Ilyen tél még soha nem volt? Rendkívüli jelenséget jeleznek az előrejelzések
Szokatlanul izgalmas tél körvonalazódik az északi féltekén. A legfrissebb szezonális előrejelzések szerint rendkívül erős El Niño alakult ki a Csendes-óceánon, miközben a meteorológusok már a poláris örvény téli viselkedését is figyelik. A két jelenség együtt olyan légköri helyzetet teremthet, amelyben hosszabb enyhe periódusokat hirtelen, erőteljes lehűlések szakíthatnak meg.
A helyzetet különösen érdekessé teszi, hogy az amerikai NOAA szeptemberi előrejelzése már 90 százalék feletti esélyt adott arra, hogy a 2026/2027-es északi féltekei tél idején nagyon erős El Niño legyen jelen. Az október és december közötti időszakra pedig már 75 százalékos valószínűséget adtak egy olyan erősségű eseménynek, amely az alkalmazott mérőszám szerint meghaladhatná az 1950 óta megfigyelt El Niño-eseményeket.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy Magyarországon automatikusan minden idők leghidegebb vagy leghavasabb tele következik. Sőt: a jelenlegi európai szezonális modellek összességében inkább az átlagosnál enyhébb telet valószínűsítik. Az igazi kérdés az, hogy ebbe az enyhébb háttérbe bele tud-e robbanni egy vagy több komoly hideghullám.
Az El Niño már nem csak egy távoli lehetőség
Tavasszal még arról szóltak az előrejelzések, hogy az El Niño valószínűleg kialakul a nyár folyamán. Őszre ez már megtörtént, ráadásul a jelenség gyorsan erősödött.
Az El Niño akkor alakul ki, amikor a Csendes-óceán egyenlítői térségének középső és keleti részén a tengervíz tartósan melegebb lesz a megszokottnál, és ehhez a légkörben is megfelelő változások társulnak.
Ez is érdekelhet
Ez nem egyszerűen néhány fokkal melegebb tengervizet jelent egy távoli óceánon. Az El Niño képes megváltoztatni a trópusi légköri cirkulációt, ezen keresztül pedig több ezer kilométerrel távolabb is módosíthatja a csapadék, a hőmérséklet és a futóáramlások mintázatát.
A NOAA már történelmi erősség lehetőségéről beszél
A szeptemberi amerikai ENSO-jelentés különösen feltűnő számokat közölt.
A NOAA szerint több mint 90 százalék az esélye annak, hogy nagyon erős El Niño jellemzi majd a 2026/2027-es őszi-téli időszakot.
Az október–november–decemberi három hónapos periódusra 75 százalékra tették annak valószínűségét, hogy az esemény a relatív Niño-index alapján olyan kategóriába kerüljön, amely meghaladná az 1950 óta látott korábbi El Niño-események erejét.
Ez már jóval erősebb jelzés annál, mint amit néhány hónappal korábban láttak a modellek.
Fontos azonban, hogy még egy rendkívül erős El Niño sem mondja meg önmagában, milyen idő lesz január 14-én Budapesten vagy február elején a Mátrában. A szezonális előrejelzés valószínűségeket és több hónapos átlagokat mutat, nem konkrét napi időjárást.
Európában másképp működik az El Niño, mint Amerikában
Az El Niño hatása Észak- és Dél-Amerika egyes területein sokkal közvetlenebb és jobban előre jelezhető, mint Európában.
Európa időjárását az Atlanti-óceán, a sarki légkör, az észak-atlanti légnyomási mintázatok, a futóáramlás és számos más tényező egyszerre alakítja.
Ezért abból, hogy rendkívül erős El Niño jön, nem következik automatikusan egy meghatározott magyarországi tél.
A jelenség ugyanakkor beleszólhat a nagy léptékű légköri cirkulációba, és éppen ezért a meteorológusok most különösen figyelik, hogyan kapcsolódik majd össze más nagy légköri folyamatokkal.
Az első európai modellek inkább enyhe telet mutatnak
A Copernicus Climate Change Service szeptemberben azt közölte, hogy a 2026/2027-es európai tél első szezonális jelzései az átlagosnál magasabb hőmérsékletet valószínűsítenek Európa szárazföldi területeinek szinte egészén.
A jelenlegi modellek emellett Európa jelentős részén az átlagosnál csapadékosabb téli évszak esélyét növelik, bár a kontinens északi és déli peremvidékein ettől eltérő kép is kialakulhat.
Ez első hallásra szembemegy azokkal a hírekkel, amelyek rendkívüli hideget emlegetnek.
Pedig a kettő egyszerre is igaz lehet.
Egy enyhe télben is lehet brutális hideghullám
A szezonális átlag nagyon könnyen elfedheti a szélsőségeket.
Tegyük fel, hogy december és január nagy részében 2–5 fokkal melegebb van az átlagosnál, februárban azonban tíz napra sarkvidéki levegő zúdul Közép-Európára.
A tél egészének átlaga ettől még lehet enyhe, miközben az emberek egy rendkívül kemény fagyos epizódot élnek át.
Éppen ezért nem feltétlenül az a legérdekesebb kérdés, hogy „hideg vagy enyhe tél jön-e”, hanem hogy mennyire lesz változékony, és mekkora kilengések alakulhatnak ki.
És itt jön képbe a poláris örvény
A meteorológusok figyelme egyre inkább az Északi-sark fölötti sztratoszférára irányul.
A poláris örvény egy hatalmas, alacsony nyomású, erős nyugati szelekkel körülvett légköri rendszer, amely minden ősszel kialakul az északi sarkvidék felett.
Nagyjából 10 és 50 kilométeres magasságban található, és alapvetően meghatározza, mennyire marad bezárva a rendkívül hideg levegő az Északi-sark térségében.
Amikor a poláris örvény erős és szabályos, a hideg légtömeg nagyobb része északon marad.
Amikor viszont jelentősen meggyengül, eltorzul vagy kettészakad, a légköri mintázat teljesen átrendeződhet.
A hideg ilyenkor dél felé indulhat
Gyenge poláris örvénynél a futóáramlás hullámosabbá válhat, és a sarkvidéki levegő könnyebben törhet be alacsonyabb szélességekre.
Ilyenkor Európa, Észak-Amerika vagy Ázsia egyes részei hirtelen rendkívül hideg időjárást kaphatnak, miközben máshol szokatlanul enyhe marad az idő.
Ez azonban nem azt jelenti, hogy a poláris örvény minden gyengülése automatikusan Magyarországra küldi a hideget.
A hidegbetörés helyét a teljes légköri cirkuláció határozza meg. Előfordulhat, hogy a sarkvidéki levegő Észak-Amerikába zúdul, miközben Európában enyheség marad, vagy éppen fordítva.
Most még erősen indul a poláris örvény
A Severe Weather Europe szeptember közepi elemzése szerint az új poláris örvény már kialakulóban van az Északi-sark fölött, és a szezon elején erősebben indul, mint egy évvel korábban.
Ez elsőre arra utalhatna, hogy stabil, enyhébb európai tél következik.
A hosszabb távú szezonális modellek azonban érdekes fordulatot jeleznek.
Több modellben a tél közepe felé lassulni kezdenek a poláris örvényt fenntartó sztratoszférikus szelek, miközben magasabb légnyomás jelenhet meg a sarkvidéki sztratoszférában.
Ez a poláris örvény későbbi meggyengülésének kockázatát növelheti.
Január és február lehet különösen érdekes
A jelenlegi szezonális trendek szerint a téli szezon második fele lehet a legbizonytalanabb.
A poláris örvény januárban és februárban lassulhat, ami növelheti egy jelentősebb stratoszférikus zavar esélyét.
Ha egy ilyen gyengülés megfelelő troposzférikus légnyomási mintázattal társul, Európa egyes részei komolyabb északi vagy északkeleti hidegbetörést is kaphatnak.
Ez az a forgatókönyv, amely miatt több hosszú távú időjárási elemzés a tél második felére helyezi a nagyobb hideg esélyét.
De október elején még túl korai lenne kijelenteni, hogy februárban biztosan megérkezik a kemény fagy.
A poláris örvény összeomlását hónapokkal előre nem lehet biztosra venni
A „poláris örvény összeomlása” látványos kifejezés, de a meteorológiában rendkívül bonyolult folyamatról van szó.
Egy nagy stratoszférikus felmelegedés akár néhány hét alatt alapjaiban módosíthatja az örvényt, ezeknek az eseményeknek a pontos időzítése azonban szezonokkal korábban nem jelezhető megbízhatóan.
Az októberi modellek legfeljebb azt mutathatják, hogy bizonyos háttérfolyamatok növelhetik vagy csökkenthetik egy ilyen esemény esélyét.
A tényleges hideghullámok előrejelzésében majd a néhány hetes és végül a rövid távú modellek lesznek sokkal megbízhatóbbak.
A 2026-os El Niño még különlegesebbé teheti a helyzetet
A poláris örvény önmagában is fontos téli tényező, de idén egy rendkívül erős El Niño mellett fejlődik ki.
A két rendszer között statisztikai kapcsolatok léteznek.
Erős El Niño-években bizonyos légköri folyamatok növelhetik a sztratoszféra megzavarásának esélyét, de ez sem determinisztikus kapcsolat.
Vagyis egy nagyon erős El Niño sem garantálja, hogy összeomlik a poláris örvény.
Ha azonban az El Niño, a sztratoszférikus szelek és az észak-atlanti légnyomási rendszer egy időben megfelelő irányba mozdulnak, abból valóban rendkívül változékony téli időjárás születhet.
December inkább enyhe lehet
A jelenlegi európai szezonális előrejelzések alapján a tél első szakaszában nagyobb az enyhe idő valószínűsége.
Decemberben gyakrabban érkezhet atlanti eredetű, enyhébb és nedvesebb levegő, így a síkvidéki területeken az eső sokszor nagyobb eséllyel jelenhet meg, mint a tartós hó.
Ez különösen Nyugat- és Közép-Európában lehet jellemző.
Egy-egy hidegebb időszak vagy havazás természetesen ekkor is lehetséges, de a több hónapos átlag jelenleg nem egy tartósan fagyos december felé mutat.
A január sem feltétlenül hozza rögtön a nagy telet
Az első előrejelzések januárra is inkább az átlagosnál enyhébb európai háttérhelyzetet valószínűsítik.
Ez azonban már az az időszak, amikor a poláris örvény állapota egyre fontosabbá válhat.
Ha a sztratoszférában megindul az előre jelzett lassulás, január második felétől már jelentősen nőhet a bizonytalanság.
Vagyis egy szezonális modellben még megjelenhet a pozitív hőmérsékleti anomália, miközben a hónap egy részére komoly hideghullám is kialakulhat.
Február lehet a nagy kérdőjel
A mostani hosszú távú elemzések éppen ezért februárt kezelik az egyik legérdekesebb hónapként.
Ha addigra ténylegesen meggyengül a poláris örvény, a tél második felében könnyebbé válhat a sarkvidéki hideg dél felé történő kitörése.
Közép-Európa szempontjából ilyenkor az lesz döntő, hogyan alakul az Atlanti-óceán feletti légnyomási helyzet.
Ha északon blokkoló anticiklon épül ki, a hideg keleti vagy északkeleti irányból akár Európa belsejéig is eljuthat.
Ha viszont erős marad az atlanti nyugati áramlás, a hideg jó része máshová távozhat.
Magyarországon ezért különösen változékony tél jöhet
Közép-Európa földrajzi helyzete miatt Magyarország különösen érzékeny arra, honnan érkeznek a légtömegek.
Atlanti áramlásnál télen is lehet 8–12 fokos nappali hőmérséklet, míg néhány nappal később egy északkeleti hidegbetörés tartós fagyokat hozhat.
A jelenlegi nagy léptékű előrejelzések ezért inkább egy hullámzó, nagy hőmérsékleti kontrasztokra képes tél lehetőségét vetik fel, mint egy három hónapon keresztül folyamatosan kemény fagyos időszakot.
Enyhébb, esős periódusokat rövidebb havas-fagyos szakaszok válthatnak.
A havazással kapcsolatban még nagyobb a bizonytalanság
Azt, hogy Magyarország egy adott részén mennyi hó hullik, hónapokkal korábban gyakorlatilag lehetetlen megmondani.
A havazáshoz egyszerre kell megfelelően hideg levegő és megfelelő mennyiségű nedvesség.
Lehet rendkívül hideg tél kevés hóval, és lehet átlagosan enyhe tél néhány nagyon komoly havazással.
A jelenlegi modellek csapadékosabb európai tél lehetőségét mutatják, de az, hogy ebből Magyarországon mennyi eső és mennyi hó lesz, majd csak jóval közelebb az adott időponthoz derül ki.
Az enyhébb telek hosszú távú trendje ettől még nem tűnik el
Az elmúlt évtizedekben Európában és Magyarországon is egyértelműen emelkedett a téli átlaghőmérséklet.
A tartós hótakaró és a hosszú, folyamatos fagyos periódusok ritkábbá váltak.
Egyetlen rendkívül hideg hét vagy akár egy hidegebb teljes hónap sem cáfolja ezt a hosszú távú melegedési tendenciát.
Az éghajlatváltozás ráadásul nem azt jelenti, hogy többé nem lehet komoly hideg.
Azt jelenti, hogy az átlagos háttér egyre melegebb, miközben időjárási szélsőségek továbbra is előfordulhatnak.
2026 már most rendkívül meleg évnek számít
A Copernicus adatai alapján 2026 január és augusztus között globálisan a második legmelegebb év volt a mérések történetében, csak 2024 előzte meg.
A most tovább erősödő El Niño a következő hónapokban újabb felfelé irányuló hatást gyakorolhat a globális átlaghőmérsékletre.
Ez ismét jól mutatja azt a látszólagos ellentmondást, hogy egy rendkívül meleg globális évben is kialakulhatnak regionálisan komoly téli hidegbetörések.
A globális átlag és egy néhány napos magyarországi időjárási esemény két teljesen különböző lépték.
A legnagyobb szenzáció tehát nem feltétlenül a „tél évszázada”
Az október eleji adatokból jelenleg nem lehet felelősen azt mondani, hogy Magyarországra az évszázad tele érkezik.
Arra viszont valóban vannak erős jelek, hogy rendkívül érdekes légköri háttérrel indulunk neki a 2026/2027-es szezonnak.
Egy potenciálisan történelmi erősségű El Niño van jelen, a poláris örvény kezdetben erősnek ígérkezik, később viszont több modell is a gyengülésének kockázatát mutatja.
Ehhez társul az európai szezonális modellek enyhe és több helyen csapadékos téli jelzése.
Ezért lehet igazán érdekes a tél második fele
Ha a jelenlegi forgatókönyv valósul meg, a tél első része akár csalódást is okozhat azoknak, akik sok havat és kemény fagyot várnak.
December és a január eleje nagyobb eséllyel lehet enyhébb, nedvesebb.
A tél második felében azonban a poláris örvény esetleges meggyengülése teljesen új helyzetet teremthet.
Egy erős blokk kialakulása esetén akár rövid idő alatt megváltozhatna az európai időjárás, és sarkvidéki levegő indulhatna dél felé.
Hogy ebből Magyarország mennyit kap, az ma még teljesen nyitott kérdés.
A következő hetekben már sokkal többet tudunk majd
Október és november során folyamatosan frissülnek a nagy szezonális modellek.
Közben már nemcsak az El Niño várható erősségét lehet egyre pontosabban megfigyelni, hanem a poláris örvény tényleges fejlődését, a sztratoszféra szeleit, az észak-atlanti légnyomási mintázatot és az északi félteke hóborítottságát is.
Ezek együtt sokkal jobb képet adnak majd arról, milyen pályára állhat a tél.
Decemberre pedig már a néhány hetes előrejelzések is belépnek a képbe, amelyek egy konkrét hidegbetörés esélyét jóval nagyobb megbízhatósággal tudják megmutatni.
Ilyen tél még soha nem volt? Ezt ma még korai kijelenteni
A címben feltett kérdésre tehát jelenleg még nem lehet biztos igennel válaszolni.
Ami valóban rendkívüli, az a kialakuló El Niño erőssége: az amerikai NOAA jelenlegi számítása szerint 75 százalék az esélye annak, hogy az október–decemberi időszakban a használt relatív index alapján az 1950 óta látott legerősebb kategóriát is meghaladja.
Ehhez társul a poláris örvény későbbi gyengülésének lehetősége.
Ez a kombináció elég ahhoz, hogy a meteorológusok különösen szorosan figyeljék az Északi-sarkvidéket és a Csendes-óceánt.
A jelenlegi legvalószínűbb európai forgatókönyv még mindig egy összességében enyhébb tél. De pontosan ettől lehet igazán meglepő, ha a tél közepén vagy második felében a légköri rendszer hirtelen átbillen, és néhány nap alatt valódi sarkvidéki hideg tör Európa felé.
A 2026/2027-es télről ezért egyelőre talán annyi mondható a legnagyobb biztonsággal: unalmasnak egyáltalán nem ígérkezik.
Forrásellenőrzés: NOAA Climate Prediction Center, Copernicus Climate Change Service, ECMWF, Severe Weather Europe.