Rossz hírt kapott Mészáros Lőrinc, keményen odacsapott az állam. Ez már nem vicc.
A Magyar Fejlesztési Bank igazgatósága kizárta a Mészáros Lőrinc érdekeltségi körébe tartozó OPUS TITÁSZ Áramhálózati Zrt.-t az uniós helyreállítási alapból finanszírozott hálózatfejlesztési és okosmérési pályázatokból. Az indok különösen kellemetlen: az MFB szerint a társaság nem teljesítette az előírt átláthatósági követelményeket.
A döntés konkrétan az OPUS TITÁSZ-t és ezeket az RRF-ből finanszírozott pályázati konstrukciókat érinti.
Az indokolásban nem az szerepel, hogy hiányzott egy pecsét, rossz rubrikába került egy dátum vagy három perccel később érkezett meg egy melléklet. Átláthatóság. Pont az a fogalom, amely az elmúlt másfél évtizedben Mészáros Lőrinc elképesztő gazdasági felemelkedéséről szóló magyar közéleti vitákban finoman szólva is rendszeresen előkerült.
Az MFB szerint ezen most nem lehet nagyvonalúan átlépni
Az állami fejlesztési bank augusztus 10-i igazgatósági ülésén döntött a kizárásról. Az MFB közleménye szerint az RRF-pénzek Magyarországra hozatalának egyik legfontosabb vállalása éppen a támogatott szervezetek átláthatóságának jogszabályi biztosítása volt, a szabályok szigorú betartását pedig azért tartják kulcsfontosságúnak, hogy Magyarország ne veszítsen uniós forrást.
Magyarul az üzenet elég világos: ha az ország azért változtatott a szabályokon, hogy végre hozzáférjen a korábban visszatartott uniós pénzekhez, akkor nem lehet rögtön az első kanyarban úgy tenni, mintha az átláthatósági feltételek csak dekorációnak lennének.
Ez is érdekelhet
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium tudomásul vette a döntést, közben azt ígérte, hogy az érintett települések hálózatfejlesztése nem marad el. A tárca szerint más, a pályázati konstrukción kívüli megoldást keresnek arra, hogy az OPUS TITÁSZ szolgáltatási területén élők ne azért maradjanak fejlesztés nélkül, mert az elosztócéget kizárták a támogatásból.
Ez azért fontos részlet. Az áramhálózat fogyasztói ugyanis nem tehetnek arról, hogy a szolgáltatójuk megfelelt-e egy uniós pályázat átláthatósági feltételeinek. A kormány most láthatóan azt próbálja elválasztani egymástól, hogy a cég viselje a kizárás következményét, miközben a térség energetikai fejlesztése ne álljon le.
És ez pont Mészáros egyik stratégiai érdekeltsége
Az OPUS TITÁSZ nem egy eldugott, néhány alkalmazottas mellékcég. A társaság Északkelet-Magyarország jelentős részén villamosenergia-elosztó hálózatot működtet. Tulajdonosi struktúrájában az OPUS GLOBAL közvetlenül 50 százalékkal rendelkezik, a másik 50 százalék a Status Energy Kft.-é; maga az OPUS GLOBAL pedig hivatalos cégadataiban Mészáros Lőrincet közvetett tulajdonosként tünteti fel.
A TITÁSZ megszerzése annak idején maga is komoly tranzakció volt: az OPUS-csoport 2021-ben vette át a tiszántúli hálózati társaságot, a 444 akkori beszámolója szerint 50 milliárd forintos hitel bevonásával. Az energetika azóta az OPUS egyik meghatározó üzletágává vált.
Ehhez képest most az történik, hogy éppen egy olyan ágazatban, amely stabil és kiszámítható bevételt biztosított a csoportnak, az állami fejlesztési bank azt mondja: ebből az uniós pályázati pénzből az OPUS TITÁSZ jelen állapotában nem részesülhet.
És múlt héten már jött egy másik pofon
A mostani döntés önmagában is kellemetlen lenne, de az időzítés teszi igazán érdekessé. Augusztus elején az OPUS GLOBAL maga közölte a Budapesti Értéktőzsdén, hogy a Scope Ratings jelentősen rontott a hitelminősítésén: a kötvénybesorolás BBB−-ről BB−-ra, a kibocsátói minősítés pedig BB-ről BB−-ra esett, ráadásul negatív kilátással.
A BBB− és a BB− között nem egyszerűen két betűfokozat van. A kötvényminősítés ezzel a befektetésre ajánlott kategóriából spekulatív, köznyelven gyakran „bóvlinak” nevezett tartományba került. A Scope emellett a teljes OPUS-csoport kilátását is negatívra módosította.
A minősítő egyik lényeges problémája az volt, hogy az OPUS osztalékbevételei erősen koncentrálódnak az építőipari üzletágra. A Portfolio által ismertetett Scope-elemzés szerint az elmúlt három évben az osztalékok átlagosan 83 százaléka innen érkezett, miközben a Mészáros és Mészáros teljesítménye jelentős részben közbeszerzésektől függ, az új megrendelések gyengültek, és a kormányváltás után bizonytalanabbá vált a közbeszerzési környezet.
Ez az a mondat, amelyet néhány éve valószínűleg még egészen más hangulatban olvastak volna az Andrássy úti OPUS-központban.
Hirtelen üzleti kockázat lett abból, ami sokáig üzleti modellnek tűnt
Mészáros Lőrinc gazdasági birodalmának egyik legfontosabb sajátossága hosszú időn keresztül az volt, hogy számos cége olyan szektorban vált óriási szereplővé, ahol az állam és az állami megrendelések meghatározóak. Az infrastruktúra, az energetika, a turizmus vagy éppen a nagy közberuházások világa nem arról híres, hogy az állami döntésektől tökéletesen függetlenül működne.
Most pedig a független hitelminősítő éppen azt írja le kockázatként, hogy az építőipari pénztermelés túlzottan függ a közbeszerzésektől, alig több mint egy héttel később pedig az MFB átláthatósági okból kizárja a csoport energetikai érdekeltségét egy fontos uniós pályázati körből.
Ez persze még nem jelenti azt, hogy összeomlik a Mészáros-birodalom. Az OPUS továbbra is hatalmas, több ágazatban jelen lévő cégcsoport, erős energetikai és más eszközökkel, a Scope pedig maga is megfelelő likviditási helyzetről és jelentős készpénzállományról írt.
De azért feltűnő, milyen gyorsan megváltozott a mondatok iránya. Korábban az volt a kérdés, melyik újabb állami vagy infrastrukturális üzlet kerül Mészáros érdekeltségéhez. Most arról beszélünk, hogy melyik pályázatból zárják ki, és mit gondol a hitelminősítő arról, mi lesz az állami tenderektől függő üzletággal.
Az árfolyam egyelőre nem omlott össze
A tőzsde ettől még nem esett pánikba. A 444 keddi piaci összesítése szerint az OPUS-részvény 372 forinton nyitott a hétfői 368 forintos zárás után, és délelőtt 368–372 forint között mozgott, alacsony forgalom mellett. Vagyis a kizárási döntés híre önmagában nem váltott ki látványos árfolyamesést.
Ebből azonban nem érdemes azt a következtetést levonni, hogy a befektetők szerint mindegy, mi történik. Egy részvény árfolyamába a piac előre is beépíthet politikai, szabályozási és üzleti kockázatokat, és egyetlen kereskedési nap mozgásából nem lehet megmondani, hogyan értékelik hosszabb távon a megváltozott környezetet.
A hitelminősítés ezzel szemben már sokkal kézzelfoghatóbb jelzés: egy nemzetközi minősítő konkrétan lejjebb vitte a vállalat és kötvényei besorolását, negatív kilátást rendelt hozzá, és részletesen leírta azokat a szerkezeti kockázatokat, amelyeket lát.
Az „átláthatóság” szó itt mindennél kellemetlenebb
A Mészáros-csoport szempontjából talán nem is maga a kizárás a legrosszabb kommunikációs elem, hanem az indoka. Ha egy pályázatból műszaki okokból esik ki egy vállalat, lehet vitatkozni a technológiáról. Ha pénzügyi feltételek miatt, lehet vitatkozni a számokról. Ha viszont egy Mészáros-érdekeltségről az állami fejlesztési bank azt mondja, hogy nem teljesítette az átláthatósági követelményeket, abból egészen más politikai történet lesz.
Ráadásul az MFB kifejezetten összekötötte a szigorúságot azzal, hogy Magyarország ne veszítse el ismét az uniós pénzeket. Ez azt jelenti, hogy a tét már nem pusztán az, kap-e támogatást egy nagyvállalat, hanem az is, hogy egy kedvezményezett problémája ne sodorja veszélybe az egész ország számára fontos RRF-forrásokat.
És itt válik igazán látványossá a kormányváltás utáni helyzet. Az új rendszernek ugyanis most nem azt kell bizonyítania Brüsszelnek, hogy vannak szabályai, hanem azt, hogy azokat akkor is alkalmazza, amikor az ország egyik leggazdagabb emberének érdekeltségéről van szó.
Ez már tényleg nem az a világ, amihez Mészáros hozzászokhatott
Egyetlen kizárásból és egy hitelminősítésből természetesen még nem lehet megírni egy üzleti birodalom nekrológját. Az OPUS-nak jelentős vagyona, működő energetikai cégei, turisztikai és élelmiszeripari érdekeltségei vannak, és a cégcsoport rövid távú fizetőképességét a Scope sem kérdőjelezte meg.
De a két fejleményt egymás mellé tenni azért érdemes. Augusztus elején egy nemzetközi hitelminősítő figyelmeztetett arra, hogy az OPUS egyik fő pénztermelő lába erősen függ az állami tenderektől. Augusztus 10-én pedig az állami MFB igazgatósága egy másik fontos OPUS-érdekeltséget zárt ki uniós pénzekből, méghozzá átláthatósági okból.
Lehet, hogy Mészáros Lőrinc számára végül ez lesz a kormányváltás egyik legnagyobb újdonsága: nem az, hogy minden állami döntés ellene születik, hanem az, hogy már nem lehet automatikusan abból kiindulni, hogy majd mellette fog.
És egy olyan üzleti birodalomnál, amelynek egyik kulcságazatáról a hitelminősítő maga írja le az állami közbeszerzésektől való függést, ez már tényleg nem vicc.