Bajban van Lázár János: olyan vizsgálat indult Mezőhegyesen, ami mindent maga alá temethet

Újabb kényes ügy került célkeresztbe: Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdasági miniszter vizsgálatot indított a mezőhegyesi állami beruházások, köztük a Nonius luxushotel ügyében. A tárcavezető a helyszínről jelentkezett be, és nem finomkodott: szerinte felmerül a gyanú, hogy a projekt körül rendszerszintű közpénzkiszivattyúzás történt. A történet politikailag különösen érzékeny, mert Mezőhegyes hosszú ideje Lázár János egyik kiemelt befolyási területének számított.

A miniszter szerint meg kell állítani a pénzszivattyút

Bóna Szabolcs kedd este jelentette be, hogy vizsgálat indul a mezőhegyesi beruházások ügyében. A miniszter szerint a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság eredeti küldetése nem a luxusturizmus, hanem az oktatás, a mezőgazdasági mintagazdasági működés és a szakmai utánpótlás támogatása lenne.

Ehhez képest az elmúlt években a projekt egyik leglátványosabb eleme a Nonius luxushotel lett, amelynek költségei a közölt adatok szerint brutálisan elszálltak. A szállodát eredetileg 16 szobásra tervezték, 1,2 milliárd forintos keretből, a beruházás költsége azonban mostanra megközelítette a 3,5 milliárd forintot.

Ez már nem egyszerű drágulásnak tűnik.

Egy állami projekt esetében ekkora költségnövekedésnél alapvető kérdés, hogy ki engedélyezte a módosításokat, milyen szakmai indokok alapján nőtt ekkorára a büdzsé, készült-e hatástanulmány, volt-e valós gazdasági megtérülési számítás, és pontosan kik profitáltak a beruházásból.

Ez is érdekelhet

Bóna Szabolcs mindenesetre keményen fogalmazott. A miniszter szerint „van némi szándékosság is abban, hogy hogyan lehet közpénzt kiszivattyúzni egy rendszerből”.

Ez súlyos mondat. Azt, hogy történt-e jogsértés, a vizsgálatoknak és adott esetben a hatóságoknak kell megállapítaniuk, de politikai értelemben a vád már most nagyon erős: a Tisza-kormány szerint Mezőhegyes nem fejlődési mintaprojekt volt, hanem az Orbán-korszak egyik tipikus pénznyelője lehetett.

Lázár János régi befolyási övezete került átvilágítás alá

A mezőhegyesi ügy azért robbanásveszélyes, mert Lázár János neve hosszú ideje szorosan összekapcsolódik a térséggel és a Ménesbirtok körüli fejlesztésekkel. A volt miniszter politikai pályáján Mezőhegyes nem mellékszál volt, hanem látványos presztízsprojekt.

Most éppen ezt a világot kezdi szétszedni az új agrárminiszter.

A Tisza-kormány eddigi lépései alapján világos a minta: közmédia, állami cégek, alapítványi vagyonok, agrárkamara, gazdasági háttérintézmények, és most Mezőhegyes. A korábbi hatalmi rendszer különböző zárványait egymás után veszik elő, és a közös kérdés mindenhol ugyanaz: közfeladatot láttak el, vagy közpénzből épült politikai-gazdasági magánbirodalmak működtek?

A Fidesz természetesen várhatóan politikai bosszút fog emlegetni. Csakhogy egy 1,2 milliárdról 3,5 milliárd közelébe duzzadó állami beruházásnál a „bosszú” szó nem válasz. Ott papírok kellenek, szerződések, döntési jegyzőkönyvek, költségvetések, módosítások, felelősök és elszámolás.

A luxushotel helyett visszatérhet az eredeti küldetés

Bóna Szabolcs nemcsak vizsgálatot jelentett be, hanem irányváltást is. A miniszter szerint a Ménesbirtoknak vissza kell térnie az eredeti funkciójához: az oktatáshoz, a mintagazdasági szerephez, a szakmai képzéshez és a mezőgazdasági tudás átadásához.

Ez politikailag is erős üzenet. A Tisza most azt mondja: vége annak a korszaknak, amikor állami agrárfejlesztés címén luxusszállodák, presztízsprojektek és nehezen indokolható beruházások nőttek ki a földből. A közpénzből működő intézményeknek közfeladatot kell ellátniuk, nem politikai hűbérbirtokként működniük.

A hotelépítés a miniszteri irányváltás alapján háttérbe szorulhat, a diákok és szakemberek pedig újra központi szerepet kaphatnak Mezőhegyesen. Ez nemcsak gazdasági, hanem erkölcsi fordulat is lehet: a kérdés az, hogy az állami vagyon a köz javát szolgálja-e, vagy néhány kiválasztott politikai szereplő presztízsének épül díszletként.

Ha a papírok beszélni kezdenek, nagy baj lehet

A most induló vizsgálat valódi súlya abban van, hogy az ilyen ügyek ritkán állnak meg egyetlen beruházásnál. Ha a minisztérium tényleg végignézi a szerződéseket, a költségnövekedéseket, a döntési láncot és a kapcsolódó cégeket, akkor könnyen kiderülhet, hogy a mezőhegyesi történet csak egy nagyobb rendszer egyik darabja volt.

Itt válhat igazán kellemetlenné a helyzet Lázár János számára.

Mert ha minden rendben volt, azt dokumentumokkal lehet bizonyítani. Ha viszont nem készültek megfelelő hatástanulmányok, ha a döntések nem voltak megalapozottak, ha a költségek indokolatlanul ugrottak meg, vagy ha a pénzek útja politikailag kötődő körökhöz vezet, akkor a történet túlnőhet egy miniszteri vizsgálaton.

A következő lépcső belső ellenőrzés, állami vagyonkezelési vizsgálat, számvevőszéki eljárás, vagy akár hatósági lépés is lehet, ha bűncselekmény gyanúja merül fel. Ezt természetesen a bizonyítékok döntik el, nem politikai nyilatkozatok.

Mezőhegyes intő jel lehet az egész régi rendszernek

A mezőhegyesi ügy azért fontos, mert szimbolikus. Nemcsak egy hotelről szól, nemcsak egy birtokról, nemcsak egy elszállt költségvetésről. Arról szól, hogyan működött az Orbán-rendszer vidéki hatalmi világa: állami pénzek, helyi befolyás, presztízsberuházások, politikai nevek, és a végén egy számla, amelyet a magyar adófizetők fizettek.

Bóna Szabolcs most azt üzeni: ennek vége.

A Ménesbirtok visszatérhet ahhoz, aminek lennie kellett volna: oktatási, szakmai és agrárfejlesztési központnak. A luxusberuházások, pénzszivattyúgyanús projektek és politikai játszóterek korszaka pedig lezárulhat.

Lázár János számára ez nem jó hír.

Mert ha Mezőhegyesen valóban elkezdenek beszélni a papírok, abból nem egyetlen kellemetlen sajtónap lehet.

Hanem egy olyan vizsgálati hullám, amely maga alá temetheti a régi rendszer egyik leglátványosabb vidéki presztízsprojektjét.