Döntött az uniós bíróság: 289 milliárd forintot kell visszafizetni az adőfizetőknek a Fidesz miatt
A magyar államnak a kormány számítása szerint 289 milliárd forintot kell visszatérítenie azoknak a nagyvállalatoknak, amelyektől a korábbi Fidesz-kormány szén-dioxid-kvótaadót szedett be. Az Európai Unió Bíróságának ítélete lényegében fenntarthatatlanná tette a 2023-ban bevezetett konstrukciót, ezért az új szabályozás visszamenőleg megszüntette az adót.
Csendben került pont egy három éve húzódó adóvita végére, pedig a számla minden, csak nem jelentéktelen. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak a korábban beszedett szén-dioxid-kvótaadót kamatokkal együtt kell visszaadnia az érintett vállalatoknak. A Pénzügyminisztérium 289 milliárd forintra becsülte ennek költségvetési hatását, ami a GDP mintegy 0,3 százalékának felel meg.
A pénzt nem a lakossági adófizetők kapják meg, hanem azok az ipari vállalatok, amelyekre az Orbán-kormány különadóját kivetették. A terhet viszont a magyar költségvetés viseli. Magyarán: egy jogilag hibásnak bizonyult fideszes adókonstrukció következményeit most közpénzből kell rendezni.
Az uniós bíróság szerint az adó kiüresítette az európai klímarendszert
Az ügyet a Nitrogénművek vitte bíróság elé. A társaság a NAV határozatát támadta meg, a Veszprémi Törvényszék pedig előzetes döntéshozatali eljárásban az Európai Unió Bíróságához fordult. A luxembourgi testület 2026. április 16-án hozta meg ítéletét a C-519/24. számú ügyben.
Az uniós bírák azt állapították meg, hogy az európai kibocsátáskereskedelmi irányelvvel ellentétes az olyan nemzeti adó, amely semlegesíti a térítésmentesen kiosztott kibocsátási egységek kompenzációs hatását, és szembemegy a versenyképesség megőrzésének, illetve a termelés más országokba költözésének megakadályozására irányuló célokkal. Annak végső vizsgálata a magyar bíróság feladata volt, hogy a konkrét hazai szabályozás teljesíti-e ezeket a feltételeket.
Ez is érdekelhet
Ez több egyszerű technikai kifogásnál. Az Európai Unió kibocsátáskereskedelmi rendszere azért oszt bizonyos iparágaknak ingyenes kvótákat, hogy a cégek ne vigyék a termelést lazább környezetvédelmi szabályokat alkalmazó országokba. A kvóták gazdasági értéke közben arra ösztönözné a vállalatokat, hogy csökkentsék a kibocsátásukat.
A magyar adó ezt a mechanizmust forgatta ki. Az uniós bíróság érvelése szerint a térítésmentes kvótákra rakódó teher elvonta azok gazdasági értékének jelentős részét, és ezzel csökkentette a környezetvédelmi beruházások ösztönző erejét. Vagyis a klímaadóként bemutatott intézkedés az uniós ítélet alapján éppen a közös klímapolitika működését veszélyeztette.
Így működött az Orbán-kormány különadója
A Fidesz-kormány 2023-ban, az ukrajnai háború miatt kihirdetett veszélyhelyzetre hivatkozva vezette be a közterhet. A későbbi szabályozás szerint évi 36 eurónak megfelelő összeget kellett fizetni minden kibocsátott tonna szén-dioxid után azoknak az üzemeltetőknek, amelyek hároméves átlagos kibocsátása meghaladta a 25 ezer tonnát, és jelentős mennyiségű ingyenes kibocsátási egységet kaptak.
Ehhez társult a kibocsátási egységek átruházásakor fizetendő, azok értékének 15 százalékában meghatározott tranzakciós díj. A szabályozás főként az olajipar, a vegyipar, a műtrágyagyártás és az építőanyag-ipar nagy szereplőit érintette.
A legnagyobb befizetők között volt a Mol, a Bige László érdekeltségébe tartozó Nitrogénművek, a Holcim magyarországi cementgyára, valamint a váci és beremendi üzemet működtető Duna-Dráva Cement. Utóbbi a Heidelberg Materials és a Schwenk Zement közös tulajdona.
A G7 korábbi becslése szerint 2024-ben a kvótaadó a Duna-Dráva Cement éves árbevételének 14, a Nitrogénművekének 12, a Holciménak pedig 8 százalékát tette ki. Ezek nem hatósági számítások, hanem a gazdasági lap becslései, mégis érzékeltetik a teher nagyságát: az állam nem a vállalatok nyereségének egy részét vonta el, hanem közvetlenül a kibocsátás alapján szedett be olyan összegeket, amelyek egyes cégeknél az árbevétel jelentős hányadát érték el.
Ebből önmagában nem bizonyítható, hogy a szabályozást egyes vállalatok megbüntetésére alkották. Politikai szempontból azonban joggal vetett fel kérdéseket, hogy különösen súlyosan érintette a Fidesszel nyílt konfliktusban álló Bige László cégét, valamint azokat a külföldi cementgyártókat, amelyek magyarországi tulajdonviszonyainak átalakítását a korábbi kormány kívánatosnak tartotta.
A cégeknek 90 napjuk van visszakérni a pénzt
A július 31-én hatályba lépett módosítás a bevezetésére visszamenőleg megszüntette a szén-dioxid-kvótaadót. Az érintett vállalatok a hatálybalépéstől számított 90 napon belül nyújthatnak be kérelmet a NAV-hoz. Nemcsak a befizetett adó járhat vissza, hanem a jegybanki alapkamat két százalékponttal növelt mértékével számolt kamat is.
A visszatérítés nem teljesen automatikus. A szabály szerint csak az a vállalat kérheti ezen az úton a pénzt, amely ugyanazt a követelést más eljárásban még nem érvényesítette. Ennek azért van jelentősége, mert több érintett már pert indított az állammal szemben. A Mol például 126 milliárd forintos, kamatokat is tartalmazó követelésről számolt be.
A Pénzügyminisztérium azzal indokolta az egységes visszafizetési eljárást, hogy így elkerülhetők a további perek és az azok nyomán felhalmozódó többletkamatok. Ez pénzügyileg és jogilag racionális lépés. Attól azonban a 289 milliárdos veszteség még nem tűnik el: a korábbi kormány beszedte a pénzt, elköltötte vagy beépítette a költségvetésbe, most pedig kamatokkal együtt kell visszaadni.
Nem a környezetvédelem bukott meg, hanem a fideszes rögtönzés
Az ügyből nem az következik, hogy a nagy szennyező vállalatokat nem szabad megadóztatni. A szén-dioxid-kibocsátás árazása az európai klímapolitika egyik alapvető eszköze. A tagállamok saját adóintézkedéseket is elfogadhatnak, feltéve, hogy azok nem rombolják le az uniós rendszer céljait és ösztönzőit.
A Fidesz szabályozása ezen a ponton bukott el. A kormány egy veszélyhelyzeti eszközökkel létrehozott, súlyos pénzügyi terhet rakott néhány nagy ipari szereplőre, miközben nem biztosította, hogy a konstrukció összeegyeztethető legyen a teljesen harmonizált uniós kvótarendszerrel. Az eredmény egy hároméves jogvita, visszamenőleges törvénymódosítás és 289 milliárd forintos költségvetési teher lett.
Büntetőjogi felelősségről ebben az ügyben nincs szó. Politikai felelősségről annál inkább. A korábbi kormány olyan adót vezetett be, amelynek jogi kockázata végül százmilliárdos számlaként jelent meg a magyar költségvetésben.
A Fidesz már nincs kormányon, az általa alkotott szabály következményei azonban itt maradtak. A pénzt a vállalatok kapják vissza. A hibás döntés árát pedig az ország fizeti meg.