Most jött Magyar Péter nagy bejelentése: a következő választáson már a 16 évesek is szavazhatnak majd.
Magyar Péter miniszterelnök támogatná, hogy Magyarországon 18-ról 16 évre csökkentsék a választójogi korhatárt. A kormányfő szerint a fiatalok túlnyomó többsége kellően tájékozott és felkészült ahhoz, hogy beleszóljon az ország közös ügyeibe. A változtatás még nem elfogadott szabály, hanem az új alkotmány előkészítésekor napirendre kerülő javaslat, de ha időben megszületik a döntés, akár már a következő országgyűlési választáson több százezer új választó jelenhet meg.
Magyar Péter szerint a fiatalok készen állnak a döntésre
A miniszterelnök Facebook-bejegyzésében arról írt, hogy a Tisza-kormány néhány hét alatt ismét a politikai élet központjává tette az Országgyűlést. Magyar szerint Orbán Viktor tizenhat éven keresztül tudatosan kiüresítette a parlamentet, amely az előző rendszerben sokszor nem valódi viták, hanem előre eldöntött szavazások és politikai látványjelenetek helyszíne volt.
Magyar úgy látja, a kormányváltás óta látványosan megnőtt az érdeklődés a parlamenti közvetítések és általában a közélet iránt. Külön örömének nevezte, hogy a fiatalok ismét úgy érzik, van jelentősége annak, amit gondolnak, és valódi beleszólásuk lehet az ország jövőjébe.
A miniszterelnök ebből vezette le a választójogi korhatár csökkentésének ötletét. Meggyőződése szerint a 18 év alattiak túlnyomó része rendelkezik annyi információval és politikai érettséggel, hogy részt vehessen a közös döntésekben. Ezért az alkotmányozási folyamatban támogatná, hogy már a 16. életévüket betöltött magyar állampolgárok is választójogot kapjanak.
Még nem eldöntött tény, de komoly politikai vállalás
A bejelentést érdemes pontosan értelmezni. Magyar Péter nem azt közölte, hogy a 16 évesek választójoga már hatályba lépett, hanem azt, hogy támogatni fogja a korhatár leszállítását az új alkotmány kidolgozása során. A végleges döntéshez jogalkotás, parlamenti támogatás és az új alkotmány elfogadási rendjétől függően akár népszavazási megerősítés is szükséges lehet.
Ez is érdekelhet
A politikai szándék ugyanakkor világos. A Tisza az új választási rendszer kialakítását másfél-két éven belül tervezi, és korábbi bejelentései alapján arányosabb szabályokat, a győzteskompenzáció felülvizsgálatát, valamint a kétharmados túlhatalom esélyének csökkentését akarja elérni. Ebbe a csomagba kerülhet bele a választójogi korhatár leszállítása is.
Ha a jogalkotási folyamat időben lezárul, és az új szabályok már a következő országgyűlési választás előtt hatályba lépnek, akkor a 16 és 17 éves korosztály is megjelenhet a szavazófülkékben. Ez jelentősen átrendezheti a pártok kampányát, mert többé nem lehetne úgy beszélni az oktatásról, a lakhatásról, a környezetvédelemről vagy a digitális világról, hogy az ezekben közvetlenül érintett fiataloknak közben nincs szavazatuk.
Nemcsak új jogot, hanem új felelősséget is kapnának
A korhatár csökkentésének támogatói szerint a 16 évesek már számos olyan döntés következményeit viselik, amelyekről politikusok határoznak. Az oktatási rendszer, a továbbtanulás feltételei, a közösségi közlekedés, a klímapolitika, az első munkahely és a lakhatás mind közvetlenül meghatározza a jövőjüket.
Az ellenzők várhatóan azzal érvelnek majd, hogy ebben a korban még nem mindenki rendelkezik kellő élettapasztalattal, és a fiatal választók könnyebben befolyásolhatók. Csakhogy a politikai manipuláció nem a 18. születésnapon szűnik meg. Felnőtt választók milliói is propagandából, közösségi médiából vagy pártos hírműsorokból tájékozódnak. Az életkor önmagában nem garantál megfontolt döntést, ahogyan a fiatalság sem jelenti automatikusan annak hiányát.
A változtatás ezért csak akkor lehet sikeres, ha valódi állampolgári oktatás társul hozzá. A diákoknak nem azt kell megtanítani, melyik pártra szavazzanak, hanem azt, hogyan működik az állam, mi a különbség a kormány és a parlament között, hogyan ellenőrizhetők az állítások, és miként ismerhető fel a propaganda.
A pártoknak hirtelen komolyan kellene venniük a fiatalokat
A 16 éves kortól járó választójog egyik legnagyobb következménye az lenne, hogy a politikai pártok nem kezelhetnék tovább puszta kampánydíszletként a fiatalokat. Nem lenne elég néhány TikTok-videó, egy fesztiválos fotó vagy a kötelező ígéret arról, hogy egyszer majd jobb lesz az oktatás.
A pártoknak konkrét válaszokat kellene adniuk arra, miért nincs elég tanár, hogyan lehet önálló életet kezdeni, miként jut lakáshoz egy pályakezdő, lesz-e versenyképes felsőoktatás, és milyen országot hagynak a következő nemzedékre. A fiatalok ugyanis nemcsak a jövő választói lennének, hanem azonnal számonkérhető politikai közösséggé válnának.
Ez a Fidesznek különösen kellemetlen lehet. A párt hosszú éveken át jelentős nehézségekkel küzdött a fiatalabb korosztályok megszólításában, miközben a Tisza felemelkedésének egyik motorját éppen a politikai változást és európai fordulatot akaró fiatalok adták. A korhatár csökkentése azonban akkor lenne demokratikusan hiteles, ha nem aktuális pártpolitikai számítás, hanem tartós, minden szereplőre azonos szabály lenne.
A parlamenti cirkusznak is üzent
Magyar Péter bejegyzésének végén a parlamenti viselkedést is bírálta. Elismerte, hogy az Országgyűlés színvonala egyelőre nem mindig méltó az intézményhez, de abban bízik, hogy a képviselői mandátumok 12 éves korlátozása idővel új szereplőket és más politikai kultúrát hozhat.
A miniszterelnök egy kemény mondattal zárta posztját: attól, hogy egy bohóc bekerül a palotába, még nem lesz belőle király, a palota viszont könnyen cirkusszá változhat.
A 16 évesek választójoga tehát egyelőre javaslat, nem kész tény. De Magyar Péter most egyértelműen megnyitotta a vitát: ha a fiataloknak viselniük kell a politikai döntések következményeit, akkor talán arról is dönthetnek, kik hozzák meg ezeket helyettük.