Eljárás indítottak Forsthoffer Ágnes ellen a Fideszesek
Újabb politikai front nyílt a Parlamentben: Hidvéghi Balázs fideszes országgyűlési képviselő vagyonnyilatkozati eljárást kezdeményezett Forsthoffer Ágnes házelnök ügyében. A Fidesz szerint ugyanis „valami nem stimmel” a tiszás politikus 2026-os vagyonnyilatkozatával: abból hiányozhat egy családi szállodás vállalkozásban fennálló érdekeltsége.
Az ügy középpontjában a Fortrend Hotel Szállodafejlesztő és Szolgáltató Kft. áll, amely a balatonfüredi Hotel Margarétához kapcsolódik. A nyilvánosan elérhető cégadatok szerint Forsthoffer Ágnes hosszú évek óta tagja a társaságnak, miközben a 2026-os vagyonnyilatkozat gazdasági érdekeltségekre vonatkozó részében a cég nem jelenik meg.
Fontos azonban már az elején pontosítani: Hidvéghi egy vagyonnyilatkozati eljárás lefolytatását kezdeményezte a Mentelmi Bizottságnál. Ez még nem jelenti azt, hogy a bizottság már megállapította volna a szabálytalanságot, és pláne nem büntetőeljárásról van szó. Először azt kell tisztázni, valóban fennállt-e a feltüntetendő gazdasági érdekeltség, történt-e olyan jövedelemszerzés, amelynek szerepelnie kellett volna a dokumentumban, és ha hiány van, az egyszerű kitöltési hiba vagy szándékos mulasztás volt-e.
Hidvéghi szerint „valami nem stimmel”
A fideszes képviselő pénteken jelentette be, hogy levélben fordult Sasi-Nagy Edithez, az Országgyűlés Mentelmi Bizottságának elnökéhez. Hidvéghi azt kérte, hogy vizsgálják meg Forsthoffer vagyonnyilatkozatát és tisztázzák a nyilvános cégadatok, valamint a parlamentnek leadott dokumentum közötti állítólagos eltérést.
Ez is érdekelhet
„A vagyonnyilatkozatokkal kapcsolatban nincs helye a kettős mércének: a tiszásokra is vonatkozik!” – fogalmazott Hidvéghi.
A Fidesz politikai támadásának egyik lényegi eleme éppen ez. A TISZA korábban rendszeresen bírálta a magyar vagyonnyilatkozati rendszert, és szigorúbb, átláthatóbb szabályokat követelt. Hidvéghi szerint ezért különösen indokolt, hogy ha egy tiszás vezető politikus bevallásával kapcsolatban kérdés merül fel, ugyanúgy induljon vizsgálat, mint bárki másnál.
Egy családi cég hiányozhat a dokumentumból
Forsthoffer Ágnes 2026-os vagyonnyilatkozata a május 9-én fennálló vagyoni állapotot rögzíti, és június elején készült el. A nyilvános céginformációk alapján ugyanakkor Forsthoffer ekkor is tagja volt a Fortrend Hotel Szállodafejlesztő és Szolgáltató Kft.-nek.
A vagyonnyilatkozat gazdasági érdekeltségeket tartalmazó rovatában viszont a társaság neve nem szerepel. Ez az a konkrét eltérés, amelyre a Fidesz most ráépítette az eljárási kezdeményezést.
A Fortrend Hotel nem egy teljesen ismeretlen vállalkozás Forsthoffer életében. A társaság a balatonfüredi Hotel Margarétához kötődik, vagyis ahhoz a turisztikai területhez, amelyben Forsthoffer a politikába kerülése előtt is aktív volt.
A nyilvános adatok szerint már 2006 óta kapcsolatban áll a vállalkozással, ezért nehéz lenne úgy tekinteni rá, mint egy rövid ideig fennálló vagy jelentéktelen technikai részesedésre. Ettől azonban még külön vizsgálni kell, pontosan milyen tagsági és tulajdonosi viszony állt fenn a nyilatkozat referencia-időpontjában.
270 millió forintos osztalékról beszél a Fidesz
A politikai vita igazán látványos részét a cég osztalékadatai adják. A Fidesz-frakció összesítése szerint a társaság az elmúlt három évben összesen 270 millió forint osztalék kifizetéséről döntött.
A közölt bontás szerint 2024-ben 30 millió, 2025-ben 40 millió, 2026-ban pedig 200 millió forint szerepelt az osztalékhatározatokban.
Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy Forsthoffer Ágnes személyesen 270 millió forintot kapott volna. A társaság által jóváhagyott teljes osztalék és egy adott tag személyes osztalékjövedelme két külön dolog. Ehhez ismerni kellene a tulajdoni arányokat, az adott évi kifizetés tényleges módját és azt, hogy Forsthoffer személyesen mekkora összegre volt jogosult.
Éppen ezért az eljárás egyik lényeges kérdése az lehet, kapott-e a házelnök olyan osztalékjövedelmet, amelynek fel kellett volna tűnnie a vagyonnyilatkozatában.
A 200 milliós összegnél van még egy nagyon fontos csavar
A legnagyobb, 200 millió forintos osztalékról szóló 2026-os döntést a nyilvános adatok szerint május 26-án hozta meg a társaság.
Forsthoffer vagyonnyilatkozata viszont a május 9-i vagyoni állapotot rögzítette. Ez azt jelenti, hogy egy május 26-án megszületett osztalékhatározat önmagában nem bizonyíthatja, hogy a május 9-i állapotot bemutató vagyonnyilatkozatban már szerepelnie kellett volna ennek a 200 milliós összegnek.
Ez lényeges jogi és időrendi különbség. A 200 millió forint politikailag látványos szám, de az adott nyilatkozat szabályosságának vizsgálatakor az lesz a kérdés, mi volt igaz május 9-én, és milyen korábbi jövedelmeket kellett feltüntetni.
A céges tagság esetében viszont más a helyzet: ha az valóban fennállt május 9-én, akkor annak feltüntetésére vonatkozó kérdés ettől függetlenül megmarad.
A legerősebb kérdés ezért nem is feltétlenül az osztalék
A Fidesz kommunikációjában érthetően a százmilliós számok kerültek előtérbe, de jogilag talán még egyszerűbb kérdés a vállalkozásban fennálló tagság.
A vagyonnyilatkozati nyomtatvány gazdasági érdekeltségekre vonatkozó része kifejezetten kéri a gazdálkodó szervezetben fennálló tagság, tulajdonosi vagy részvényesi pozíció feltüntetését.
Ha tehát a cégnyilvántartás szerint Forsthoffer az adott időpontban ténylegesen tag volt, miközben a vonatkozó rovat üres maradt, akkor ennek magyarázatára szükség lesz.
Az viszont már az eljárás feladata eldönteni, hogy a hiány mögött milyen ok állt.
Az eljárás nem jelenti azt, hogy Forsthoffer már szabályt szegett
A vagyonnyilatkozati eljárás működését gyakran összekeverik egy nyomozással, pedig teljesen más eljárásról van szó. Az Országgyűlés szabályai szerint bárki kezdeményezhet vizsgálatot, ha konkrétan megjelöli, a vagyonnyilatkozat mely részét és milyen tény miatt tartja problémásnak.
A Mentelmi Bizottság elnöke azonban az olyan kezdeményezést, amely nem elég konkrét, nyilvánvalóan alaptalan vagy új információt nem tartalmaz, eljárás nélkül is elutasíthatja.
Ha viszont a vizsgálat megindul, a Mentelmi Bizottság ellenőrizheti a vagyonnyilatkozat valóságtartalmát, és igazoló adatokat kérhet az érintett képviselőtől.
Hidvéghi most tehát elindította a folyamatot a maga oldaláról, de az ügy eredményéről még semmilyen megállapítás nincs.
Forsthoffernek dokumentumokkal kellhet tisztáznia a helyzetet
Ha a Mentelmi Bizottság érdemi eljárást folytat le, a házelnöktől bekérhetik a gazdasági érdekeltségével és jövedelmével kapcsolatos adatokat.
Ebben az esetben viszonylag egyszerűen tisztázható lehet több kulcskérdés: tagja volt-e május 9-én a Fortrend Hotel Kft.-nek, mekkora részesedéssel rendelkezett, kapott-e 2025-ben vagy korábban osztalékot, és ha igen, azt milyen formában kellett volna feltüntetni.
Az is kiderülhet, hogy egyszerű adminisztratív vagy kitöltési hibáról van szó. De az is, hogy valóban lényeges adat maradt ki.
A két eset között jogilag óriási különbség van, ezért nem lehet már most szándékos eltitkolásról beszélni.
A szándékosság lehet a döntő
A hatályos országgyűlési szabályok különösen komolyan kezelik azt az esetet, amikor valaki nem véletlenül, hanem szándékosan közöl valótlan lényeges adatot vagy mulasztja el a vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségét.
Ha a Mentelmi Bizottság szándékos, lényeges mulasztást állapít meg, annak már súlyos közjogi következményei lehetnek, és az összeférhetetlenségi eljárás is felmerülhet.
Ettől azonban Forsthoffer ügye jelenleg még nagyon messze van. Előbb magát a tényállást kell tisztázni.
A hiányos vagyonnyilatkozat és a tudatos vagyoneltitkolás nem ugyanaz.
A TISZA saját szigorítása miatt politikailag különösen kellemetlen az ügy
A történet azért is kínos a kormánypártnak, mert Magyar Péter és a TISZA hosszú ideje a vagyonnyilatkozati rendszer szigorítását követeli. A kormányváltás után valóban jelentősen át is írták a szabályokat.
Az új rendszer célja éppen az, hogy ne lehessen következmények nélkül lényeges vagyoni adatokat eltitkolni, és az ellenőrzés jóval komolyabb legyen a korábbi gyakorlatnál.
Hidvéghi ezért próbálja az ügyet a TISZA saját politikai mércéjével visszafordítani Forsthofferre: ha átláthatóságot követelnek másoktól, akkor saját vezető politikusuk vagyonnyilatkozatának is hibátlannak kell lennie.
Politikailag ez kétségtelenül erős érv. Jogilag azonban továbbra is meg kell várni, ténylegesen mit talál a bizottság.
Az sem mellékes, hogy Forsthoffer nem egyszerű képviselő
Forsthoffer Ágnes jelenleg az Országgyűlés elnöke, vagyis Magyarország egyik legmagasabb közjogi tisztségét tölti be. Emiatt egy vele kapcsolatos vagyonnyilatkozati vita szükségszerűen nagyobb figyelmet kap, mint egy kevésbé ismert képviselő hasonló ügye.
A házelnöki pozíció ugyanakkor nem mentesít a vagyonnyilatkozati szabályok alól. Ugyanúgy köteles pontos adatokat közölni gazdasági érdekeltségeiről, mint bármely más országgyűlési képviselő.
Sőt, politikailag éppen egy ilyen magas tisztségnél különösen fontos, hogy ne maradjon kétség a gazdasági kapcsolatok körül.
A cég osztaléka még nem egyenlő Forsthoffer jövedelmével
A vita során ez a különbség is könnyen elveszhet. Ha egy társaság 200 millió forintos osztalék kifizetéséről dönt, abból nem következik, hogy egyetlen tulajdonos kapja az egész összeget.
Ha több tag van, az osztalék megoszlik közöttük a társasági és tulajdonosi szabályok szerint, hacsak ettől eltérő jogszerű döntés nem születik.
Ezért jelenleg nem állítható, hogy Forsthoffer 200 vagy akár 270 millió forintot „eltitkolt” volna. A Fidesz által idézett összegek a vállalkozás teljes osztalékhatározataira vonatkoznak. Hogy ebből mennyi jutott Forsthoffernek, arról külön bizonyíték szükséges.
Ugyanakkor ha a politikus valóban részesült korábbi osztalékból, annak megfelelő bevallása már természetesen vizsgálható.
Forsthoffer egyelőre nem adott részletes választ
A sajtó már az eljárási kezdeményezés előtt is kérdésekkel fordult Forsthoffer Ágneshez és az Országgyűlés sajtóirodájához. Többek között arra vártak választ, hogy miért nem szerepel a Fortrend Hotel Kft. a nyilatkozatban, fennállt-e a tagság, illetve részesült-e a politikus osztalékban.
A nyilvánosan elérhető beszámolók szerint egyelőre nem érkezett részletes válasz ezekre a kérdésekre.
Ez persze nem bizonyítja Hidvéghi állításait, de politikailag meghosszabbítja az ügy életét. Minél tovább nincs világos magyarázat arra, miért üres a gazdasági érdekeltségek rovata, annál több találgatásra ad lehetőséget.
A Fidesz most saját fegyverével támadja a TISZA-t
A vagyonnyilatkozatok az elmúlt években elsősorban a korábbi Fidesz-kormány politikusai és a hozzájuk köthető gazdasági szereplők miatt kerültek rendszeresen napirendre. Magyar Péter pártja éppen erre építve ígért szigorúbb átláthatóságot.
Most viszont először az új kormányoldal egyik legmagasabb rangú szereplője került célkeresztbe ugyanebben a kérdésben.
Hidvéghi politikai üzenete ezért nem bonyolult: a TISZA ne csak az ellenfeleitől követelje meg a transzparenciát, hanem saját vezetőitől is.
A Fidesz számára ráadásul különösen jól kommunikálható, hogy nem egy jelentéktelen vállalkozásról, hanem egy családi szállodás cégről van szó, amely több évben is jelentős osztalék kifizetéséről döntött.
De a nagy számokkal érdemes óvatosan bánni
A politikai kommunikációban már megjelent a „270 millió forintos osztalék” kifejezés, de ennek helyes értelmezése kulcsfontosságú.
30 millió plusz 40 millió plusz 200 millió valóban 270 millió forint, de ez három külön év vállalati osztalékhatározatának összege. Nem bizonyított, hogy ebből Forsthoffer pontosan mennyit kapott.
Ráadásul a legnagyobb, 200 milliós döntés a 2026-os vagyonnyilatkozat referencia-időpontja után született.
Ezért az eljárásnak nem a politikai plakátra alkalmas 270 milliós számot kell vizsgálnia, hanem az egyes dátumokat, tulajdoni viszonyokat és tényleges jövedelmeket.
Most a Mentelmi Bizottságnál pattog a labda
Hidvéghi Balázs megtette a politikai és eljárási lépést: levélben kezdeményezte a vagyonnyilatkozati vizsgálatot. A következő döntést már a Mentelmi Bizottság elnökének és adott esetben magának a bizottságnak kell meghoznia.
Ha a kezdeményezés megfelel a törvényi feltételeknek, érdemi ellenőrzés indulhat. Ha nem, akár eljárás nélkül is elutasíthatják.
Ha viszont megindul a vizsgálat, annak végén nem politikai vélemény, hanem konkrét megállapítás születhet arról, hogy a vagyonnyilatkozat megfelelt-e a valóságnak.
Az ügy lényege végül meglepően egyszerű
Forsthoffer Ágnes vagyonnyilatkozatában nem szerepel a Fortrend Hotel Kft., miközben a nyilvános cégadatok szerint a politikus a dokumentumban rögzített időpontban is tagja lehetett a társaságnak. Ez valódi és tisztázandó kérdés.
A cég jelentős osztalékokról döntött, de azokból Forsthoffer személyes részesedése egyelőre nem azonosítható pusztán a teljes vállalati összegekből. A 2026-os 200 milliós osztalékhatározat ráadásul csak a vagyonnyilatkozat referencia-időpontja után született.
Hidvéghi tehát olyan eltérésre mutatott rá, amely indokolhatja a vizsgálatot, de ebből még nem következik sem szándékos vagyoneltitkolás, sem bűncselekmény, sem automatikus politikai következmény.
Most Forsthofferen a sor, hogy tisztázza a kérdéseket
A legegyszerűbb lezárása az ügynek az lehetne, ha a házelnök pontosan bemutatná, milyen érdekeltsége volt a társaságban 2026. május 9-én, mekkora jövedelmet kapott belőle, és miért nem került be a cég a vagyonnyilatkozat gazdasági érdekeltségeket tartalmazó részébe.
Ha adminisztratív hiba történt, az dokumentumokkal tisztázható. Ha a nyilatkozat helyes volt, annak is világos jogi magyarázata lehet. Ha viszont valóban lényeges adat maradt ki, akkor a Mentelmi Bizottságnak kell megállapítania ennek jelentőségét és körülményeit.
Egyelőre tehát nem arról van szó, hogy a Fidesz „elítélte” volna Forsthoffer Ágnest. Hidvéghi Balázs eljárást kezdeményezett, és most azt akarja, hogy a parlament hivatalosan ellenőrizze a házelnök nyilatkozatát.
Az ügy politikailag azért lehet különösen kellemetlen a TISZA számára, mert éppen az átláthatóság és a szigorú vagyonnyilatkozati rendszer lett az új kormány egyik fontos vállalása. Most pedig saját házelnöküknek kellhet megmutatnia, hogy az általuk követelt szabályok valóban ugyanúgy vonatkoznak mindenkire.
Forrásellenőrzés: Hidvéghi Balázs nyilvános közlése, Országgyűlés vagyonnyilatkozati szabályai, nyilvános cégadatok, ATV, Index, Economx, Magyar Nemzet.