Az Aranykonvoj-ügy szintet lépett. Az ügyvéd szerint túl nagy a csend
Az Aranykonvoj-ügy szintet lépett: „Orbán Viktor és a többiek” őrizetbe vételéről beszélnek
Újabb éles fordulatot vett az Aranykonvoj-ügy: Horváth Lóránt, az ukrán pénzszállítók jogi képviselője már nyíltan arról beszél, hogy szerinte a hatóságoknak Orbán Viktort és más érintetteket is őrizetbe kellene venniük. Az ügyvéd szerint nehezen érthető, hogy miközben kisebb súlyú ügyekben gyorsan intézkednek, egy akár 12 év szabadságvesztéssel is büntethető ügyben Hajdu János volt TEK-főigazgató szabadlábon védekezhet.
Az ügyvéd szerint túl nagy a csend
Horváth Lóránt közösségi oldalára feltöltött videójában arról beszélt, hogy Hajdu János múlt heti gyanúsítása óta érdemi előrelépést nem lát az ügyben. Az ukrán pénzszállítók jogi képviselője szerint ez azért különösen furcsa, mert más, szerinte jóval kisebb súlyú politikai ügyekben a hatóságok gyorsan és látványosan lépnek.
A legerősebb mondata így hangzott:
„Én továbbra is várom Orbán Viktor és a többiek őrizetbevételét.”
Ez politikailag és jogilag is rendkívül súlyos kijelentés. Fontos azonban pontosan fogalmazni: ezt nem a hatóságok jelentették be, hanem az ügy sértetti oldalának jogi képviselője mondta. Őrizetbe vételről, gyanúsításról vagy kényszerintézkedésről kizárólag a nyomozó hatóság, az ügyészség, illetve adott esetben a bíróság dönthet.
Ez is érdekelhet
Az viszont kétségtelen, hogy az ügyvéd megszólalása újabb nyomást helyez a hatóságokra. Horváth Lóránt szerint ugyanis az ügy súlya nem indokolja azt a látszatot, mintha a legmagasabb politikai szintek körüli felelősségi kérdésekhez ne nyúlnának hozzá.
Hajdu Jánost már gyanúsítottként hallgatták ki
Az Aranykonvoj-ügyben eddig a legfontosabb konkrét fejlemény az volt, hogy a Fővárosi Nyomozó Ügyészség gyanúsítottként hallgatta ki Hajdu Jánost, a Terrorelhárítási Központ volt főigazgatóját. A gyanú szerint hét rendbeli, a sértett sanyargatásával elkövetett jogellenes fogva tartás bűntettét követhette el.
Hajdu János panasszal élt a gyanúsítás ellen, és szabadlábon védekezik.
Ez önmagában is jelentős fordulat, hiszen nem egy periférikus szereplőről van szó, hanem a TEK korábbi első emberéről, aki hosszú éveken át az Orbán-rendszer biztonsági apparátusának egyik kulcsfigurája volt.
Az ügy még kényesebbé vált, amikor Orbán Viktor egy nappal Hajdu kihallgatása után a Fidesz biztonsági igazgatójának nevezte ki a tábornokot. A volt miniszterelnök az eljárást politikai leszámolásként értékelte, ami jól mutatja, hogy az ügy nemcsak büntetőjogi, hanem politikai fronton is kiemelt konfliktussá vált.
Orbán neve is előkerült az ügyben
A sajtóban korábban megjelent egy állítólagos ügyészségi irat, amely Hajdu Jánost és Orbán Viktor volt miniszterelnököt az Aranykonvoj-ügyben lényegi döntést hozó szereplőkként említette. Ez önmagában még nem jelent hatósági megállapítást Orbán büntetőjogi felelősségéről, de a politikai súlya óriási.
Horváth Lóránt már korábban is keményen fogalmazott. Felszólította a legfőbb ügyészt a távozásra, majd június végén arról beszélt, hogy álláspontja szerint Orbán Viktor rendelhette el az akciót. Sőt, azt is felvetette, hogy szerinte akár terrorizmus is lehetne a vád a korábbi kormányfővel szemben.
Ezek az ügyvéd állításai és jogi értelmezései, nem bírósági ténymegállapítások. De azt jelzik, hogy a sértetti oldal nem elégszik meg azzal, ha az ügy csupán végrehajtói vagy középszintű szereplőkig jut el. Ők a döntési lánc tetejét akarják látni.
Miért ilyen súlyos az ügy?
Az Aranykonvoj-ügy lényege azért különösen kényes, mert nem egyszerű gazdasági visszaélésről vagy adminisztratív szabálytalanságról beszélnek. A Hajdu Jánossal szembeni gyanú jogellenes fogva tartásra vonatkozik, ráadásul a sértett sanyargatásával elkövetett minősítésben.
Ha egy ilyen ügyben valóban állami vagy államközeli biztonsági szereplők érintettsége merül fel, akkor az már nem pusztán egy régi kormányzati botrány. Az a hatalom működésének legsötétebb kérdéseit veti fel: ki adott utasítást, milyen jogcímen jártak el, ki tudott róla, ki hagyta jóvá, és kik viselik a felelősséget.
Horváth Lóránt éppen erre építi az érvelését. Szerinte nem lehet úgy kezelni az ügyet, mintha csupán néhány elszigetelt végrehajtói döntésről lenne szó, miközben a történet súlya és a lehetséges büntetési tétel ennél jóval nagyobb.
A NAV felfüggesztette a pénzmosásos nyomozást
A legfrissebb fejlemények között szerepel az is, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal csütörtökön felfüggesztette azt a pénzmosás gyanúja miatt indított nyomozást, amely még az akció után indult.
Ez újabb kérdéseket vethet fel az ügy körül. A felfüggesztés önmagában nem jelenti azt, hogy az egész Aranykonvoj-ügy lezárult volna, és nem is azonos a Hajdu János gyanúsításához kapcsolódó eljárással. De politikailag biztosan sokan úgy fogják értelmezni, hogy az ügy különböző szálai eltérő irányba mozdulnak: miközben az egyik vonalon gyanúsítás történt, egy másik nyomozási szálat felfüggesztettek.
Ezért is fontos, hogy a hatóságok világosan, követhetően és jogilag pontosan kommunikáljanak. Egy ilyen ügyben a homály csak tovább növeli a gyanakvást.
Most a hatóságokon van a nyomás
Az Aranykonvoj-ügy most már nem maradhat félmondatok, kiszivárgott iratok és politikai reakciók szintjén. Ha a gyanú megalapozott, akkor a nyomozásnak végig kell mennie a teljes döntési láncon. Ha pedig valamely szereplővel szemben nincs bizonyíték, azt is világosan kell kezelni.
A tét nem kicsi. Horváth Lóránt már Orbán Viktor és más érintettek őrizetbe vételéről beszél, Hajdu János gyanúsítottként szerepel az ügyben, a volt miniszterelnök pedig politikai leszámolásként keretezi az eljárást.
Innentől minden lépésnek súlya lesz.
A hatóságoknak most azt kell bizonyítaniuk, hogy nem számít, ki milyen pozícióban volt, milyen rangot viselt, melyik rendszerhez tartozott, vagy ki nevezte ki hova a gyanúsítása után.
Csak egy dolog számíthat:
mit mondanak a bizonyítékok.
És ha azok valóban magasabb szintekre vezetnek, akkor az Aranykonvoj-ügy a régi rendszer egyik legsúlyosabb büntetőjogi próbatételévé válhat.