Most érkezett: Őket tartóztatták le a hatalmas korrupciós ügy miatt
Újabb két embert vett őrizetbe a NAV a Nemzeti Kulturális Alap támogatásai miatt folyó büntetőeljárásban. A gyanú szerint több mint 80 millió forintot számoltak el egy dokumentumfilmre, amely az elszámolás időpontjában nem készült el, a hiányzó teljesítést pedig fiktív számlákkal próbálhatták leplezni.
SLUG
nka-ugy-ujabb-ket-orizetbe-vetel-80-millio-dokumentumfilm
CIKK_HTML
Újabb két ember került őrizetbe a Nemzeti Kulturális Alap körül hónapok óta zajló büntetőeljárásban. A NAV pénzügyi nyomozói hétfőn előállították és gyanúsítottként hallgatták ki őket, majd kezdeményezték a letartóztatásukat is.
Ez is érdekelhet
A mostani szál középpontjában több mint 80 millió forint közpénz és egy dokumentumfilm áll. A hatóság gyanúja szerint a támogatást megkapó vállalkozás 2026 áprilisában úgy számolt el a pénzzel, hogy a film akkor valójában még nem készült el.
Egyelőre nem tudni, kiket vittek el
A NAV a két új gyanúsított nevét nem közölte, ezért jelenleg felelőtlenség lenne találgatni a személyazonosságukról. Annyit tudni, hogy a nyomozók két embert állítottak elő, gyanúsítottként hallgatták ki őket, majd mindkettőjüket őrizetbe vették.
Ez jogilag még nem ugyanaz, mint a letartóztatás. A NAV a Bács-Kiskun Vármegyei Főügyészségnél kezdeményezte, hogy a két emberrel szemben súlyosabb kényszerintézkedést rendeljenek el, erről azonban már a bíróságnak kell döntenie.
Több mint 80 millió forintot kaptak a dokumentumfilmre
A gyanúval érintett gazdasági társaság a Nemzeti Kulturális Támogatáskezelőtől igényelt 80 millió forintot meghaladó összeget egy dokumentumfilm elkészítésére. A pályázati támogatással idén áprilisban már el is számoltak.
Itt kezdődik a büntetőügy. A nyomozók szerint ugyanis az elszámolás pillanatában a vállalt film nem készült el, vagyis a papírok és a tényleges teljesítés között alapvető eltérés lehetett.
A NAV szerint fiktív számlák kerültek elő
A hatóság gyanúja ennél is tovább megy: szerintük a film hiányát valótlan tartalmú, fiktív számlákkal próbálták elfedni. A számlák egy része ráadásul olyan társaságtól származott, amely a pályázatot benyújtó személy tulajdonában állt.
Ha ez bebizonyosodik, akkor nem egy rosszul sikerült kulturális projekt vagy egy megcsúszott forgatás lesz a történet lényege. A kérdés az, hogy tudatosan használtak-e valótlan iratokat annak igazolására, hogy a közpénzből vállalt teljesítés megtörtént.
Költségvetési csalás miatt nyomoznak
A két embert társtettesként elkövetett költségvetési csalás bűntettével, valamint hamis magánokirat felhasználásának vétségével gyanúsítják. A NAV közlése szerint olyan súlyú bűncselekményekről van szó, amelyeknél akár komoly szabadságvesztés is kiszabható.
Ez azonban továbbra is gyanú, nem pedig jogerős ítélet. A nyomozásnak kell bizonyítania, mi történt a támogatási pénzzel, ki készítette vagy használta a kifogásolt számlákat, és pontosan kinek milyen szerepe volt a konstrukcióban.
Ez már a 17 milliárdos ügy újabb ága
A mostani intézkedés nem önálló, elszigetelt történetként került a NAV elé. A nyomozás annak a több mint 17 milliárd forintnyi NKA-támogatásnak a felhasználását vizsgálja, amelyet 2024 végétől osztottak ki különböző kedvezményezetteknek.
A botrány tavasszal kezdett igazán felpörögni, később pedig már házkutatások, előállítások és letartóztatások követték egymást. Az újabb két őrizetbe vétel azt mutatja, hogy a pénzügyi nyomozók nem egyetlen központi döntést, hanem az egyes támogatások tényleges felhasználását is sorra veszik.
Bús Balázs is belekerült az ügybe
Júniusban több embert vettek őrizetbe a szélesebb NKA-nyomozásban, köztük Bús Balázst, az alap korábbi alelnökét és Óbuda volt fideszes polgármesterét. Bús letartóztatását később a bíróság is elrendelte, miközben az ügyben több korábbi állami és minisztériumi tisztviselő neve is előkerült.
Az akkori gyanúsításokat azonban nem szabad automatikusan összekeverni a mostani, dokumentumfilmes szállal. A közös pont az NKA pénzosztása és a 17 milliárd forint feletti támogatási keret vizsgálata, az egyes szereplők felelősségét viszont külön-külön kell bizonyítani.
Már a Fidesz szervereiig is elért a nyomozás
Az ügy politikai súlyát jól mutatta, hogy a nyomozás során a Fideszhez és a párt parlamenti frakciójához kapcsolódó szervereket is lefoglaltak. Az ügyészség korábban megerősítette, hogy ezek az eljárási cselekmények az NKA miatt zajló büntetőeljáráshoz kapcsolódtak.
Orbán Viktor erre rendkívül élesen reagált, és azt mondta: „ilyen csak súlyos diktatúrákban szokott előfordulni”. A volt miniszterelnök koncepciós eljárásról beszélt, miközben a nyomozóhatóság a bizonyítékok beszerzésével indokolta a fellépést.
Közben milliárdok kezdtek visszafolyni
A botrány kirobbanása után több korábbi kedvezményezett úgy döntött, hogy visszafizeti az NKA-tól kapott támogatását. A visszautalt összegek júniusra már meghaladták a kétmilliárd forintot, ami önmagában is jól mutatja, milyen hatalmas pénzosztási programról beszélünk.
Muri Enikő például ötmillió forintot fizetett vissza, amelyet a Sugarloaf három új dalának szövegírására kapott. Fontos azonban, hogy egy támogatás önkéntes visszafizetése önmagában nem bizonyít bűncselekményt, ahogy abból sem következik automatikusan büntetőjogi felelősség, hogy valaki korábban NKA-pénzt kapott.
A mostani eset ennél súlyosabb gyanúról szól
Itt már nem egyszerűen arról van szó, hogy utólag vitathatónak tűnik egy kulturális támogatás célja vagy összege. A NAV azt állítja, hogy egy több mint 80 millió forintból vállalt film nem készült el az elszámolásra, ezt pedig fiktív számlákkal próbálhatták teljesített projektként bemutatni.
Ez már pontosan az a pont, ahol a politikai ízlésvitából büntetőjogi kérdés lesz. Nem az a döntő, hogy valaki szerint egy dokumentumfilm megér-e nyolcvanmilliót, hanem az, hogy az állam valóban azt kapta-e a pénzéért, amire a támogatást odaítélték.
A közpénz útja most már egyenként kerülhet nagyító alá
A 17 milliárdos NKA-ügy nagyságrendje miatt az első hónapokban könnyű volt elveszni a politikai szereplők, bizottságok és támogatási listák között. A mostani nyomozati szál viszont már nagyon konkrét: egy adott pénzösszeg, egy vállalt film, egy elszámolás és olyan számlák állnak egymással szemben, amelyeket a hatóság valótlan tartalmúnak tart.
Éppen az ilyen ügyekből derülhet ki, hogy a vitatott NKA-pénzosztás mögött pusztán rossz politikai döntések voltak-e, vagy egyes esetekben büntetőjogilag is értékelhető visszaélések történtek. A kettő között óriási a különbség, és ezt nem politikusoknak, hanem bizonyítékok alapján a nyomozóknak, ügyészeknek és végül a bíróságnak kell eldönteniük.
A nevekre még várni kell
A hétfői NAV-közlemény egyik feltűnő eleme éppen az, hogy a két új gyanúsított személyazonosságát nem hozták nyilvánosságra. Így jelenleg csak azt lehet biztosan tudni, milyen cselekményekkel gyanúsítják őket, de azt nem, hogy kik ők és milyen pozícióból kapcsolódtak a támogatott projekthez.
Amíg a hatóság vagy valamelyik érintett nem azonosítja őket hivatalosan, ennél tovább menni találgatás lenne. Az viszont már most látszik, hogy az NKA-ügy nem kifullad, hanem újabb és újabb konkrét támogatási tételekig jut el.
A következő döntés már a bíróságé
A két gyanúsított most őrizetben van, a NAV pedig kezdeményezte a letartóztatásukat. Ha az ügyészség egyetért az indítvánnyal, a bíróság dönthet arról, indokolt-e, hogy a nyomozás további szakaszában is szabadságelvonó kényszerintézkedés alatt maradjanak.
Egy dolog azonban már most biztos: a több mint 17 milliárdos NKA-pénzosztás vizsgálata új szakaszba ért. A nagy politikai botrány mögött egyre több konkrét ügylet, számla és támogatási elszámolás jelenik meg – és innentől már minden egyes forintnak története van.