Forsthoffer segítségével a legfőbb ügyészt is leveszik a pályáról
Újabb, az előző hatalom által kulcspozícióba ültetett közjogi vezető széke kezdett erősen inogni. Magyar Péter miniszterelnök arra kérte a köztársasági elnöki jogköröket gyakorló Forsthoffer Ágnest, hogy terjessze az Országgyűlés elé Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész mandátumának megszüntetését. Két ügyvéd közben hivatalos beadványban is a hivatalvesztési eljárás kezdeményezését kérte.
Forsthoffer azonban nem egyetlen aláírással rúghatja ki a legfőbb ügyészt. Javaslatot tehet a parlamentnek, a végső döntéshez pedig az összes országgyűlési képviselő kétharmadának szavazata kell. Ha a szükséges indítvány gyorsan elkészül, elméletileg már a július 21-i ülésnapon sor kerülhetne a voksolásra. Amennyiben a napirendet nem módosítják, a következő plenáris ülés lehet a legkorábbi reális időpont.
Ki jelenleg Magyarország legfőbb ügyésze?
A tisztséget Nagy Gábor Bálint tölti be. Sulyok Tamás javaslatára az akkori fideszes parlamenti többség 2025. június 11-én választotta meg kilenc évre, 134 igen és 13 nem szavazattal. Megbízatása rendes körülmények között 2034. június 10-ig tartana.
Nagy korábban büntetőbíróként dolgozott, majd a Legfőbb Ügyészségre került, ahol kabinetfőnöki és főosztályvezetői pozíciót is betöltött. A nyilvánosság a lúgos orvosként ismertté vált Bene Krisztián ügyéből is ismerheti, amelyben a vádat képviselte a Kúria előtt. Oktatóként a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen is dolgozott.
Polt Péter alkotmánybírósági távozása után Nagyot szakmai folytonosságot biztosító jelöltként mutatták be. Kritikusai viszont éppen ezt tartják a legnagyobb problémának: szerintük nem szakított azzal a szervezeti kultúrával, amelyben az Orbán-kormányhoz köthető ügyek gyakran lassan, részlegesen vagy látható következmények nélkül haladtak.
Ez is érdekelhet
Magyar Péter szerint semmi nem történt a legsúlyosabb ügyekben
Magyar Péter a parlamentben azt mondta, Nagy Gábor Bálint nem maradhat a helyén. A miniszterelnök külön kiemelte a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak ügyét, amelyben állítása szerint a legfőbb ügyész működése alatt sem történt érdemi előrelépés a több százmilliárd forintnyi közpénz sorsának feltárásában.
Magyar az úgynevezett aranykonvojügyben is vizsgálatot sürgetett, Nagyot pedig az előző kormánypártok „bábjának” nevezte. Ez politikai minősítés, nem jogi ténymegállapítás. A kormányfő ezután arra kérte Forsthoffert, hogy államfői jogkörében eljárva terjessze a Ház elé a legfőbb ügyész mandátumának lezárását.
A Tisza már korábban is azzal bírálta Nagyot, hogy Magyar Péter márciusi ügyészségi látogatásán nem adott érdemi válaszokat többek között a Völner–Schadl-ügyről, a magas rangú politikusokat érintő eljárásokról és a gyermekvédelmi botrányokról. Ezek a Tisza politikai állításai, amelyekkel szemben az ügyészség következetesen azt közölte, hogy kizárólag bizonyítékok és jogszabályok alapján jár el.
Öt súlyos körülményt soroltak fel a Forsthofferhez érkezett beadványban
Horváth Lóránt és Laczó Adrienn ügyvédek hivatalos levélben kérték Forsthoffertől, hogy fontolja meg Nagy Gábor Bálint hivatalvesztésének kezdeményezését. A beadvány öt olyan körülményt sorol fel, amely álláspontjuk szerint felróható kötelességmulasztásra vagy a tisztségre való méltatlanná válásra utalhat.
Az ügyvédek kifogásolták az ügyészség aranykonvojügyben betöltött szerepét, illetve azt, hogy szerintük elmaradhattak bizonyos törvényességi felügyeleti intézkedések. Felvetették továbbá a Semjén Zsolt és Gulyás Gergely sérelmére indult rágalmazási ügyekben alkalmazott, szerintük szokatlan ügyészségi beavatkozást, valamint azt, hogy ezeket az intézkedéseket a választás után visszavonták.
A beadvány szerint vizsgálandó az is, hogy Nagy milyen jogalapon kapott külföldön terrorelhárítási személyvédelmet, és annak költségeit miért a Legfőbb Ügyészség fizette. Kritikaként említették azt is, hogy hosszabb ideje betöltetlen a büntetőjogi legfőbbügyész-helyettesi tisztség. Ezek egyelőre a kérelmezők állításai; jogi megalapozottságukat Forsthoffernek és később az Országgyűlésnek kell értékelnie.
Miért éppen Forsthoffer kezében van a kulcs?
Sulyok Tamás távozása után Forsthoffer Ágnes nem pusztán házelnökként jár el. Az Alaptörvény szerint az új köztársasági elnök hivatalba lépéséig ő gyakorolja az államfő valamennyi feladat- és hatáskörét. A helyettesítés idején parlamenti képviselői jogait nem gyakorolhatja, házelnöki feladatait pedig a kijelölt alelnök veszi át.
A legfőbb ügyész jogállásáról szóló törvény a köztársasági elnöknek biztosítja a kezdeményezés jogát. Forsthoffer ezért jogosult arra, hogy indokolt javaslatot nyújtson be az Országgyűléshez Nagy felmentéséről vagy hivatalvesztéséről.
A két eljárás nem ugyanaz. Felmentésre akkor kerülhet sor, ha a legfőbb ügyész neki fel nem róható okból nem képes ellátni feladatait. Hivatalvesztést akkor mondhatnak ki, ha felróhatóan nem tesz eleget kötelességeinek, jogerősen megállapított bűntettet követett el, vagy más módon méltatlanná vált tisztségére. A mostani kezdeményezések egyértelműen az utóbbi eljárásra irányulnak.
A Tisza nem rúghatja ki egyszerű bizalmi szavazással
A hivatalvesztés nem politikai bizalmatlansági indítvány. A legfőbb ügyész nem miniszter, akit azért is el lehet küldeni, mert a parlamenti többség már nem bízik benne. Az Alkotmánybíróság korábbi gyakorlata szerint egyedi ügyészségi döntéseiért nem tartozik politikai felelősséggel az Országgyűlésnek.
Forsthoffer javaslatának ezért konkrét cselekményeket, mulasztásokat és azok jogi értékelését kell tartalmaznia. A „fideszes ember”, az „Orbán-báb” vagy a „nem tetszik a működése” önmagában nem törvényi hivatalvesztési ok.
Ha azonban az államfői javaslat a törvényben felsorolt feltételek valamelyikét megalapozottan állítja, a parlament dönthet. A felmentéshez vagy a hivatalvesztéshez az összes képviselő kétharmadának, vagyis legalább 133 képviselőnek a támogatása szükséges. A Tisza parlamenti többsége ezért elvileg önállóan is képes meghozni a határozatot.
Mikor válthatják le legkorábban?
A jogszabály nem ír elő többhetes vagy több hónapos kötelező várakozási időt. Forsthoffer az államfői javaslatot akár azonnal benyújthatja. Az Országgyűlés július 21-én, kedden is ülésezik, így a legkorábbi elméleti időpont maga a keddi ülésnap lehetne, amennyiben az indítvány időben megérkezik, és a parlament módosítja a már elfogadott napirendet.
Jelenleg azonban nincs nyilvános információ arról, hogy Forsthoffer már benyújtotta volna a hivatalvesztési javaslatot. Emiatt a következő plenáris ülés tekinthető a reális legkorábbi időpontnak. Ha a parlament kétharmada kimondja Nagy hivatalvesztését, a megbízatása magával a döntéssel megszűnik; nem maradhat hivatalban az új legfőbb ügyész megválasztásáig.
Nagy Gábor Bálint visszautasítja a politikai befolyás vádját
A legfőbb ügyész korábban közölte, nem kíván lemondani, és hosszú távon tervezi folytatni munkáját. Visszautasította azt az állítást, hogy az ügyészséget vagy saját döntéseit politikai befolyás érné. Azt is hangsúlyozta, hogy vezetőként csak a 2025 júniusa óta eltelt időszakért tud közvetlen felelősséget vállalni.
Nagy több kérdésben eltért Polt Péter korábbi álláspontjától: például támogathatónak nevezte Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez. Ez árnyalja azt a kormányzati képet, amelyben ő csupán az előző rendszer változatlanul működő embere lenne.
A politikai helyzet azonban egyre szűkebb körülötte. Magyar Péter nyilvánosan a távozását követeli, hivatalos jogi beadvány érkezett ellene, az ügyészségen belüli feszültségekről pedig már korábban is jelentek meg hírek.
Sulyok Tamás távozásával Forsthoffer Ágnes kezébe került az a közjogi kulcs, amelyet korábban csak az államfő használhatott. Ha elfordítja, Nagy Gábor Bálint kilencévesre tervezett mandátuma alig több mint egy év után véget érhet.
A Fidesz annak idején hosszú időre betonozta be a legfőbb ügyészt. Most kiderülhet, hogy a beton alatt végig ott volt egy vészkijárat – csak éppen arra nem számítottak, hogy egyszer más kezébe kerül a kilincs.