Fontos bejelentés jött a 13. és 14. havi nyugdíjról – sokan aggódhatnak
Fontos bejelentés jött a 13. és 14. havi nyugdíjról – sokan aggódhatnak
Fontos változás kerülhet napirendre a 13. és a 14. havi nyugdíjnál. Kármán András pénzügyminiszter ugyanis nyíltan beszélt arról, hogy még nincs végleges döntés arról: a jövőben is minden nyugdíjas pontosan a saját havi járandóságával arányosan kapja-e meg a két pluszjuttatást. A tárcavezető egy 120 ezer és egy 500 ezer forintos nyugdíjat állított egymás mellé, majd jelezte, hogy a kormány számára fontos szempont a rászorultság.
Ez még nem azt jelenti, hogy bárkitől elvennék a 13. havi nyugdíjat, és olyan döntés sem született, hogy az 500 ezer forint feletti ellátások után kevesebb járna. A pénzügyminiszter megszólalása azonban azt mutatja, hogy a jelenlegi számítási mód már nem feltétlenül érinthetetlen. Ez elsősorban azok számára lehet fontos, akik az átlagosnál jóval magasabb nyugdíjat kapnak.
Kármán András egy nagyon konkrét kérdésre adott nagyon érdekes választ
A pénzügyminisztert arról kérdezték, ugyanúgy kell-e részesülnie a 13. és 14. havi nyugdíjból annak, aki havi 120 ezer forintot kap, mint annak, akinek 500 ezer forintos a járandósága. Kármán erre nem azt mondta, hogy természetesen minden marad úgy, ahogy eddig.
A válasza szerint erről még nincs végleges kormánydöntés, ugyanakkor a rászorultsági elvet fontosnak tartják. Ez az aprónak tűnő mondat azért lényeges, mert a jelenlegi rendszer nem így működik: most a magasabb nyugdíj automatikusan magasabb pluszkifizetést is jelent.
Jelenleg egyszerű a matek
Ha valaki havi 200 ezer forintos nyugdíjat kap, akkor a 13. havi nyugdíja is ennek megfelelő összeg. Ha valakinek 500 ezer forint a havi járandósága, nála a 13. havi összeg is félmillió forint körül alakul a vonatkozó szabályok alapján.
Ez is érdekelhet
A 14. havi nyugdíjat 2026-ban még fokozatos rendszerben kezdték el kifizetni. Az első részlet a havi ellátás negyedének felelt meg, vagyis 200 ezer forintos nyugdíjnál 50 ezer, 500 ezres nyugdíjnál 125 ezer forintot jelentett.
Éppen ezt az arányosságot írhatná át egy rászorultsági szempontokat is figyelembe vevő új rendszer.
Az 500 ezer forint egyelőre nem határ
Ezt különösen fontos tisztázni, mert könnyen úgy terjedhet tovább a hír, mintha már megszületett volna a döntés. Nem született. Az 500 ezer forintos összeg azért került elő, mert ezt említették példaként a pénzügyminiszternek feltett kérdésben.
Nincs olyan elfogadott szabály, amely szerint havi félmillió forint fölött megszűnne a 13. havi nyugdíj. Nincs bejelentett plafon, nincs meghirdetett sávhatár, és arról sincs döntés, hogy pontosan milyen jövedelmi vagy nyugdíjösszeg felett változna a pluszjuttatás.
A bizonytalanság éppen abból fakad, hogy a pénzügyminiszter ezt a lehetőséget nem zárta ki.
A kulcsszó a rászorultság lehet
A rászorultsági elv többféleképpen is megjelenhetne. Elképzelhető lenne például egy felső plafon, amely fölött már nem nő tovább a 13. vagy a 14. havi juttatás. Lehetne sávos rendszer, vagy akár olyan konstrukció is, amelyben az alacsonyabb nyugdíjat kapók arányaiban több támogatást kapnak.
De ezek egyelőre lehetőségek, nem kormányzati döntések. Kármán mindössze azt erősítette meg, hogy a kormány mérlegeli a rászorultság nagyobb szerepét, és még nem dőlt el, hogy egy 120 ezer és egy 500 ezer forintos nyugdíj után ugyanolyan arányban jár-e majd a két pluszkifizetés.
A magasabb nyugdíjat kapók ezért figyelhetnek most különösen
Ha a rendszerben valóban megjelenne valamilyen plafon vagy differenciálás, annak értelemszerűen azok éreznék meg leginkább a hatását, akiknek magasabb a havi járandóságuk. A jelenlegi konstrukció ugyanis a teljes havi nyugdíj összegéhez köti a 13. havi kifizetést.
Egy félmillió forintos havi nyugdíjnál például az éves pluszbevétel már önmagában jelentős összeg. Ha ennek számítási módján változtatnának, akár több százezer forintos eltérés is keletkezhetne a mostani rendszerhez képest.
Csakhogy még egyszer: jelenleg senkinek nem mondta a kormány, hogy jövőre ennyivel kevesebbet fog kapni. A kérdés egyelőre a tervezőasztalon van.
A másik oldalon a kisnyugdíjasoknál már konkrét változások jönnek
A kormány nyugdíjpolitikájának iránya közben egyre jobban kirajzolódik. Magyar Péter korábban bejelentette, hogy 2027. január 1-jétől 120 ezer forintra emelik az öregségi nyugdíj legkisebb összegét. A korábbi 28 500 forintos minimum több mint másfél évtizeden át változatlan volt.
A kabinet emellett bejelentette a rokkantsági és rehabilitációs ellátások emelését is. A 65 év feletti érintetteknél szintén 120 ezer forintos alsó határt terveznek, és a 146 ezer forint alatti öregségi nyugdíjaknál további sávos korrekciót készítenek elő.
Ezekből az intézkedésekből jól látszik, hogy a kormány a legalacsonyabb nyugdíjak gyorsabb felzárkóztatását tekinti egyik fő céljának.
És itt kerül igazán képbe a 13. havi nyugdíj
Ha a legalacsonyabb ellátásokra lényegesen több pénzt fordít az állam, rögtön felmerül a kérdés, honnan lesz erre költségvetési fedezet. Az egyik lehetőség természetesen az, hogy egyszerűen több pénzt tesznek a nyugdíjrendszerbe.
A másik lehetőség az, hogy bizonyos juttatásokat átalakítanak, és a rendelkezésre álló összegen belül erősebben támogatják az alacsonyabb nyugdíjúakat. Kármán rászorultságról szóló mondata miatt most sokan azt találgatják, hogy a 13. és 14. havi nyugdíj is része lehet-e ennek az átrendezésnek.
Erre ma még nincs biztos válasz.
Hatalmas pénzről beszélünk
Nem véletlen, hogy a kérdésnek komoly költségvetési súlya van. A 13. havi nyugdíj több százmilliárd forintos éves kiadást jelent, és ehhez jött hozzá 2026-ban a 14. havi nyugdíj első részlete is.
A kormány hivatalos adatai szerint 2026 februárjában a 13. havi nyugdíj kifizetése önmagában mintegy 579 milliárd forintot jelentett, a 14. havi első részletére pedig további közel 145 milliárd forint jutott. Együtt tehát több mint 700 milliárd forintról beszélünk egyetlen hónap pluszkifizetéseinél.
Ha egy ekkora rendszer számítási módján akár csak néhány százalékot változtatnak, annak már tíz- vagy százmilliárdos költségvetési hatása lehet.
A 14. havi nyugdíj sem tűnt el
A jó hír azok számára, akik attól tartanak, hogy a kormány teljesen leállítaná a 14. havi nyugdíjat, hogy erre jelenleg nincs utaló végleges döntés. A pénzügyi tervezésben továbbra is szerepel a juttatás folytatása, és Kármán korábbi parlamenti meghallgatásán is arról beszélt, hogy a 13. és a 14. havi nyugdíjat megtartják.
A bizonytalanság inkább a módszer körül van. Vagyis nem feltétlenül az a kérdés, hogy létezik-e majd 13. és 14. havi pluszjuttatás, hanem az, hogy ugyanolyan arányosan kapja-e mindenki, mint eddig.
Ez óriási különbség
A két állítás első hallásra hasonlónak tűnhet, pedig teljesen mást jelent. A 13. havi nyugdíj eltörlése azt jelentené, hogy a pluszkifizetés megszűnik. A rászorultsági alapú átalakítás viszont azt, hogy a pénz megmaradhat, csak másképpen osztják el.
Így elképzelhető lenne, hogy egy alacsony nyugdíjból élő ember ugyanannyit vagy akár kedvezőbb összeget kapjon, míg egy magasabb nyugdíjnál a pluszjuttatás növekedése már nem követné teljes mértékben a havi ellátást.
Egyelőre azonban minden ilyen konkrét számítás csak példa. A tényleges képletet még nem jelentették be.
Az sem mindegy, mit jelent pontosan a „rászorultság”
A kormány számára ez lehet az egyik legkényesebb kérdés. A rászorultság ugyanis nem feltétlenül ugyanazt jelenti, mint a nyugdíj összege. Lehet valakinek alacsony nyugdíja jelentős vagyonnal vagy más bevétellel, míg másnak magasabb nyugdíja mellett komoly egészségügyi vagy családi kiadásai lehetnek.
Ha ezért valódi szociális rászorultsági vizsgálatot vezetnének be, az sokkal bonyolultabb rendszert eredményezne. Ha viszont kizárólag a havi nyugdíj összege számítana, az jóval egyszerűbb lenne, de már inkább sávos nyugdíjkiegészítésről beszélhetnénk.
Kármán nyilatkozatából egyelőre nem derült ki, pontosan melyiket tartják elképzelhetőnek.
Sokan ezért aggódhatnak most
A magasabb nyugdíjat kapóknak azért lehet okuk figyelni, mert a pénzügyminiszter nem garantálta a jelenlegi számítási mód változatlanságát. Az alacsonyabb nyugdíjúak számára ugyanakkor egy ilyen átalakítás akár kedvező is lehet, ha a kormány valóban több forrást irányítana hozzájuk.
Így ugyanaz a bejelentés teljesen másképpen hangzik két különböző nyugdíjas számára. Akinek 120 vagy 150 ezer forintból kell kijönnie egy hónapban, annak a rászorultsági elv reményt jelenthet. Akinek félmillió forint fölötti a havi ellátása, annak viszont azt a kérdést veti fel, megmarad-e a mostani teljes arányosság.
A nagy döntések a 2027-es költségvetésnél jöhetnek
A következő hónapok ezért meghatározóak lesznek. A 2027-es költségvetésben már látszania kell, mennyi pénzt különít el a kormány az új nyugdíjminimumra, az alacsony ellátások felzárkóztatására és a 14. havi nyugdíj következő szakaszára.
Ekkor derülhet ki az is, valóban hozzányúlnak-e a 13. és 14. havi juttatás számításához. Amíg nincs elfogadott szabály, addig sem azt nem lehet kijelenteni, hogy a magasabb nyugdíjasok biztosan kevesebbet kapnak, sem azt, hogy minden változatlan marad.
Egyelőre nem a megszüntetés, hanem az elosztás a nagy kérdés
A jelenlegi információk alapján tehát nem arról van szó, hogy eltörölnék a 13. vagy a 14. havi nyugdíjat. Sokkal inkább arról, hogy a kormány mérlegeli: indokolt-e továbbra is teljesen azonos arányban növelni a pluszjuttatást akkor is, ha az egyik nyugdíjas 120 ezer, a másik pedig 500 ezer forintot kap havonta.
Kármán András válaszából az derült ki, hogy erre a kérdésre még maga a kormány sem mondta ki a végleges választ. A rászorultsági elv azonban már bekerült a nyilvános vitába, és ez önmagában jelzi, hogy a jelenlegi rendszer nincs kőbe vésve.
A következő nagy bejelentésnél ezért érdemes lesz nemcsak azt figyelni, hogy megmarad-e a 13. és 14. havi nyugdíj, hanem azt is, milyen képlet alapján számolják majd ki.
Mert lehet, hogy a pluszpénz marad. Csak nem biztos, hogy mindenki ugyanúgy kapja majd, mint eddig.