magyar Péter Facebook-oldala. Nem a Partizán. Nem Brüsszel. Nem a sajtó.
Hanem az a választó, aki áprilisban még odatette melléjük az ikszet, júliusban viszont már azt mondja: kösz, inkább nem.
És egy ilyen ember visszaszerzéséhez sokkal több kell annál, hogy elmagyarázzák neki, milyen rettenetes mindenki más.
A Fidesz jelenlegi kommunikációja pont azokhoz beszél, akik még megmaradtak
Az elmúlt hetek politikai működéséből egyelőre kevés jelét látni annak, hogy a párt valóban megértette volna ezt.
A Fidesz látványos parlamenti bojkottokkal próbál politikai konfliktust teremteni, az új képviselőinek eskübakija után Magyar Pétert hibáztatták, Bóka János pedig a Partizánban arról beszélt, hogy az elmúlt évek veszélyhelyzeti kormányzása egy nagyobb alkotmányossági „kísérlet” része volt.
Ezek a történetek a keménymagot talán még mindig mozgósítják.
Csakhogy a kutatás alapján nem a keménymaggal van a legnagyobb probléma.
Azokkal van, akik már kifele mennek az ajtón.
És őket valószínűleg nem azzal fogják visszahozni, hogy még erősebben elmondják nekik ugyanazt, amitől egyszer már elfordultak.
Közben a választók 65 százaléka szerint jó irányba mennek a dolgok
A Europion kutatásának talán második legfájdalmasabb adata az általános közhangulat.
A felmérésben a megkérdezettek 65 százaléka azt mondta, hogy Magyarországon inkább jó irányba mennek a dolgok, és csak 35 százalék látta inkább rossznak az irányt. A Tisza-kormány teljesítményére a válaszadók fele négyes vagy ötös osztályzatot adott.
Ez egy frissen ellenzékbe került korábbi kormánypártnak különösen rossz környezet.
Az ellenzék politikai visszatérésének klasszikus motorja ugyanis az elégedetlenség. Ha az emberek többsége úgy érzi, rosszabb lett az élete és rossz irányba megy az ország, a kormánnyal szembeni tiltakozás idővel újra felemelheti a leváltott pártot.
Ha viszont a választók jelentős része egyelőre optimista, akkor a „minden összeomlik” típusú kommunikáció könnyen saját magát kezdi hitelteleníteni.
Az ember kinéz az ablakon, nem látja az apokalipszist, majd felmegy a Fidesz oldalára, ahol megtudja, hogy éppen véget ért a magyar jogállam.
Egy idő után van némi disszonancia.
A legrosszabb tényleg megtörtént: már nem csak veszítettek, hanem bomlik a tábor
Egy választási vereségből fel lehet állni. A Fidesz története maga is bizonyítja ezt: 2002 és 2010 között ellenzékből épített fel újra egy hatalmas választói koalíciót.
De ehhez először meg kell érteni, mi történt.
A Europion mostani számai pedig meglehetősen kellemetlen választ adnak.
Nem egyszerűen arról van szó, hogy a Tisza jelenleg népszerűbb.
Nem egyszerűen arról, hogy Magyar Péter vezeti a politikusi rangsort.
És már nem is csak arról, hogy a Fidesz húsz százalékra esett egy kutatásban.
Hanem arról, hogy az áprilisi saját választóinak négytizede már nem mondja azt, hogy újra rájuk szavazna.
Ebből 11 százalék már Toroczkaiéknál van.
Tíz százalék Magyar Péternél.
Tizenhét százalék pedig jelenleg egyiküket sem választja.
Egy pártnak ennél sokkal rosszabb hírt nehéz kapnia.
Mert az ellenfelet le lehet győzni.
A saját széteső táborodat előbb újra meg kell győznöd arról, hogy egyáltalán érdemes rád figyelnie.