Csak színház volt az egész? Míg Sulyokkal csatázott, sorra szabadult meg a háttérben Magyar Péter az igazi ellenfelektől
Napokig minden kamera a Sándor-palotára szegeződött. Aláírja-e Sulyok Tamás a saját eltávolítását? Az Alkotmánybírósághoz fordul? Megindul ellene a megfosztási eljárás? Orbán Viktor „az utolsó gát” ledőléséről beszélt, a Fidesz diktatúrát kiáltott, az államfő pedig történelmi búcsúbeszédet mondott.
Közben szinte észrevétlenül megtörtént valami sokkal fontosabb. A Tisza kétharmada egyetlen alkotmánymódosítással nemcsak Sulyok mandátumát szüntette meg, hanem négy alkotmánybírót is eltávolított, kiütötte a Költségvetési Tanács vétófegyverét, megnyitotta az utat a bírósági csúcsvezetők visszahívásához, és létrehozott egy közvádlói jogkörrel rendelkező vagyonvisszaszerzési hivatalt.
Nem bizonyítható, hogy a Sulyok körüli háború tudatos figyelemelterelés volt. Politikailag azonban pontosan úgy működött, mintha előre megírták volna a forgatókönyvet.
Sulyok nem volt igazi kormányzati ellenfél
Először is érdemes leszámolni egy félreértéssel: Sulyok Tamás nem klasszikus értelemben mondott le. Aláírta azt az alkotmánymódosítást, amelynek hatálybalépése megszünteti a megbízatását. A végeredmény ugyanaz, de a közjogi különbség fontos.
A magyar köztársasági elnök nem amerikai vagy francia típusú politikai vezető. Az államfő képviseli az országot, kinevezéseket végez, törvényt és népszavazást kezdeményezhet, az elfogadott törvényt pedig egy alkalommal visszaküldheti a parlamentnek, vagy alkotmányossági vizsgálatra az Alkotmánybírósághoz továbbíthatja. Számos kinevezési és személyi döntéséhez azonban kormányzati ellenjegyzés szükséges.
Ez is érdekelhet
A köztársasági elnök tehát nem teljesen hatalom nélküli, de egy kétharmados parlamenti többséggel szemben csak késleltetni, kellemetlen helyzeteket teremteni és politikai konfliktusokat kezdeményezni tud. Egy közönséges törvényt visszaküldhet, de a parlament ismét elfogadhatja. Az Alaptörvény módosítását pedig tartalmi okból nem vétózhatja meg: kizárólag az elfogadási eljárás szabályosságát vitathatja.
A Reuters is úgy jellemezte a magyar államfőt, mint nagyrészt ceremoniális szereplőt, akinek csak korlátozott lehetősége van a törvények feltartóztatására vagy felülvizsgáltatására.
Magyar Péter tehát Sulyok hivatalban maradása mellett is elfogadhatta volna az adócsomagokat, átalakíthatta volna a közmédiát, csatlakozhatott volna az Európai Ügyészséghez, létrehozhatta volna az új hatóságokat, és kétharmaddal az Alaptörvényt is tovább módosíthatta volna. Sulyok bosszantó fék lehetett volna, valódi sorompó nem.
Az irónia: a Fidesz maga tartotta gyengén az elnöki intézményt
Orbán Viktor most az „utolsó gátról” beszél, holott a Fidesz rendszere soha nem egy erős, önálló köztársasági elnökre épült. Éppen ellenkezőleg: az államfői hivatal politikai súlya már a rendszerváltás után fokozatosan szűkült, az elnök eredetileg tágabban értelmezhető jogosítványait az alkotmánybírósági gyakorlat és a politikai szokások erősen korlátozták. Ennek több elemét a 2011-ben elfogadott fideszes Alaptörvény már formálisan is rögzítette.
Nem pontos tehát azt mondani, hogy Orbán egyetlen tollvonással minden hatáskört elvett az államfőtől. A rendszer lényege ennél kifinomultabb volt: gyenge parlamentáris elnöki modellt tartott fenn, majd a pozíciót rendre a saját többsége által megválasztott, politikailag megbízható személyekkel töltötte be.
Most ennek a rendszernek az alkotója panaszkodik arra, hogy a gyenge elnök nem tudta megállítani az új kétharmadot. A saját maga által épített ajtón kopogtatott, majd meglepődött, hogy azon nincs belülről retesz.
Miközben mindenki Sulyokot nézte, négy alkotmánybíró csomagolhatott
A legfontosabb azonnali változás nem a Sándor-palotában, hanem az Alkotmánybíróságon történt. A módosítás visszaállította a 70 éves felső korhatárt, ezért szeptember 1-jén négy alkotmánybíró mandátuma szűnik meg.
Távozik Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és korábbi legfőbb ügyész, valamint Haszonicsné Ádám Mária, Juhász Miklós és Lomnici Zoltán. Ez a 15 tagú testület több mint negyedének, pontosan 26,7 százalékának egyidejű lecserélését jelenti.
Ez már nem protokoll. Az Alkotmánybíróság törvényeket semmisíthet meg, megállapíthatja azok alaptörvény-ellenességét, választási és közjogi ügyekben dönthet, valamint a megfosztási eljárásokban is szerepe van. Négy tag távozása sokkal közvetlenebbül alakíthatja át a hatalmi viszonyokat, mint Sulyok lecserélése.
A módosítás emellett kilenc évre csökkenti az alkotmánybírók mandátumát, kizárja az újraválasztásukat, az elnököt pedig a jövőben nem a parlament választja, hanem maga a testület a saját tagjai közül. A változás deklarált célja az Alkotmánybíróság függetlenségének helyreállítása.
Fontos azonban a pontosság: Magyar Péter nem távolította el egy csapásra az összes Orbán-korszakban megválasztott alkotmánybírót. Tizenegy tag hivatalban marad. A négy automatikus távozás ettől még komoly erőátrendeződést jelent.
A Kúria és az OBH vezetője sem ülhet már teljes nyugalomban
A módosítás nem váltotta le automatikusan a Kúria vagy az Országos Bírósági Hivatal elnökét. Megteremtette viszont annak lehetőségét, hogy az Országos Bírói Tanács, illetve megfelelő bírói támogatással maguk a bírák kezdeményezzék a visszahívásukat. A parlament kétharmados többséggel dönthet az eltávolításról.
Ezzel együtt a két vezető jövőbeli mandátuma kilenc helyett hat évig tarthat, újraválasztás nélkül. A különbség politikailag jelentős: korábban hosszú időre bebetonozott vezetők ülhettek a bírósági rendszer tetején, mostantól viszont számolniuk kell a bírói közösség bizalmának elvesztésével is.
Ők tehát még nem távoztak, de a korábbi érinthetetlenségük megszűnt. Ez jóval csendesebben történt, mint Sulyok búcsúja: nem volt tüntetés, történelmi videó vagy drámai aláírás. Csupán átírtak néhány mondatot, és a székek hirtelen kevésbé lettek csavarozva a padlóhoz.
A valódi vétót nem Sulyok, hanem a Költségvetési Tanács birtokolta
A 17. módosítás eltörölte a Költségvetési Tanács költségvetési vétójogát is. Ez a testület korábban megtagadhatta az előzetes hozzájárulást a központi költségvetéshez, ami szélsőséges esetben az Országgyűlés feloszlatásához is vezethetett.
Ez már tényleges kormányzati akadály lehetett volna. Egy állam működését költségvetés nélkül nem lehet hosszú távon fenntartani, ezért a vétójog az Orbán-rendszer egyik legerősebb, a későbbi kormányokra hagyott biztosítéka volt. A Tisza ezt a fegyvert úgy szerelte le, hogy a közvélemény közben Sulyok Tamás aláíró tollát figyelte. A csomag ezzel párhuzamosan szűkítette a kétharmados törvények körét, és kivezette az önálló szabályozó szervek egyes alaptörvényi kiváltságait is.
Polt távozása mellé új közvádló is érkezik
Az alkotmánymódosítás létrehozta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal alkotmányos alapját. Az új szerv nemcsak vizsgálódhat az állami vagyon ügyében, hanem meghatározott eljárásokban nyomozási jogokat gyakorolhat és az ügyészség helyett közvádat is képviselhet.
A politikai kép így válik teljessé. Polt Péter távozik az Alkotmánybíróság éléről, miközben létrejön egy új szerv, amely bizonyos közvagyoni ügyekben nem feltétlenül szorul rá a régi ügyészségi struktúrára. Ez sokkal komolyabb változás lehet az Orbán-korszak elszámoltatása szempontjából, mint az, hogy ki fogadja a nagyköveteket a Sándor-palotában.
A régi parlamenti gárda fele is kifutó modell lett
A képviselői mandátumokat 12 évben maximáló szabály a jelenlegi ciklust még nem érinti. A következő választáson azonban már jelentős számú régi politikust kizárhat az indulásból.
A HVG számítása szerint a jelenlegi Fidesz- és Mi Hazánk-frakció mintegy fele, a KDNP képviselőcsoportjának pedig közel háromnegyede válhat „kifutó modellé”. A Tisza 2026-ban megválasztott újonc képviselőit ugyanez a korlát 2030-ban még nem érinti.
Ez nem egyetlen nap alatt üríti ki az ellenzéki padsorokat, de elindítja a visszaszámlálást a régi fideszes parlamenti elit jelentős része számára.
Nem tudjuk, volt-e mesterterv – de úgy működött
Nincs bizonyíték arra, hogy Magyar Péter és stábja szándékosan használta volna Sulyok Tamást kommunikációs füstgránátként. Az is elképzelhető, hogy a konfliktus egyszerűen önálló életre kelt, mert az államfő ellenállt, a Fidesz pedig mártírt próbált építeni belőle.
A politikai eredmény azonban vitathatatlan. Mindenki a leglátványosabb, de viszonylag gyenge szereplő távozásáról beszélt, miközben a módosítás valódi hatalmi centrumokat ért el: az Alkotmánybíróságot, a bírósági vezetést, a költségvetési vétót, a sarkalatos törvényeket és a közvagyon elleni ügyek vádképviseletét.
Sulyok volt a hangosan becsapódó ajtó. A háttérben közben csendben kicserélték a zárakat az egész épületen.
Erre Orbán Viktor korábbi szótárából valóban csak egy kifejezés illik: mesterterv. Legfeljebb most nem ő írta.