Döntött a strasbourgi bíróság Kövér László ügyéről, azonnali súlyos ítéletet hozott
Strasbourg kimondta: Kövér László jogtalanul büntette meg Szabó Tímeát, a magyar államnak fizetnie kell
Súlyos döntést hozott az Emberi Jogok Európai Bírósága Kövér László egyik korábbi parlamenti büntetése ügyében: a strasbourgi testület szerint jogtalanul sújtották több mint 9,6 millió forintos bírsággal Szabó Tímeát, amiért 2021-ben egy Fudan Egyetem elleni parlamenti akcióval tiltakozott.
A bíróság kimondta: a büntetés megsértette Szabó Tímea véleménynyilvánításhoz való jogát, és nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban. A magyar államot arra kötelezték, hogy három hónapon belül fizesse vissza a büntetés teljes összegét.
Ez nem egyszerű jogi technikai ügy. Ez ítélet a Kövér László nevével fémjelzett parlamenti büntetési gyakorlatról is, amely hosszú éveken át azt üzente az ellenzéki képviselőknek: ha túl hangosan, túl látványosan vagy túl kellemetlenül tiltakoznak, annak súlyos anyagi következménye lesz.
Most Strasbourg kimondta: ez így nem volt rendben.
Egy molinó miatt vontak le több mint 9,6 millió forintot
Az ügy 2021 nyarára nyúlik vissza. Szabó Tímea a június 15-i parlamenti ülésen a szónoki emelvényre ment, és egy molinót lógatott le, amelyen vörös körben a FIDESZ felirat, fölötte pedig a Kínai Népköztársaság zászlajából ismert csillagok szerepeltek.
Ez is érdekelhet
Az akcióval a Fudan Egyetem magyarországi terve ellen tiltakozott. A képviselő szerint a Fidesz a Kínai Kommunista Párt megrendelésére telepítené ide az egyetemet, ezért látványos parlamenti demonstrációval próbálta felhívni a figyelmet az ügyre.
Kövér László akkori házelnök ezt fegyelmi vétségnek minősítette, és négyhavi tiszteletdíjnak megfelelő összeggel csökkentette Szabó Tímea képviselői fizetését. Ez több mint 9,6 millió forintos büntetést jelentett.
Az indoklás szerint Szabó figyelmen kívül hagyta a képviselői vélemények kifejezésére vonatkozó házszabályi rendelkezéseket, zavarta az ülés rendjét, és hátráltatta az éppen az ő felvetéseire válaszoló államtitkári felszólalást.
Strasbourg szerint sérült a szólásszabadság
Az Emberi Jogok Európai Bírósága azonban másként látta az ügyet. Az ítélet szerint a büntetés megsértette Szabó Tímeának az Emberi Jogok Európai Egyezménye 10. cikkében biztosított jogát, vagyis a véleménynyilvánítás szabadságát.
A bíróság azt is kimondta, hogy a szankció nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban.
Ez a mondat különösen súlyos. Nem pusztán arról van szó, hogy Strasbourg szerint a bírság túl magas volt. Hanem arról is, hogy a parlamenti fegyelmi jogkör gyakorlásakor a házelnöknek figyelembe kell vennie az arányosság elvét. Vagyis nem lehet bármilyen látványos ellenzéki tiltakozásra aránytalanul súlyos anyagi büntetéssel válaszolni.
A Parlamentnek joga van fenntartani az ülés rendjét. De ez a jog nem írhatja felül korlátlanul a képviselői véleménynyilvánítás szabadságát.
Ez Kövér rendszerének is pofon
A döntés politikai jelentősége azért nagy, mert Kövér László házelnöki időszakában rendszeresen érte kritika a parlamenti büntetések gyakorlatát. Az ellenzéki képviselők sokszor állították, hogy a házelnök nem pusztán rendet tart, hanem politikai fegyverként használja a szankciókat.
A Szabó Tímea elleni több mint 9,6 milliós büntetés ennek az egyik legismertebb példája lett. Egy molinós akcióért olyan összeget vontak le a képviselő fizetéséből, amely önmagában is elrettentő erővel bírt.
Strasbourg most lényegében azt mondta ki: lehet vitatni az akció formáját, lehet fegyelmi szabályokat alkalmazni, de a büntetésnek arányosnak kell lennie. Egy demokratikus parlamentben az ellenzéki tiltakozás nem kezelhető úgy, mintha a politikai rend elleni bűn lenne.
Ez különösen fontos egy olyan időszak után, amikor a parlamenti többség gyakran nem vitatérként, hanem szavazógépként működtette az Országgyűlést, a házelnöki szigor pedig sokszor látványosan az ellenzéki oldalon csattant.
Nem Kövér fizet, hanem az állam
A döntés egyik keserű pontja, hogy a bírságot nem Kövér Lászlónak kell saját zsebből visszafizetnie, hanem a magyar államnak. Vagyis végső soron ismét az adófizetők állják annak a politikai gyakorlatnak a számláját, amelyet Strasbourg jogsértőnek talált.
Ez már ismerős minta. Amikor egy állami szereplő túlterjeszkedik a hatáskörén, amikor jogsértő döntés születik, amikor egy intézmény nem megfelelően mérlegel, a következményeket sokszor nem az viseli, aki a döntést meghozta, hanem a közpénzből működő állam.
Szabó Tímeának három hónapon belül vissza kell fizetni a büntetés teljes összegét. Ez jogi elégtétel a képviselőnek, de politikai tanulság is az országnak: a parlamenti többség és a házelnök fegyelmi hatalma sem korlátlan.
A bíróság nem azt mondta, hogy bármit lehet
Fontos különbséget tenni: a strasbourgi döntés nem azt jelenti, hogy a parlamentben bármilyen akció automatikusan megengedett. A Ház működésének vannak szabályai, és az ülés rendjét fenn kell tartani. Egy molinó kifüggesztése, egy felszólalás megzavarása vagy egy látványos tiltakozás lehet fegyelmi kérdés.
A döntés lényege nem ez.
Hanem az, hogy a büntetésnek arányosnak kell lennie. Nem lehet a képviselői véleménynyilvánítást olyan súlyos pénzügyi szankcióval megtorolni, amely elrettentő hatású, és amely túlmegy azon, ami egy demokratikus társadalomban indokolható.
Ez a finom, de döntő különbség.
A parlament nem lehet cirkusz, de nem lehet steril, néma szavazóterem sem, ahol az ellenzéki képviselők csak addig szólhatnak, amíg nem zavarják a hatalmat.
Szabó Tímea igazolást kapott Strasbourgban
Szabó Tímea kedden arról számolt be, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága neki adott igazat. A döntés számára nyilván személyes elégtétel is, hiszen éveken át vitatta a büntetés jogosságát.
De az ügy túlmutat rajta. A strasbourgi ítélet azt üzeni minden magyar parlamenti képviselőnek, hogy a politikai véleménynyilvánításnak még a Ház falai között is van európai jogi védelme. A többség, a házelnök és a házszabály sem tehet meg bármit, ha a szankció aránytalanul korlátozza a képviselő szabadságát.
Ez különösen fontos egy demokráciában, ahol az ellenzék feladata nem az udvarias asszisztálás, hanem a kormány és a többség ellenőrzése, bírálata, adott esetben látványos számonkérése.
Kövér László örökségének újabb darabja hullott le
A döntés után nehéz nem úgy látni, hogy Kövér László házelnöki örökségének egyik fontos darabját érte európai jogi pofon. A büntetések, fegyelmezések, rendreutasítások és megvonások rendszere hosszú időn át a Fidesz parlamenti hatalomgyakorlásának része volt.
Most Strasbourg azt mondta: ebben az ügyben átlépték a határt.
A magyar államnak fizetnie kell, Szabó Tímea pedig jogi elégtételt kap. De a valódi kérdés az, hogy levonja-e ebből a politika a következtetést.
Mert a parlamenti rend fontos.
De a parlamenti szabadság még fontosabb.
És egy demokráciában a házelnöki pulpitus sem állhat a szólásszabadság fölött.