Borbás Marcsi beváltotta áprilisi ígéretét, és jogi útra terelte a Kocsis Mátéval kirobbant vitáját – értesült a Blikk. A konfliktus abból indult, hogy a fideszes politikus „árulónak” nevezte a műsorvezetőt, és azt írta róla, hogy cége évek alatt közel hárommilliárd forintot kapott főzős műsorokra. Borbás szerint ezzel súlyosan félrevezető képet festettek róla: az összeg nem az ő személyes jövedelme volt, hanem 16 év alatt mintegy 800 televíziós műsor teljes gyártási költsége.

A választási vereség után Kocsis Máté több olyan közéleti szereplőt is név szerint támadott, akiket korábban a kormányoldalhoz közel állónak tartottak, de a kampány előtt vagy után kritikusan beszéltek az ország helyzetéről.

Közöttük volt Borbás Marcsi is.

Egy mondatból lett több hónapos jogvita

Borbás korábban arról beszélt, hogy ma már kétszer annyit kell dolgoznia azért, hogy ugyanannyit keressen, mint korábban.

Kocsis ezt a választás előtti megszólalással kötötte össze, majd egy Facebook-posztban a „házi árulók” között említette a műsorvezetőt.

Ez is érdekelhet

Azt írta róla:

„Borbás Marcsi, aki évek alatt közel 3 milliárdot kapott a főzős műsoraira…”

A politikus később sem hátrált. Egy podcastban már úgy fogalmazott, hogy Borbás cégének közel hárommilliárd forintos bevétele volt közpénzből kapott szerződésekből, és szerinte ezek után „árulás” volt panaszkodni a megélhetési helyzetre.

Borbás egészen másként értelmezte a történetet.

Borbás: nem én kaptam hárommilliárdot

A műsorvezető a Partizánban részletesen elmagyarázta, mit kifogásol Kocsis megfogalmazásában.

Elmondása szerint a szóban forgó összeg 16 év alatt nagyjából 800 műsor elkészítésének költségvetése volt, nem pedig az ő fizetése vagy magánjövedelme. Az elkészült produkciók a közmédia számára készültek, jogaik pedig az MTVA-nál maradtak.

Ez átlagosan nagyjából 3,75 millió forintos bruttó gyártási költséget jelentene adásonként – ebben azonban a teljes produkció költsége benne van, nem csak a műsorvezető díja.

Borbás leginkább azt sérelmezte, hogy Kocsis mondata azt a benyomást keltheti: ő személyesen kapott közel hárommilliárd forint közpénzt, majd ezek után fordult volna szembe korábbi politikai környezetével.

„Soha nem én kaptam ezt a pénzt” – hangsúlyozta korábban.

Már áprilisban megmondta: perre megy

Borbás akkor világossá tette, hogy nem akarja annyiban hagyni a történetet.

Úgy fogalmazott, hogy ha nem tesz jogi lépéseket, azt akár úgy is lehetne értelmezni, mintha elfogadná Kocsis állítását. Különösen súlyosnak tartotta, hogy szerinte a politikus megfogalmazása közpénzekkel kapcsolatos szabálytalanság képzetét keltheti vele kapcsolatban.

Most a Blikk értesülése szerint a jogi eljárás ténylegesen meg is indult.

A pontos eljárási helyzet ugyanakkor még nem teljesen ismert: a lap szerint egyelőre az sem dőlt el, hogy a felek meg tudnak-e állapodni egymással, vagy a vita végül bírósági szakaszba jut.

Borbás a Blikknek csak annyit mondott:

„Nem szeretnék a sajtón keresztül ezzel az üggyel foglalkozni.”

Kocsis Máté sem kívánta kommentálni az ügyet.

Kocsis mentelmi joga nem zárja ki a polgári pert

Kocsis jelenleg országgyűlési képviselő, ezért mentelmi jog illeti meg, ez azonban nem jelent általános mentességet minden jogvita alól.

Egy személyiségi jogi, jó hírnév megsértésére alapított polgári perben politikus is lehet alperes.

Ha egy bíróság azt állapítaná meg, hogy valótlan tényállítás történt, és az sértette Borbás jó hírnevét, többféle jogkövetkezmény szóba kerülhet: például sérelemdíj, elégtételadás vagy a jogsértő közlés helyreigazítása.

A lényegi jogvita várhatóan arról szól majd, hogy Kocsis mondata tényállításként vagy politikai véleményként értékelhető-e, illetve a „közel hárommilliárdot kapott” megfogalmazás milyen jelentést közvetített az olvasók felé.

Több volt „saját embernek” is nekiment a Fidesz veresége után

Borbás esete azért vált különösen látványossá, mert Kocsis nem egyedül őt nevezte meg.

Ugyanabban a választás utáni posztban Balogh Levente és Wáberer György is előkerült. A Fidesz politikusa lényegében azt rótta fel nekik, hogy korábban állami támogatásokból vagy a kormányzati rendszerből profitáltak, később viszont kritikusan beszéltek az ország helyzetéről.

Borbás ezt az egész logikát visszautasította.

Szerinte attól, hogy valaki közpénzből finanszírozott közmédiaszolgáltatás számára készít műsort, még nem tartozik politikai hűséggel annak a pártnak, amely éppen kormányon van.

Ez lehet a jogvitán túl az ügy legérdekesebb politikai része is.

Kocsis szerint a közpénzből kapott szerződések után különösen visszás kritizálni a korábbi rendszert. Borbás álláspontja szerint viszont éppen az volna elfogadhatatlan, ha egy közmédiának végzett szakmai munka hallgatási vagy politikai lojalitási kötelezettséget jelentene.

Most már nem csak Facebook-posztokban vitatkoznak erről.

A jogi eljárás elindult, és ha nem születik megállapodás, a következő szó a bíróságé lehet.