Felpörgött a Tisza: Olyat tettek ami hatalmasat fog szólni!
Alaposan felpörgött az elszámoltatás a Tisza-kormánynál: mindössze nagyjából egyetlen hét alatt tíz új ügyben került feljelentés a hatóságok elé, ezzel pedig már 47 különböző ügy szerepel a kormány hivatalos összesítésében. A számok ráadásul nem néhány milliós szerződésekről szólnak. Az érintett közpénz teljes összege a kormány október 2-i kimutatása szerint elérte a 2255 milliárd forintot.
A változás tempója önmagában is látványos. Augusztus végén még 21 feljelentést tartalmazott a kormány által létrehozott nyilvános adatbázis. Szeptember végére ez már 37-re emelkedett, most pedig 47 ügy szerepel a listán 12 különböző tárcánál.
Ez azt jelenti, hogy az elmúlt rövid időszakban gyakorlatilag folyamatosan kerülnek elő olyan korábbi állami szerződések, támogatások és tranzakciók, amelyek miatt valamelyik minisztérium szerint indokolt volt a hatóságokhoz fordulni.
És már nemcsak feljelentésekről van szó. A hivatalos összesítés szerint 12 ügyben a nyomozást is elrendelték, miközben több milliárd forint már vissza is került az államhoz, illetve további kiadásokat sikerült megakadályozni.
Egyetlen hét alatt tíz új ügy került elő
A számokból látszik igazán, mekkora sebességre kapcsolt a kormányzati átvilágítás.
Ez is érdekelhet
Szeptember végén 37 feljelentés szerepelt az összesítésben, összesen mintegy 2221 milliárd forintnyi érintett közpénzzel. Az október 2-i állapot szerint már 47 ügynél és 2255 milliárd forintnál tartottak.
Vagyis nagyjából egy hét alatt tíz új feljelentés jelent meg, miközben az érintett pénzösszeg további 34 milliárd forinttal emelkedett.
Ez azért különösen figyelemre méltó, mert nem egyetlen nagy ügy felbukkanásáról van szó. Különböző minisztériumok egymással párhuzamosan vizsgálják át a korábbi állami döntéseket, támogatásokat, szerződéseket és értékesítéseket.
A folyamat tehát egyre kevésbé tűnik néhány kiragadott ügy köré felépített politikai akciónak. A kormányváltás óta folyamatosan bővülő lista mára több tucat különálló esetet tartalmaz.
2255 milliárd forint – itt már egészen elképesztő számokról beszélünk
A 47 feljelentésben szereplő tételek összértéke 2255 milliárd forint.
Ennél a számnál azonban különösen fontos egy pontosítás: a 2255 milliárd forint nem azt jelenti, hogy ennyi pénzt bizonyítottan elloptak vagy ennyi jogerős kárt állapítottak meg.
Ez a feljelentésekben érintett szerződések, támogatások, finanszírozási ügyletek és más tételek összesített értéke. A tényleges vagyoni hátrány mértékét csak a hatósági vizsgálatok, szakértői számítások és adott esetben későbbi bírósági eljárások állapíthatják meg.
Ennek ellenére a nagyságrend önmagában is elképesztő.
A kormány saját szemléltető számítása szerint 2255 milliárd forint körülbelül 75, egyenként 30 milliárd forintos kórházfelújítás költségének felel meg. Ugyanez az összeg egy 70 millió forintos egységárral számolva több mint 32 ezer mentőautó ára lenne.
Már 25 milliárd forint körüli pénzügyi eredménynél járnak
A történet egyik legfontosabb fordulata, hogy a hivatalos kormányzati kimutatás szerint az átvilágításnak már közvetlen pénzügyi eredménye is van.
24,2 milliárd forint érkezett vissza, további mintegy 700 millió forintnyi tervezett kiadás pedig már nem valósult meg.
A kormány összesítése ezt kereken nagyjából 25 milliárd forintnyi visszafizetett vagy megtakarított pénzként mutatja be.
Ez természetesen továbbra is töredéke a 2255 milliárdos teljes érintett összegnek, de már kézzelfogható eredmény, és azt mutatja, hogy az átvilágítás nem kizárólag feljelentések gyártásából áll.
Egyes szerződéseknél visszafizetés történt, más esetekben felmondott megállapodások vagy leállított kifizetések miatt maradt pénz az államnál.
Az Eximbanknál vannak messze a legnagyobb tételek
Az összesített 2255 milliárd forintos érték csaknem felét az Eximbankhoz kapcsolódó ügyek adják.
Az Eximbank-ügyek összesített értéke 1123 milliárd forint.
Az egyik legnagyobb tétel az egyiptomi vasúti kocsik finanszírozásához kapcsolódik. A kormány összesítése 640 milliárd forintos ügyként tartja nyilván azt a projektet, amelyben 1300 vasúti kocsi egyiptomi beszerzéséről volt szó.
A kormány szerint a vállalt pénzügyi kockázat túl magas lehetett, miközben a projektet megvalósító egyes vállalkozások felszámolás alá kerültek, a teljesítés pedig jelentős késést szenvedett.
Ebben az ügyben már nemcsak feljelentés történt: a Nemzeti Nyomozó Iroda július végén elrendelte a nyomozást.
Ez azonban továbbra sem jelent bűnösséget. A nyomozás feladata annak megállapítása, történt-e bűncselekmény, és ha igen, ki lehet érte felelős.
A 360 milliárdos észak-macedón hitel miatt is nyomozás indult
Szintén a legnagyobb ügyek között szerepel az Észak-Macedóniának nyújtott állami finanszírozás.
A nyilvántartás szerint ez 360 milliárd forintos nagyságrendű tétel.
A kifogásolt konstrukcióban a magyar állam az Eximbank közreműködésével hosszú futamidejű hitelt biztosított, amely mögött teljes állami kezesség állt.
A Tisza-kormány gazdasági tárcája szerint vizsgálatra szorul, hogy a magyar állam milyen kockázatokat vállalt a finanszírozással.
Ebben az ügyben szintén nyomozást rendeltek el.
Ez jól mutatja, hogy a mostani elszámoltatási hullámban egymás mellett jelennek meg néhány tízmilliós szerződések és több százmilliárdos állami pénzügyi konstrukciók.
A médiaköltésekhez is hozzányúltak
A Miniszterelnökség egyik nagyobb feljelentése az Observer médiafigyelési szerződéseihez kapcsolódik.
A 2020 és 2026 között megkötött kormányzati médiamonitoring-szerződések összesített értéke közel 31 milliárd forint.
A kormány álláspontja szerint indokolt volt megvizsgálni, hogyan változtak az évek során a díjak, és azok növekedése arányban állt-e a megrendelt szolgáltatások tartalmával.
A feljelentés hűtlen kezelés és hivatali visszaélés gyanúját vetette fel.
Ebben az ügyben azonban az október eleji állapot szerint még nincs adat arról, hogy a nyomozó hatóság elrendelte volna a nyomozást.
Az Alapjogokért Központ támogatásainál is feljelentés lett a vége
Az egyik legfrissebb ügy az Alapjogokért Központot működtető Jogállam és Igazság Nonprofit Kft. állami támogatásaihoz kapcsolódik.
A szervezet 2021 és 2024 között összesen 410 millió forint állami támogatást kapott többek között a „Brüsszel a mi szemünkkel” elnevezésű projektre és szakmai programokra.
A Miniszterelnökség az iratok átvizsgálása után tett feljelentést.
A kormányzati összesítés szerint az egyik vizsgált körülmény az volt, hogy a szervezet vezetői saját maguk számára állapítottak meg megbízási díjakat, és az elszámolásokban több vállalt szakmai anyag nem volt egyértelműen fellelhető.
A feljelentés költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanújára hivatkozik, ismeretlen tettes ellen.
Fontos: ezek jelenleg a feljelentésben megfogalmazott gyanúk, nem jogerős megállapítások.
A megszüntetett Szuverenitásvédelmi Hivatal körül is sorra kerülnek elő az ügyek
A kormányváltás után megszüntetett Szuverenitásvédelmi Hivatal költései több külön tételben is felkerültek a listára.
Az egyik legnagyobb ügyben 3,67 milliárd forintnyi kommunikációs és rendezvényszervezési kiadást vizsgálnak.
A Miniszterelnökség álláspontja szerint ezek egy része nem kapcsolódott megfelelően a hivatal közfeladatához.
Ebben az ügyben szeptemberben már elrendelték a nyomozást.
Egy másik friss ügy két ügyvédi iroda megbízásához kapcsolódik, összesen több mint 46 millió forint értékben.
A kormányzati dokumentumok szerint az egyik ügyvédnek 27,4 millió forintot fizettek két személyes konzultációért, amelyeket ugyanannak a 16 embernek tartottak.
A Miniszterelnökség ezekkel kapcsolatban is kiegészítette korábbi feljelentését.
Még egy mesterségesintelligencia-központ is felkerült a listára
Az átvilágítás egyik különösebb ügye a Mesterséges Intelligencia Központ Nonprofit Kft. támogatásához kapcsolódik.
A szervezet 300 millió forint állami támogatást kapott mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatásokra.
A kormányzati vizsgálat szerint azonban a kutatási munkák egy részét külső vállalkozásokkal végeztették el, és az elkészült anyagoknál felmerült az AI-generált tartalom kérdése is.
A feljelentésben költségvetési csalás, hűtlen kezelés, hivatali visszaélés és közbeszerzési versenykorlátozás gyanúja is szerepel.
Ez sem bizonyítja, hogy ezek a bűncselekmények ténylegesen megtörténtek. A hatóság feladata annak megállapítása, hogy a feljelentésben szereplő körülmények megalapozzák-e a további büntetőeljárást.
A honvédelmi tárca is bedobott egy látványos ügyet
Az egyik legfrissebb feljelentés a Magyar Honvédség korábbi BTR-80 és BTR-80A páncélozott járműveinek értékesítéséhez kapcsolódik.
Ruszin-Szendi Romulusz honvédelmi miniszter azért fordult a hatóságokhoz, mert az átvilágítás során kérdések merültek fel 108 kivont harcjármű Szerbiába történő értékesítése körül.
A hivatalos összesítés szerint a Honvédelmi Minisztérium a járműveket először a saját tulajdonú HM Currus Zrt.-nek értékesítette nettó 363,3 millió forintért, majd a társaság nettó 576,7 millió forintért adta tovább őket a szerb félnek.
A két összeg közötti különbség meghaladta a 200 millió forintot.
A minisztérium belső vizsgálata azt is kifogásolta, hogy az értékbecslést végző vállalkozás korábban elsősorban ingatlanok értékbecslésével foglalkozott, illetve kérdésként merült fel, miért volt szükség az állami közvetítő cégre.
Ruszin-Szendi hangsúlyozta: a nyomozó hatóságok feladata lesz eldönteni, történt-e visszaélés.
Most már 12 ügyben valóban nyomoznak
A 47 feljelentésből október elejére 12 esetben jutott el odáig az eljárás, hogy a nyomozást elrendelték.
Ez fontos különbség.
A feljelentés ugyanis még csak azt jelenti, hogy egy minisztérium vagy más szerv olyan körülményeket talált, amelyek miatt szükségesnek tartotta a hatóság értesítését.
A feljelentés nem gyanúsítás, a gyanúsítás nem vádemelés, a vádemelés pedig nem elítélés.
A nyomozás elrendelése már azt jelenti, hogy a hatóság szerint van ok a büntetőeljárás keretében további bizonyítást végezni.
A 47-ből 35 esetben ugyanakkor október elején még nem volt adat elrendelt nyomozásról, vagy az eljárás nem jutott el eddig a szakaszig.
Ez azonban a mostani ütem mellett gyorsan változhat.
A kormány külön oldalon teszi nyilvánossá az ügyeket
A Tisza-kormány az elszámoltatás kommunikációját is más szintre emelte azzal, hogy létrehozta a feljelentések külön nyilvános összesítőjét.
Az oldalon ügyenként látható az érintett minisztérium, az összeg, a feljelentés időpontja, a feltételezett bűncselekmény típusa és az, hogy elindult-e már a nyomozás.
Ez azért fontos, mert így hónapról hónapra követhető, hogyan haladnak azok az ügyek, amelyeket a kabinet az előző rendszer átvilágítása során talált.
Augusztus végén 21, szeptember végén 37, október elején pedig már 47 ügy szerepelt a rendszerben.
A tendencia tehát nagyon egyértelmű.
Nem néhány látványos ügyre építik az elszámoltatást
A lista egyik legérdekesebb sajátossága éppen a sokféleség.
Találni rajta több százmilliárdos nemzetközi finanszírozási konstrukciót, médiamonitoringot, alapítványi támogatást, honvédségi eszközértékesítést, állami kommunikációt, tanácsadást és mesterséges intelligenciával kapcsolatos kutatási projektet is.
Ez arra utal, hogy az átvilágítás nem egyetlen ágazatra vagy néhány előre kiválasztott szereplőre koncentrál.
A Gazdasági és Energetikai Minisztérium, a Belügyminisztérium és a Miniszterelnökség különösen aktív az ügyek feltárásában. A Miniszterelnökséghez önmagában már több mint tíz feljelentés kapcsolódik.
A 47 ügy pedig 12 különböző minisztérium vagy tárca munkájához kötődik.
A 24 milliárd visszaszerzett pénz lehet az igazán fontos fordulat
Politikailag természetesen látványos a feljelentések számának növekedése. A valódi mérce azonban hosszabb távon nem az lesz, hány beadvány készül, hanem hogy ezekből milyen eredmény születik.
Éppen ezért különösen érdekes a már visszafizetett 24,2 milliárd forint.
Ehhez jön még mintegy 700 millió forintnyi olyan kiadás, amely a szerződések megszüntetése vagy más intézkedés miatt végül nem történt meg.
Ha az átvilágítás folytatódik, és további összegek kerülnek vissza az államhoz, az már nem pusztán büntetőjogi vagy politikai, hanem közvetlen költségvetési eredményként is mérhető lesz.
A következő hónapok egyik nagy kérdése ezért az lesz, hogy a jelenlegi 25 milliárd körüli összeg mennyivel nő tovább.
A hatóságokon lesz most a sor
A Tisza-kormány oldaláról tehát a feljelentések száma látványosan felpörgött. Innentől azonban egyre több ügyben már nem a minisztériumokon múlik a következő lépés.
A rendőrségnek, az ügyészségnek és más nyomozó hatóságoknak kell eldönteniük, hogy az átadott dokumentumok és feljelentések alapján fennáll-e bűncselekmény gyanúja.
Ha igen, megindulhat vagy folytatódhat a nyomozás. Ha a bizonyítékok alapján konkrét személyekkel szemben is megalapozott gyanú merül fel, később gyanúsítás következhet. Vádemelésről pedig csak az ügyészség dönthet.
A kormány tehát feljelentést tehet, de bűnösséget nem állapíthat meg.
Ez a következő időszakban különösen fontos lesz, hiszen a több mint negyven ügy egy része várhatóan elhalhat bizonyíték hiányában, más ügyek viszont akár komoly büntetőeljárássá fejlődhetnek.
Most azonban kétségtelenül felpörgött a gépezet
Az október eleji számokból egy dolog már biztosan látszik: a Tisza-kormány az elmúlt hetekben jelentősen felgyorsította az előző kormányzati időszak szerződéseinek és pénzügyi döntéseinek átvilágítását.
Augusztus végén 21 ügy szerepelt a hivatalos összesítésben. Néhány héttel később már 47.
Egyetlen hét alatt tíz új ügy jelent meg.
Az érintett közpénzek összege elérte a 2255 milliárd forintot. Tizenkét ügyben már nyomozás folyik, és mintegy 25 milliárd forintnyi pénz visszafizetésével vagy kiadás elmaradásával már közvetlen pénzügyi eredményt is fel tud mutatni a kabinet.
Ráadásul folyamatosan új ügyek kerülnek a nyilvánosság elé: az Eximbanktól kezdve a médiaköltéseken és alapítványi támogatásokon át egészen a honvédségi eszközértékesítésekig.
Ez még csak a történet eleje lehet
A 47 feljelentés önmagában is komoly szám, de könnyen lehet, hogy az összesítő még messze nincs lezárva.
A minisztériumi átvilágítások tovább folytatódnak, több tárcánál pedig újabb szerződések és támogatások ellenőrzése zajlik.
Ha az elmúlt hetek tempója marad, rövid időn belül az ötvenes határt is átlépheti a feljelentések száma.
A valóban nagy fordulat azonban akkor jöhet, amikor az eddig elrendelt nyomozások közül egyes ügyekben konkrét büntetőjogi felelősség kérdése is felmerül.
Jelenleg ugyanis még egyetlen felsorolt feljelentést sem szabad automatikusan bizonyított korrupciós ügyként kezelni. A végső szót a nyomozó hatóságok, az ügyészség és adott esetben a bíróság mondja ki.
De az már most látható, hogy a Tisza az elszámoltatás ügyében sebességet váltott. Tíz új feljelentés körülbelül egy hét alatt, 47 ügy összesen, több mint 2200 milliárd forintnyi érintett közpénz és már 12 megindult nyomozás: ezek olyan számok, amelyek mellett egyre nehezebb úgy elmenni, mintha pusztán néhány elszigetelt ügyről lenne szó.
A következő hónapokban pedig már nem az lesz a legérdekesebb kérdés, hogy hány újabb feljelentést tesz a kormány, hanem az, hogy a most feltárt ügyek közül melyekből lesz valódi nyomozás, gyanúsítás, vádemelés, esetleges vagyon-visszaszerzés vagy végül jogerős bírósági ítélet.
Ha ezekből akár csak néhány nagyobb ügy is eljut idáig, annak politikai és pénzügyi következményei valóban hatalmasat szólhatnak.
Forrásellenőrzés: Magyarország Kormánya, Mfor, Telex, 24.hu.