Kötelező ellenőrzés, nagytakarítás: Itt a Tisza-kormány első adócsomagja
Nem egyszerű adókorrekciót, hanem komoly nagytakarítást készít elő a Tisza-kormány. A péntek este benyújtott, 42 oldalas törvényjavaslat kötelező NAV-ellenőrzést rendel el a bizalmi vagyonkezelések és magánalapítványok jelentős részénél, bezár több adómentességi kaput, megszüntet különadókat és kedvezményeket, megduplázza a nagy légszennyezők díját, valamint átalakítja a NAV vezetésének jogállását.
A T/387. számú javaslatot Ruff Bálint György miniszterelnök-helyettes nyújtotta be, előadója Kármán András pénzügyminiszter. A csomag egyelőre törvényjavaslat, tehát a parlament még módosíthatja, de a Tisza kétharmados többsége mellett az elfogadása aligha kétséges.
Nem minden milliomoshoz kopogtatnak be, de a vagyonkezelőkhöz igen
A NAV kötelező ellenőrzést folytatna a 2023. szeptember 12. előtt nyilvántartásba vett bizalmi vagyonkezelők által kezelt vagyonoknál, valamint a magánalapítványoknál. Ha a konstrukciót időközben megszüntették, az ellenőrzés akkor sem marad el: azt a vagyonrendelővel, az alapítóval vagy a csatlakozóval szemben folytathatják le.
A második hullám még szélesebb lesz. A javaslat szerint 2028. január 1-jétől a NAV valamennyi bizalmi vagyonkezelés és magánalapítvány esetében ellenőrzést végez az adómegállapításhoz való jog elévülési idején belül. Vagyis nem mintavételes vizsgálatról, hanem törvényben előírt teljes ellenőrzési programról van szó.
Az ügyvédi szerződéseket és az első pénzkivételt is vizsgálják
Az adóhatóság nem csupán azt nézi majd meg, szerepelnek-e megfelelő számok a bevallásokban. A tervezet részletesen felsorolja, mire terjedhet ki a vizsgálat.
Ez is érdekelhet
A NAV ellenőrizheti, hogyan került kapcsolatba a vagyonrendelő a tanácsadóval és az ügyvéddel, milyen személyes vagy gazdasági célból hozták létre a konstrukciót, mit tartalmaztak az előzetes szövegtervezetek, valamint szerepeltek-e a szerződésekben adóelőnyre vonatkozó kikötések.
Vizsgálhatják a vagyonkezelő, a vagyonrendelő és a kedvezményezett kapcsolatát, továbbá azt is, mennyi idő telt el a vagyon bevitele és az első, tőkeként feltüntetett vagyonkiadás között. Arra is rákérdezhetnek, milyen esemény indokolta a pénz vagy más vagyontárgy kiadását.
Magyarul: nem lesz elég bemutatni egy elegáns szerződésköteget. A NAV azt is megpróbálhatja feltárni, hogy a konstrukciónak volt-e valódi gazdasági, öröklési vagy vagyonvédelmi célja, vagy leginkább azért hozták létre, hogy az adóköteles jövedelem adómentes tőkévé változzon.
Véget érhet a vagyonkezelési adóautomata
A csomag egyik legfontosabb eleme a bizalmi vagyonkezelésekből és magánalapítványokból történő kifizetések adózásának szigorítása. A Tisza-kormány nem magát a vagyon bevitelét adóztatná meg, hanem azt akadályozná meg, hogy a felértékelődött vagy átalakított vagyon később adómentesen kerüljön magánszemélyekhez.
Ha például valaki egy alacsonyabb szerzési értékű cégrészesedést helyez vagyonkezelésbe, azt később magasabb áron értékesítik, majd a pénzt kifizetik a kedvezményezettnek, a felértékelődésnek megfelelő részt a szabályok szerint osztalékként kellhet kezelni.
Az ingyenes vagy kedvezményes magánhasználat is adókötelessé válhat. Ha a kedvezményezett például a kezelt vagyonhoz tartozó ingatlant, járművet vagy más eszközt használja, az ezzel kapcsolatos költség 1,18-szorosa után 15 százalék személyi jövedelemadót és 13 százalék szociális hozzájárulási adót kellhet fizetni. Kivételt jelenthetnek azok a közeli hozzátartozók, akiknek a vagyontárgy ajándékozása egyébként illetékmentes lenne.
A vagyonkezelőknek évente adatot kell szolgáltatniuk a NAV-nak a kezelt vagyon értékéről, az egyes vagyonelemekről és az eszközérték-növekményről. A 2026-os évre vonatkozó első adatszolgáltatás határideje 2027. március 31. lehet.
Több adót eltörölnek, a nagy szennyezők viszont többet fizetnek
A csomag nem kizárólag szigorításokat tartalmaz. Megszűnne az ebrendészeti hozzájárulás, a bevándorlási különadó és az önkormányzatok által kivethető települési adó. A szén-dioxid-kvóta adót pedig a bevezetésének időpontjára, 2023. október 7-re visszamenőleg törölnék el.
Azok a vállalkozások, amelyek ezt az adót már megfizették, a hatálybalépést követő 90 napon belül kérhetnék vissza az összeget és annak kamatait. Ez elsősorban egyes nagy ipari szereplőknek jelenthet komoly visszatérítést.
Közben a klasszikus levegőterhelési díjak megduplázódnak. A kén-dioxid, a nitrogén-oxidok és a nem mérgező szilárd anyagok kibocsátása után fizetendő egységdíj kétszeresére emelkedne. A kormány indoklása szerint ezzel a „szennyező fizet” elvét akarják valóban érvényesíteni, és tisztább technológiák bevezetésére ösztönöznék a vállalatokat.
Visszavágják a társaságiadó-kedvezményeket
A törvénycsomag megszüntetné a műemlékekhez kapcsolódó egyes társaságiadó-kedvezményeket és a növekedési adóhitelt. Kivezetnék a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz, vagyis az Orbán-korszakban felállított alapítványi struktúrákhoz kapcsolódó adóelőnyök egy részét is.
A modellváltó alapítvány által fenntartott egyetemek támogatásáért járó, rendkívül nagy, akár 300 százalékos adóalap-kedvezményt utoljára a 2027-es adóévben lehetne igénybe venni. Az egyházi fenntartású egyetemek támogatására vonatkozó kedvezményt ugyanakkor a javaslat megtartaná.
A kiskereskedelmi adóban megszűnne a kapcsolt vállalkozások adóalapjának automatikus összeszámítására vonatkozó szabály, és ezt már a 2026-os adóévre sem kellene alkalmazni. A kormány szerint ezzel egységesebb versenyfeltételeket teremtenek, a részletszabály azonban várhatóan komoly vitát vált majd ki arról, nem nyit-e újabb lehetőséget a vállalkozások feldarabolására.
A NAV elnöke többé nem államtitkár lesz
A tervezet átalakítaná az adóhatóság csúcsvezetését is. A NAV elnökének államtitkári jogállása megszűnne, és a szervezet saját foglalkoztatottjaként végezné munkáját. Határozatlan időre a kijelölt miniszter nevezné ki és menthetné fel, illetményét szintén a miniszter állapítaná meg.
A juttatási szintje ugyanakkor nem csökkenne: továbbra is az államtitkárokat megillető juttatásokra lenne jogosult. A hivatalos indoklás szerint a változás egyértelműbbé teszi a felelősségi és munkáltatói viszonyokat. Politikailag ennél többről van szó: a kormány közvetlenebb ellenőrzést szerezne az előtt a hatóság előtt, amelyre most a nagy vagyonkezelési átvilágítást bízza.
Az uniós pénzekért is siet a kormány
A javaslat preambuluma nyíltan kimondja, hogy az adóreformok egy része a helyreállítási alap korábban blokkolt forrásainak megszerzéséhez szükséges. A 2026. május 29-én létrejött politikai megállapodás alapján Magyarországnak augusztus 31-ig kell teljesítenie több vállalást: szűkíteni kell a bizalmi vagyonkezelés adómentességét, csökkenteni kell a társaságiadó-kedvezményeket, módosítani kell a kiskereskedelmi adót és mérsékelni kell az adónemek számát.
A legtöbb vagyonkezelési szabály ezért már 2026. augusztus 31-én hatályba lépne. A levegőterhelési díj emelése október 1-jén, több adó megszüntetése 2027. január 1-jén, az alapítványi társaságiadó-kedvezmények további kivezetése pedig 2027. augusztus 1-jén következne.
A csomag üzenete nehezen félreérthető: a NAV a jövőben nemcsak a kisboltos pénztárgépét és a katás vállalkozó számláját fogja látni. Benézhet azokba a jogi széfekbe is, amelyek mögött milliárdos cégrészesedések, ingatlanok és családi vagyonok rejtőznek.
Az Orbán-rendszerben a vagyon gyakran gyorsabban talált menedéket egy alapítványban vagy vagyonkezelésben, mint ahogy a NAV feltehette volna az első kérdést. A Tisza első adócsomagja alapján most éppen a kérdésekből lesz kötelezően sok.