Botrány a Parlamentben: Ilyenre még nem volt példa! Súlyos következményei lesznek!
Egy nappal azután, hogy Toroczkai Lászlót kizárták az Országgyűlés e heti üléséről, kedden megint olyan jelenetek következtek a Parlamentben, amelyeknél már nem az volt a kérdés, ki mondja a jobb politikai érvet. Hallerné Nagy Anikó elnöklése alatt egymást követték a bekiabálások, rendreutasítások és személyes szócsaták, Balla Györgynél pedig végül odáig jutott a helyzet, hogy megvonták tőle a szót.
A látvány azért különösen érdekes, mert a parlamenti vezetés éppen előző este mutatta meg, hogy a rendfenntartást most már nem feltétlenül csak figyelmeztetésekben méri. Toroczkai súlyos sértése után konkrét kizárás jött, így minden újabb elszabaduló vita mögött ott lebeg a kérdés: hol lesz a következő határ?
Délelőtt még minden nagyjából a megszokott rendben indult
Magyar Péter napirend előtti felszólalásával kezdődött a politikai csörte, amelyben a miniszterelnök egy új vidékfejlesztési programot jelentett be. Ezután a frakciók következtek, és látszólag minden a már kialakult parlamenti koreográfia szerint haladt.
A Mi Hazánk részéről ezúttal Dúró Dóra beszélt, mert Toroczkai László az előző napi büntetése miatt nem vehetett részt az ülés érdemi részében. Dúró nemcsak gazdaságról, oktatásról és gyermekvédelemről beszélt, hanem azt is sérelmezte, hogy Magyar Péter korábban családi cégek érdekében végzett lobbizással vádolta a Mi Hazánk politikusait.
Toroczkai ügye egy nappal később is ott volt a teremben
Dúró azt követelte, hogy Magyar nevezze meg konkrétan, kire és milyen ügyre gondolt, ellenkező esetben kérjen bocsánatot. Ez lényegében ugyanaz az alapkonfliktus volt, amelyből hétfőn Toroczkai parlamenti kirohanása elindult.
Ez is érdekelhet
A különbség csak annyi, hogy Toroczkai akkor már nem állt meg a bizonyítékok követelésénél, hanem „gyáva, undorító féregként” nevezte a miniszterelnököt. Forsthoffer Ágnes házelnök ezért később kizárta őt az e heti ülésről, a szavazások kivételével.
Rétvári már előre kérte az egyenlő mércét
A KDNP-s Rétvári Bence felszólalásában külön kitért arra, hogy ha a parlamenti vezetés valóban szigorúan védi a képviselők emberi méltóságát, akkor ennek a kormánypárti megszólalásokra is ugyanúgy vonatkoznia kell. Ez a mondat néhány perccel később különösen érdekesnek bizonyult.
Az ellenzék ugyanis láthatóan nem akarja elfogadni azt a helyzetet, amelyben csak az ő indulatosabb mondataik kapnak fegyelmi következményt. Ha új parlamenti rend születik, annak valóban az lehet az egyetlen hiteles alapja, hogy ugyanazt a mércét alkalmazzák minden oldalra.
Bóka János sem finomkodott
A Fidesz frakcióvezetője a Magyar által bejelentett vidékfejlesztési programot támadta, és azt mondta, szerinte azt nem Szent Istvánról, hanem Rákosiról kellene elnevezni. Innentől már világos volt, hogy a vita nem a visszafogott szakpolitikai egyeztetés irányába halad.
Magyar Péter válasza sem maradt adós a személyesebb politikai csipkelődéssel. A miniszterelnök újra elővette a „zöld Fidesz”, „kék Fidesz” és „sárga Fidesz” formulákat, vagyis gyakorlatilag az ellenzéki pártokat próbálta ugyanannak a régi rendszernek különböző változataiként bemutatni.
„Jockey Ewing for poor people”
Bóka Jánost a benzinárakról folyó vitában Magyar a „Jockey Ewing for poor people” kifejezéssel illette. Azt is közölte, hogy korábban csak viccből hívta Bókát a Fidesz Retkes Attilájának, most viszont már szerinte tényleg Bóka és az általa „háremnek” nevezett politikusi kör fogja lehúzni a párt rolóját.
Ez már önmagában megmutatta, hogy a kormányfő sem steril, udvarias technokrata nyelven vett részt a vitában. Éppen ezért vált később érzékeny kérdéssé, mennyire egyformán kemény Hallerné Nagy Anikó az ellenzéki bekiabálókkal és a hangosan visszaszóló miniszterelnökkel.
Aztán elkezdődött az igazi káosz
A vita következő néhány perce már sokkal kevésbé szólt vidékfejlesztésről, államadósságról vagy oktatásról. Hallerné Nagy Anikó előbb Dúró Dórát figyelmeztette arra, hogy ne térjen el a tárgytól, majd Novák Előddel került egyre élesebb szóváltásba.
Az ülést vezető elnök ekkor már rövid, határozott utasításokkal próbálta visszaszerezni az irányítást. A „üljön le”, „ne mutogasson”, „én beszélek” típusú mondatok gyors egymásutánban érkeztek, ami jól mutatta, hogy a szokásos parlamenti zajszint fölé kezdett emelkedni a történet.
Pócs Jánossal már szinte külön párbeszéd alakult ki
A teremben zajló közbekiabálások miatt Hallernének nemcsak a felszólalókkal kellett foglalkoznia. Pócs Jánossal is külön szóváltás alakult ki, miközben mások a helyükről kommentálták az eseményeket.
Ez az a pont, ahol egy parlamenti közvetítés már nehezen hasonlít törvényhozói munkára. Mindenki reagál mindenkire, a mikrofon nélküli mondatok behallatszanak a közvetítésbe, az elnök pedig egyre inkább nem az ülés vezetője, hanem egy teljes terem fegyelmezője lesz.
Balla Györgynél végül elszakadt a cérna
A legélesebb összecsapás Balla György és Hallerné között alakult ki. Az elnök végül megvonta a szót a fideszes képviselőtől, majd emelt hangon szólította fel arra is, hogy ő se emelje fel a hangját.
Balla közben mutogatott és tovább próbált reagálni, Hallerné pedig egyértelművé tette, hogy a vita azon részének vége. Az azonnali következmény tehát nem maradt el: a képviselő egyszerűen elveszítette a felszólalás lehetőségét.
Ez már nem elméleti rendfenntartás
A parlamenti szabályok nem dísznek vannak. Az ülést vezető elnöknek valódi eszközei vannak arra, hogy megakadályozza a munka teljes szétesését, a figyelmeztetéstől és rendreutasítástól egészen a szó megvonásáig, súlyosabb esetekben pedig további fegyelmi következmények is jöhetnek.
A Toroczkai-ügy óta ráadásul minden képviselő pontosan tudhatja, hogy a mostani házvezetés adott esetben hajlandó tovább is menni egy szóbeli rendreutasításnál. Ez ad különös súlyt a keddi jeleneteknek: ami korábban talán csak néhány perces parlamenti cirkusz maradt volna, annak most már valódi tétje lehet.
Csakhogy feltűnt valami más is
A helyszíni beszámoló szerint miközben Hallerné az ellenzéki képviselőket elég határozottan utasította rendre, Magyar Péterrel szemben jóval enyhébben lépett fel. Pedig a közvetítésbe az is behallatszott, hogy a miniszterelnök sem maradt minden pillanatban csendben.
Ez nem bizonyítja automatikusan, hogy az elnöklés részrehajló volt, mert nem minden bekiabálás azonos súlyú, és nem minden helyzetet lehet egyetlen videórészletből összehasonlítani. Politikai problémává viszont nagyon gyorsan válhat, ha az ellenzékben az az érzés alakul ki, hogy az ő hangos megszólalásukra azonnal csattan a kalapács, a kormányfőére pedig csak jelképes figyelmeztetés jut.
Rétvári ezért talált bele valamibe
A KDNP-s politikus éppen percekkel korábban kérte, hogy az emberi méltóság és a parlamenti rend védelme ne politikai oldaltól függjön. Ez a követelés önmagában teljesen jogos, függetlenül attól, hogy valaki mit gondol a KDNP korábbi kormányzati szerepéről.
Egy új parlamenti kultúra csak akkor működik, ha a szabály ugyanaz Magyar Péterre, Bóka Jánosra, Dúró Dórára és mindenki másra. Az ellenzék nem kaphat felmentést azért, mert ellenzék, de a miniszterelnök sem azért, mert ő vezeti a kormányt.
Magyar Péter sem állhat a szabályok fölött
A miniszterelnök kifejezetten konfrontatív parlamenti stílust választott, amely politikailag sokszor működik is neki. Rövid, csípős beceneveket talál ki, személyesen reagál az ellenfeleire, és láthatóan élvezi az ilyen szócsatákat.
Ez azonban együtt jár azzal, hogy ugyanúgy számon kérhető rajta a parlamenti viselkedés, mint bárki máson. Ha az új vezetés valóban magasabb színvonalú közéletet akar, akkor nem elég Toroczkai durvaságát megbüntetni; a saját oldalon is meg kell húzni a határt, amikor valaki átlépi.
Toroczkai tegnapi kizárása most mindent átírt
Korábban a parlamenti kiabálás sokszor egyszerűen az ülés folklórjának tűnt. Egy-egy rendreutasítás után ment tovább a program, a következő híradásra pedig már alig emlékezett valaki az egészre.
Most viszont van egy friss precedens arra, hogy az emberi méltóság súlyos megsértése kizáráshoz vezethet. Ez azt jelenti, hogy a képviselőknek az eddiginél komolyabban kell számolniuk azzal: egy különösen durva mondat nemcsak virális videót, hanem a parlamenti munkából való ideiglenes kizárást is hozhat.
De a mai ügyben még nincs újabb kitiltás
Ezt fontos tisztán tartani. A keddi hangzavar szereplőivel szemben a rendelkezésre álló információk szerint egyelőre nem jelentettek be Toroczkaiéhoz hasonló újabb fegyelmi büntetést.
Balla Györgytől a szót megvonták, több képviselőt rendreutasítottak, de ebből nem következik automatikusan, hogy estére bárkit kizárnak az ülésről. Ha további döntés születik, azt külön kell majd bejelenteni és indokolni.
A súlyos következmény talán ennél nagyobb is lehet
A valódi tét nem csak az, kap-e valaki egy vagy több ülésnapos büntetést. Ha az Országgyűlés újra és újra olyan képet mutat magáról, ahol a felszólalások perceken belül bekiabálásba, mutogatásba és személyeskedő szócsatákba fordulnak, annak az egész intézmény tekintélye issza meg a levét.
Az emberek joggal várhatják el, hogy a politikusaik keményen vitázzanak, de azt is, hogy közben legyen különbség egy parlament és egy kiabálós kommentmező között. Ha ez a különbség eltűnik, akkor nemcsak egy képviselő veszít szót, hanem maga a törvényhozás veszít hitelességet.
Pedig a vitának lett volna tartalma
A vidékfejlesztési programról, az államadósságról, az oktatásról vagy a gyermekvédelemről lehetne valódi politikai konfliktust folytatni. Ezek mind olyan kérdések, amelyek konkrétan befolyásolják emberek millióinak életét.
A keddi ülés végén mégis jóval többen emlékezhetnek majd arra, ki mutogatott, kit ültettek le és kinek vonták meg a szavát. Ez önmagában elég lesújtó mérleg egy törvényhozási napról.
A közvetítést közben több mint tízezren figyelték
A parlamenti csörte nem zárt teremben zajlott. A közvetítést délelőtt bő tízezren követték, vagyis minden egyes rendreutasítás, hangos beszólás és szemöldökfelvonás azonnal közönséget kapott.
Ez új helyzetet is teremt a politikusoknak, mert a parlamenti performansz ma már néhány perc alatt közösségi médiás tartalom lehet. A veszély csak az, hogy idővel fontosabbá válik egy jól kivágható harminc másodperces jelenet, mint az, hogy mi hangzik el a törvényről, amelyről éppen vitáznak.
A cirkusz mindenkinek rövid távú érdeke lehet
A kormányfő jól járhat egy csípős visszaszólással, az ellenzéki képviselő jól járhat egy látványos konfliktussal, a közösségi média pedig kifejezetten szereti a hangos jeleneteket. Az algoritmus számára egy szakpolitikai érvelésnél mindig izgalmasabb, ha valaki feláll, mutogat és az elnök rákiabál.
Hosszabb távon azonban minden oldal veszít rajta. Ha a választó csak azt látja, hogy a politikusok egymást hergelik, akkor egy idő után joggal kérdezheti meg: ezen kívül történik-e bármi az ország ügyeivel?
Hallerné most megmutatta, hogy rendet akar
A keddi ülés egyik legfontosabb tanulsága az, hogy az elnöklés nem passzívan nézte végig a hangzavart. Hallerné Nagy Anikó ismételten közbelépett, utasításokat adott, és amikor úgy ítélte meg, hogy a helyzet ezt kívánja, megvonta Balla Györgytől a szót.
Ebből akár egy következetesebb parlamenti rend is kialakulhat. Ehhez azonban a következő hetekben az kell, hogy ugyanez a szigor minden frakciónál és minden politikai rangnál ugyanúgy működjön.
Ez lesz az igazi próba
A hétfői Toroczkai-ügyben egyszerű volt kijelölni a határt, mert a „gyáva, undorító féreg” kifejezés nagyon messz ment. A sokkal nehezebb esetek azok lesznek, amikor nincsen egyetlen brutális mondat, csak folyamatos provokáció, bekiabálás, személyeskedés és kölcsönös hergelés.
Pontosan ilyen volt a keddi ülés egy része. Ha az új házvezetés ebből valóban kulturáltabb parlamentet akar építeni, akkor nem elég a leglátványosabb botrányokra reagálnia: világos, kiszámítható és pártatlan szabályalkalmazásra lesz szükség.
A mai jelenetek után ezt már mindenki figyelni fogja
Balla György szavának megvonása, Novák Előd rendreutasítása és a többieknek kiosztott figyelmeztetések önmagukban talán néhány nap múlva elfelejtődnének. Toroczkai előző napi kizárásával együtt azonban már kirajzolódik egy új korszak, amelyben a parlamenti stílusnak tényleges következménye lehet.
És ez akár jó hír is lehetne, ha valóban a színvonal emelése a cél. De csak akkor, ha a következő alkalommal ugyanúgy megszólal az elnöki mikrofon akkor is, ha nem egy ellenzéki képviselő, hanem maga a miniszterelnök felejti el, hogy az Országgyűlésben azért mégsem mindenki egyszerre beszél.