A patológián ébredt fel a halottnak hitt asszony

A történetet Törteli Eszter, egykori budapesti helyszínelő osztotta meg, akinek Szemtől szemben a halállal című könyve a bűnügyi helyszínelés megrázó, sokszor nehezen feldolgozható világába enged betekintést. A kötet a Dopamin Kiadónál jelent meg, és a kiadó leírása szerint a szerző rendkívüli halálesetekről, megrendítő emberi sorsokról és megdöbbentő helyszínekről ír benne.

A Blikknek Törteli Eszter arról beszélt, hogy a bűnügyi helyszínelők nemcsak erőszakos vagy véres esetekkel találkoznak, hanem olyan történetekkel is, amelyek első hallásra szinte hihetetlennek tűnnek. Ilyen volt az is, amikor egy halottnak hitt idős asszonyról később kiderült: még életben van.

A történet szerint egy budapesti család egy nyári reggelen arra ébredt, hogy a szeretett idős rokonuk elhunyt. A néni mozdulatlanul feküdt, ujjbegyei lilásak voltak, szemei nyitva maradtak, teste hidegnek és merevnek tűnt. A családtagok nem éreztek pulzust, ezért orvost hívtak.

Elmaradhatott az alapos vizsgálat

A beszámoló szerint az ügyeletes orvos régóta ismerte és kezelte az asszonyt. Tudta, hogy az idős nő egészségi állapota romlik, ezért amikor kiérkezett a lakáshoz, halottnak nyilvánította. Törteli Eszter szerint a doktor eltekintett az igazán alapos halottvizsgálattól, részben azért, mert nem akarta tovább terhelni a gyászoló hozzátartozókat.

Ez lett a történet sorsfordító pontja. A halottszállítók elvitték az asszonyt az illetékes kórház patológiájára, a család pedig otthon megkezdte a virrasztást. Összegyűltek a rokonok, emlékeztek, ettek, ittak, próbálták feldolgozni a veszteséget.

Ez is érdekelhet

Csakhogy közben a patológián olyasmi történt, amire senki nem számított.

A hideg hatására a néni magához tért. A történet szerint felébredt, majd döbbenten kérdezte a patológiai dolgozókat, hol van, és hogyan került oda. A jelenet még elképzelni is hátborzongató: egy halottnak hitt ember hirtelen megszólal a patológián.

Cukorkóma állhatott a háttérben

Törteli Eszter elmondása szerint később kiderült, hogy az asszony tetszhalálhoz hasonló állapotba kerülhetett. A történet szerint ezt vércukorszint-csökkenés, cukorkómának nevezett állapot okozhatta. Ilyenkor a beteg nem reagál, légzése és pulzusa alig észlelhető, bőre hidegnek, sápadtnak tűnhet, idősebb embereknél pedig a lassú keringés miatt még nehezebb lehet megkülönböztetni az állapotot a valódi haláltól.

A Blikk megkérdezte dr. Keller Évát, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar Igazságügyi és biztosítás-orvostani Intézetének volt igazgatóját is, aki szerint ritkán ugyan, de előfordulhat, hogy tévesnek bizonyul az orvos által megállapított halál. Példaként olyan helyzeteket említett, amikor hideg környezetben, alig észlelhető légzés és nagyon gyenge pulzus mellett nehéz felismerni, hogy az illető még él.

Ez nem jelenti azt, hogy az ilyen eset gyakori lenne. Éppen ellenkezőleg: rendkívül ritka, de az orvosi szakirodalomban és a halottvizsgálati gyakorlatban is ismert jelenség, hogy bizonyos állapotok megtévesztőek lehetnek.

Taxival ment haza a saját virrasztására

A történet legbizarrabb része ezután következett. A patológiai dolgozók a beszámoló szerint taxit hívtak az asszonynak, aki hazament. Hogy miért nem mentőt hívtak hozzá, az a történetből nem derül ki.

Otthon ekkor már javában tartott a virrasztás. A családtagok az elhunytnak hitt asszonyra emlékeztek, amikor egyszer csak megjelent maga a „halott”.

A jelenet egyszerre lehetett felfoghatatlan, félelmetes és sokkoló. A rokonok először pánikba estek. Egyikük, az asszony unokahúga olyan sokkot kapott a látványtól, hogy félrenyelte a halotti toron fogyasztott ételt, és megfulladt. Így végül valóban történt haláleset aznap a családban, csak nem azé, akit először sirattak.

Ez a fordulat már-már fekete humorba hajló tragédia, de kegyeleti szempontból is nagyon érzékeny történet. Egy család előbb elveszítette, majd visszakapta az idős rokont, közben pedig egy másik családtag halt meg a sokk következtében.

Volt olyan eset is, amikor biztosan élőnek bizonyult a „halott”

Törteli Eszter nemcsak ezt az oktatásokon hallott régi történetet idézte fel, hanem saját helyszínelői munkájából is beszélt olyan esetről, amikor a halottnak hitt emberről kiderült, hogy él. A Blikknek elmondta: egy halottvizsgálat során a testhőmérséklet gyanúsan magasnak bizonyult, 36 Celsius-fok körüli volt, ami nem illett egy valóban kihűlt holttest állapotához. Amikor meggyőződtek róla, hogy az illető még életben van, azonnal mentőt hívtak.

Ez jól mutatja, miért fontos a pontos, körültekintő halottvizsgálat. A testhő, a légzés, a pulzus, a pupillareakció és más jelek együtt adhatnak biztonságosabb képet arról, valóban beállt-e a halál.

Tényleg megtörténhet ilyesmi?

Bármennyire hihetetlenül hangzik, a téves halálmegállapítás nem teljesen ismeretlen jelenség. A Blikk felidézett egy külföldi esetet is: egy 78 éves, Mississippiben élő férfit szívelégtelenség miatt hospice-ellátásban ápoltak, majd halottnak nyilvánították. A család már gyászolt, amikor a balzsamozásra előkészített férfi mozogni kezdett a hullazsákban.

Az ilyen történetek azért terjednek gyorsan, mert nagyon mély félelmet érintenek: azt, hogy valakit tévedésből halottnak nyilvánítanak. A valóságban a modern halottvizsgálat célja éppen az, hogy ezt elkerüljék, de a ritka kivételek mindig megrázzák a közvéleményt.

A történet hátborzongató, de a tanulsága nagyon is emberi

A budapesti néni története egyszerre hihetetlen, groteszk és tragikus. Egy idős asszonyt halottnak hittek, a patológián felébredt, hazament a saját virrasztására, majd a visszatérése akkora sokkot okozott, hogy egy rokona meghalt.

Ez a történet azért marad meg az ember fejében, mert szinte minden eleme túlságosan filmszerű. Mégis van benne valami nagyon valóságos: az orvosi hibák lehetősége, az idős emberek törékeny állapota, a családtagok sokkja, és az, hogy a halál közelsége néha egészen elképesztő helyzeteket teremt.

Nem mindennapi eset, és nem is szabad úgy kezelni, mintha gyakori veszély lenne. De arra emlékeztet, hogy az élet és halál határa néha nem olyan látványos, mint gondolnánk. Van, amikor a test csendben, alig észrevehetően küzd tovább – és van, amikor egyetlen alaposabb vizsgálat mindent megváltoztathat.

kép: illusztráció