Orbán Viktor váratlan módon reagált Sulyok Tamás eltávolítása után
„Ma ledőlt az utolsó gát” – ezekkel a szavakkal reagált Orbán Viktor korábbi miniszterelnök arra, hogy Sulyok Tamás bejelentette: aláírja az Alaptörvény 17. módosítását. A jogszabály kihirdetését követően megszűnik Sulyok köztársasági elnöki megbízatása, így a Fidesz elveszíti az Orbán-korszak egyik utolsó, még hivatalban maradt közjogi szereplőjét.
Orbán szerint az önkény többé nem fenyegetés, hanem valóság. „Ha a köztársasági elnökkel ezt meg lehetett tenni, akkor holnap már senki sincs biztonságban. Isten óvja Magyarországot!” – írta Facebook-oldalán.
Orbán most már mindenkit veszélyben lát
A volt kormányfő reakciója azért különösen érdekes, mert Sulyok Tamás saját közleményében világossá tette: az Alaptörvény alapján kötelessége aláírni a módosítást, annak megtagadásával pedig jogsértést követne el. Az államfő azt is elismerte, hogy tartalmi kifogásokkal nem fordulhat az Alkotmánybírósághoz, vagyis a parlament kétharmados döntését alkotmányos eszközzel nem tudja megakadályozni.
Orbán mégis úgy beszél a történtekről, mintha Magyar Péter kormánya minden jogi keretet félresöpörve, puszta erővel hurcolta volna ki az államfőt a Sándor-palotából. A valóság ennél kevésbé filmszerű: az Országgyűlés elfogadott egy alkotmánymódosítást, az államfő pedig – saját bevallása szerint – törvényes kötelezettségének megfelelően aláírja azt.
Ez is érdekelhet
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a döntés ne lenne vitatható. Egy hivatalban lévő köztársasági elnök mandátumának alkotmánymódosítással történő megszüntetése rendkívül súlyos közjogi lépés. Orbán azonban nem jogi érveket sorolt, hanem apokaliptikus képet festett: ha Sulyok távozhat, akkor szerinte holnap már bárkivel bármit meg lehet tenni.
A Fidesz szerint beköszöntött a nyílt önkény
A Fidesz parlamenti frakciója szinte azonnal csatlakozott Orbán értelmezéséhez. Közleményük szerint Magyarországon „beköszöntött a nyílt hatalmi önkény időszaka”, amelyért kizárólag Magyar Pétert és a Tisza Pártot terheli felelősség.
A frakció úgy fogalmazott, hogy a Tisza „erőszakos támadást” intézett Sulyok Tamás ellen, nyomás alá helyezte, méltatlan helyzetbe hozta, majd önkényesen eltávolította hivatalából. Egyenesen azt állították, hogy hasonlóra „a legsötétebb diktatúrák óta” nem volt példa Magyarországon.
Ez a szóhasználat aligha véletlen. A Fidesz egyértelműen mártírt próbál faragni Sulyokból, miközben saját táborát egy újabb „ellenállási” történettel igyekszik egyben tartani. A párt szerint Magyar Péter alkotmányos válságba taszította az országot, és támogatni fogják az önkénnyel szembeni békés, törvényes ellenállás minden formáját.
Sulyok maga ismerte el, hogy nincs jogszerű ellenállás
A fideszes kommunikáció legnagyobb problémája, hogy éppen Sulyok Tamás közleménye gyengíti meg. Az államfő ugyanis kimondta: két lehetősége volt. Vagy aláírja a módosítást, vagy megtagadja az aláírást, és ezzel megsérti az Alaptörvényt.
Sulyok politikailag súlyosan bírálta a döntést, a jogállam végét, a hatalommegosztás megsértését és az államfői intézmény kiüresítését emlegette. Jogi értelemben azonban nem állította, hogy a módosítást szabálytalan eljárásban fogadták el. Éppen ellenkezőleg: közölte, hogy nincs olyan alkotmányos eszköze, amellyel a tartalmát megtámadhatná.
Ezért Orbán kijelentése, miszerint „ledőlt az utolsó gát”, inkább politikai kiáltvány, mint közjogi elemzés. A volt miniszterelnök számára Sulyok távozása valóban egy újabb védelmi vonal elvesztését jelenti, hiszen a köztársasági elnököt még az előző fideszes parlamenti többség választotta meg, és hivatalban maradása fontos szimbolikus kapaszkodó volt az ellenzékbe került pártnak.
Magyar Péter már a választás estéjén megüzente
A Tisza kétharmados győzelme után Magyar Péter már április 12-én felszólította Sulyok Tamást és több más közjogi tisztségviselőt a lemondásra. Később május 31-i határidőt szabott az önkéntes távozásra, majd miután ez nem történt meg, júniusban bejelentette: alkotmánymódosítással rendezik a kérdést.
A hétfőn megszavazott szabály egyetlen mondattal intézi el Sulyok jövőjét: az Alaptörvény 17. módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.
Sulyok szombaton közölte, hogy aláírja a dokumentumot. Amint az megjelenik a Magyar Közlönyben, megkezdődik a visszaszámlálás, és másnap véget ér az államfő mandátuma.
Orbán utolsó gátról beszél, de a saját rendszerének fala omlik
A Fidesz most úgy próbálja bemutatni Sulyok távozását, mintha ezzel minden magyar ember biztonsága megszűnne. Csakhogy a köztársasági elnök leváltása nem magánemberek jogfosztása, hanem egy közjogi tisztségviselő megbízatásának megszüntetése alkotmánymódosítással. A lépés demokratikus és jogállami megítéléséről lehet kemény vitát folytatni, de az a kijelentés, hogy „holnap már senki sincs biztonságban”, tudatos félelemkeltésnek hat.
Orbán számára valószínűleg valóban ledőlt egy fontos gát. Nem feltétlenül a demokrácia gátja, hanem azé a közjogi védvonalé, amelyet a Fidesz a választási vereség után is igyekezett megtartani.
Sulyok távozik, a Tisza pedig új államfőt választhat. Orbán Viktor reakciója azt mutatja: a volt miniszterelnök már nem egyszerű személycserét lát, hanem saját rendszerének újabb darabját, amely kicsúszik a kezéből.