Hegedűs Zsolt bejelentette: Jövő hétfőtől jön az új rendszer az egészségügyben, erre kell számítani
Nagy változás indul jövő héten a magyar egészségügyben: elstartol az országos, egységes betegelégedettségi rendszer, amelyben a betegek közvetlenül értékelhetik majd az ellátás során szerzett tapasztalataikat. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter szerint ez nem egyszerű kérdőív lesz, hanem annak a rendszernek az egyik alapja, amelyben az ellátás minőségét, biztonságát és a betegek tapasztalatait is folyamatosan mérni akarják.
A bejelentés szerint a platform a jövő héten indul. Hegedűs konkrét napot nem nevezett meg, így a hétfő a következő hét kezdetét jelenti, amikor az új rendszer bevezetési időszaka megkezdődik. Az viszont biztos, hogy napokon belül új lehetőség nyílik a betegek előtt: közvetlen visszajelzést adhatnak arról, mi történt velük az egészségügyben.
És ez még csak egy része a következő napokban induló változásoknak. Október 15-től külön várólista-csökkentő program is rajtol a fekvőbeteg-ellátásban, összekötötték a NEAK és az EESZT adatait, januárra pedig egy kormánytól független betegbiztonsági és minőségellenőrző hatóság létrehozását tervezik.
Hegedűs Zsolt most arról beszélt: szerinte az egészségügy előtt végre valódi lehetőség nyílt arra, hogy ne csak a problémákról beszéljenek, hanem új működési rendszert építsenek.
Jövő héten indul az egységes betegelégedettségi platform
A legközelebbi változás tehát már napokon belül megérkezik.
Ez is érdekelhet
Az új platform célja az lesz, hogy a betegek egységes rendszerben mondhassák el, milyennek találták az ellátást.
Ez elsőre egyszerű elégedettségi felmérésnek hangozhat, Hegedűs azonban jóval nagyobb szerepet szán neki.
A tervek szerint nemcsak azt vizsgálják majd, hogy valaki udvariasnak találta-e az orvost vagy mennyit kellett várnia. Mérni akarják az úgynevezett nem kívánatos eseményeket, a betegbiztonsági adatokat, valamint az ellátás minőségéhez kapcsolódó mutatókat is.
A betegek visszajelzése így fokozatosan az egészségügyi intézmények teljesítményének egyik mérhető elemévé válhat.
Mostantól a beteg véleménye is visszajuthat az orvoshoz
Hegedűs Zsolt külön hangsúlyozta, hogy az összegyűjtött adatokat nem egyszerűen egy központi adatbázisban akarják tárolni.
Az eredményeket vissza akarják juttatni az orvosokhoz, az osztályokhoz és a kórházak vezetéséhez.
Ez azért lehet komoly változás, mert a beteg számára eddig sokszor az jelentette a visszajelzés egyetlen lehetőségét, hogy külön panaszt tett, levelet írt az intézménynek, vagy nyilvánosan elmondta a tapasztalatait.
Az új rendszer ehelyett folyamatos, összehasonlítható adatokat adhat.
Ha például egy adott osztályon rendszeresen ugyanaz a probléma jelenik meg a betegek visszajelzéseiben, azt idővel már nem lehet egyedi panaszként kezelni. Ha viszont egy intézményben következetesen jó értékelések érkeznek, az is láthatóvá válhat.
Nemcsak azt fogják nézni, hány beteget láttak el
A változás mögött egy nagyobb egészségpolitikai fordulat körvonalazódik.
Hegedűs korábban arról beszélt, hogy az egészségügy finanszírozását fokozatosan az úgynevezett értékalapú működés felé szeretnék elmozdítani.
Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy nem kizárólag az számítana, hány vizsgálatot vagy műtétet végeztek el, hanem az is, milyen eredménnyel.
Ebbe illeszkedhet a betegelégedettségi rendszer is.
Egy kórház teljesítményénél így nemcsak a műtétek darabszáma jelenhet meg, hanem az is, hogyan érezte magát utána a beteg, javult-e az állapota, megfelelő tájékoztatást kapott-e, illetve történt-e valamilyen nem kívánt esemény.
Október 15-én jön a következő nagy változás
Az új platform indulása után szinte azonnal újabb egészségügyi program kezdődik.
Október 15-től elindul a fekvőbeteg-ellátás várólistáinak csökkentését célzó program.
A kormány egyik legfontosabb egészségügyi vállalása, hogy lényegesen rövidebb idő alatt jussanak el a betegek a szükséges beavatkozásokig.
Ehhez elsősorban a jelenlegi műtéti kapacitásokat akarják jobban kihasználni.
A tervek szerint azokban a kórházakban, ahol ehhez rendelkezésre áll a megfelelő orvosi és szakdolgozói kapacitás, a szokásos munkaidő után, délután is végezhetnek pluszműtéteket.
Bizonyos intézményekben pedig akár hétvégi beavatkozások is jöhetnek.
Pluszpénzt kaphatnak azok, akik több beteget látnak el
A várólista-program egyik lényeges eleme az ösztönzés.
A kabinet nem egyszerűen azt akarja előírni a kórházaknak, hogy több műtétet végezzenek el ugyanannyi emberrel és változatlan feltételek mellett.
A többletteljesítményhez külön finanszírozás társulhat, amelynek jelentős része azokhoz az orvosokhoz, szakdolgozókhoz és ellátócsapatokhoz kerülhet, akik ténylegesen részt vesznek az extra munkában.
Hegedűs szerint ezzel egyszerre szeretnék növelni a kapacitást és javítani a dolgozók motivációját.
A miniszter most azt is elismerte, hogy az egészségügyben több helyen rosszul vannak beállítva a motivációk, és ezeket felül kell vizsgálni.
Már a várólisták kitakarítása is meglepő eredményt hozott
A kormány az indulás előtt megkezdte a várólisták ellenőrzését is.
Ennek során több olyan beteget találtak, aki még mindig egy intézmény várólistáján szerepelt, miközben időközben már máshol megoperálták.
Hegedűs Zsolt szerint Székesfehérváron például a várólistán szereplő betegek 20-30 százalékáról derült ki, hogy már más intézményben átestek a szükséges műtéten.
Ez azért komoly probléma, mert egy pontatlan várólista teljesen eltorzíthatja a rendszer kapacitásairól alkotott képet.
Ha olyan ember is a sorban marad, akinek már nincs szüksége az adott beavatkozásra, akkor a várakozók száma a valóságosnál jóval magasabbnak tűnhet.
Az adatok megtisztítása ezért önmagában is rövidebb és átláthatóbb várólistákat eredményezhet.
Összekötötték a NEAK-ot az EESZT-vel
A háttérben közben egy kevésbé látványos, de technikailag rendkívül fontos változás is megtörtént.
A Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő adatbázisát összekötötték az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Térrel.
Hegedűs szerint ennek eredményeként a NEAK sokkal szélesebb körben fér hozzá az ellátási adatokhoz.
Ez jelentősen javíthatja annak követhetőségét, hogy egy beteg hol, milyen vizsgálaton vagy beavatkozáson vett részt.
Éppen az ilyen adatkapcsolatok segíthetnek elkerülni, hogy valaki egyszerre több intézményben is aktív várólistán szerepeljen, miközben a beavatkozást már elvégezték rajta.
A magánegészségügyet is bevonhatják
Az egészségügyi reform egyik legérdekesebb eleme lehet az állami és a magánellátás kapcsolatának újraszabályozása.
Hegedűs Zsolt szerint 2027 elejére készülhet el ennek részletes szabályozása.
A miniszter felvetette: ha bizonyos ellátásokat egy magánintézmény jobb minőségben vagy kedvezőbb áron tud biztosítani, meg kell vizsgálni annak lehetőségét, hogy az állam ott vásároljon kapacitást.
Ez azonban nem jelent automatikus privatizációt.
Hegedűs külön hangsúlyozta, hogy közben az állami kórházi osztályok működőképességét is fenn kell tartani. Ha ugyanis egy jól fizető beavatkozást nagy tömegben kivisznek az állami rendszerből, az gyengítheti azokat az osztályokat, amelyeknek a kevésbé jövedelmező, de nélkülözhetetlen ellátásokat is biztosítaniuk kell.
Évi legalább 500 milliárd forint pluszforrást ígértek
A változtatások mögött jelentős pénzügyi vállalás áll.
A Tisza-kormány korábban azt ígérte, hogy évente minimum 500 milliárd forinttal növeli az állami egészségügyre fordított költségvetési forrásokat.
Hegedűs ugyanakkor most arra figyelmeztetett, hogy egy ekkora rendszerben még ez a hatalmasnak hangzó összeg sem old meg automatikusan minden problémát.
A többletpénzt három fő irányba szeretnék fordítani.
Az egyik a humán erőforrás, ezen belül különösen a szakdolgozók bérezése. A második az egészségügyi intézmények alapfinanszírozásának rendezése. A harmadik pedig az ellátáshoz való hozzáférés javítása és szükség esetén új kapacitások vásárlása.
A kórházi adósságot is csökkentenék
A magyar egészségügy egyik évek óta visszatérő problémája a kórházak eladósodása.
Hegedűs szerint ezen is változtatni akarnak, de nem ígérte azt, hogy 2027-re teljesen eltűnik a kórházi adósság.
Ez fontos különbség, mert korábban rendszeresen előfordult, hogy az állam év közben vagy az év végén külön konszolidációval rendezte az intézmények felhalmozott tartozásainak jelentős részét.
A hosszabb távú cél ehelyett olyan finanszírozás kialakítása lehet, amelyben a kórházak normál működés mellett kevésbé kényszerülnek folyamatos adósságtermelésre.
Januártól új, független hatóság jöhet
Az új betegelégedettségi platform adatai később egy még nagyobb rendszer részévé válhatnak.
Hegedűs Zsolt bejelentette, hogy 2027 januárjától egy, a kormánytól független minőség- és betegbiztonsági hatóságot szeretnének létrehozni.
Ennek feladata az egészségügyi ellátás minőségének objektív értékelése lenne.
A függetlenség azért fontos, mert így elvileg nem az egészségügyi kormányzat értékelné saját intézményeit és saját döntéseinek eredményét.
A hatóság feladata lehet az adatok elemzése, a betegbiztonsági problémák feltárása és az intézmények működésének összehasonlítása.
November 1-jén újabb átalakítás indul
Az egészségügyi intézményrendszerben már novemberben is újabb változás jön.
November 1-jétől megkezdődik az OGYÉI különválasztása az NNGYK-tól.
A gyógyszerészeti hatósági terület ezzel ismét önállóbb szervezeti keretet kaphat.
A minisztérium közben a gyógyszertárak és a háziorvosok szerepének bővítését is tervezi.
Felmerült egy szabályozott online gyógyszerrendelési rendszer kialakítása is, bár ennek részleteit egyelőre még nem ismertették.
A háziorvosoknál is teljesen új modell jöhet
A kabinet a jelenlegi, jellemzően egyetlen orvos köré épülő háziorvosi praxisok helyett nagyobb, csapatalapú működést szeretne.
Ebben az orvos mellett több szakember dolgozhatna együtt, és bizonyos feladatokat más egészségügyi dolgozók is átvehetnének.
Bér- és praxistámogatást, inflációkövető fejkvótát, valamint külön támogatást is ígérnek a fiatal háziorvosoknak.
A változtatással azt szeretnék elérni, hogy több településen legyen stabilan elérhető alapellátás, és csökkenjen a tartósan betöltetlen praxisok száma.
A keleti országrészben jöhetnek először a régiós kórházak
Hegedűs Zsolt arról is beszélt, hogy új kórházi együttműködési struktúrát dolgoznak ki.
A tárca régiós kórházi rendszerben gondolkodik, amelynek részletes előkészítése már megkezdődött.
Az első ilyen modell a keleti országrészben indulhat el.
A cél nem feltétlenül az, hogy minden ellátást minden egyes kórházban külön-külön biztosítsanak, hanem hogy az intézmények jobban osszák meg egymás között a feladatokat és kapacitásokat.
Hegedűs szerint ehhez valódi partnerségre van szükség a kórházak között.
A Magyar Orvosi Kamara is visszakaphatja korábbi jogait
A miniszter megerősítette azt is, hogy a kormány vissza akarja adni a Magyar Orvosi Kamara korábban elvett jogosultságait.
Ez elsősorban az orvosszakma önszabályozása és a szakmai döntéshozatal szempontjából lehet jelentős változás.
A pontos jogszabályi részletek még nem ismertek, de Hegedűs egyértelművé tette, hogy a minisztérium erősebb szakmai kamarai szereppel számol.
A következő napokban már a betegek is érzékelhetik az első változást
A hosszú reformtervek közül sok csak 2027-ben vagy még később válhat kézzelfoghatóvá. Az egységes betegelégedettségi platform azonban más.
Ez már a jövő héten elindul.
A legfontosabb változás az lesz, hogy a betegek tapasztalatai rendszeresen mérhető adatokká válhatnak, és ezek az információk visszajuthatnak azokhoz az intézményekhez és szakemberekhez, akik az ellátást biztosítják.
Ha pedig a rendszer valóban összekapcsolódik a későbbi finanszírozási és minőségértékelési modellel, akkor a beteg véleménye már nem egyszerűen egy kitöltött kérdőív marad.
Idővel akár annak megítélésében is szerepet játszhat, hogy melyik intézmény milyen minőségben működik, hol vannak visszatérő problémák, és hol van szükség beavatkozásra.
Hegedűs szerint most dőlhet el, lesz-e valódi jövője az egészségügynek
Az egészségügyi miniszter a mostani bejelentését egy jóval nagyobb átalakítás részeként mutatta be.
Azt mondta, Magyarország hatalmas lehetőség előtt áll, és ezt most nem szabad elrontani.
A következő hónapokban valóban sűrű lesz a menetrend: jövő héten indul az egységes betegelégedettségi rendszer, október 15-én a várólista-csökkentő program, novemberben az OGYÉI szervezeti átalakítása, januárban pedig egy új, független minőség- és betegbiztonsági hatóság indulhat.
Ehhez jönnek a háziorvosi rendszer átalakításának tervei, a régiós kórházi modell, az állami és magánellátás kapcsolatának újraszabályozása, a szakdolgozói béremelés és az évente legalább 500 milliárd forintos többletforrás ígérete.
A nagy kérdés természetesen az lesz, hogy ezekből mennyi működik majd a mindennapokban.
Az első új rendszer azonban már közvetlenül előttünk van: a következő héttől a betegek visszajelzései az eddiginél jóval szervezettebb formában kerülhetnek be az egészségügy működését mérő rendszerbe.
Ha pedig Hegedűs terve megvalósul, idővel nem csupán az lesz fontos, hány beteget látott el egy kórház, hanem az is, milyen eredménnyel, milyen biztonságosan és mit mondtak minderről maguk a betegek.
Forrásellenőrzés: Egészségügyi Minisztérium, Telex, 24.hu, Kormányhatározatok.