Magyar Péter bejelentette: Elkezdődött, hatalmas ami most történik
Magyar Péter miniszterelnök bejelentette, hogy az uniós pénzügyminiszterek egyhangúlag jóváhagyták Magyarország módosított uniós helyreállítási tervét. Ezzel a kormány szerint elhárult az utolsó akadály is az uniós ezermilliárdok hazahozatala elől. A döntés nemcsak pénzügyi, hanem politikai áttörés is: a Tisza-kormány három hónap tárgyalás után azt állítja, megszerezte azokat a forrásokat, amelyeket sokan már végleg elveszettnek hittek.
„Megígértük, megcsináltuk”
Magyar Péter a bejelentésében úgy fogalmazott: „Jönnek az uniós ezermilliárdok! Megígértük, megcsináltuk.” A miniszterelnök szerint sokan nem hittek abban, hogy ilyen rövid idő alatt sikerülhet megállapodni Brüsszellel, a Fidesz pedig szerinte akadályozta a folyamatot, miközben az új kormány három hónap kemény munkával végigvitte a tárgyalásokat.
A döntés lényege, hogy az Európai Unió pénzügyminisztereinek tanácsa jóváhagyta Magyarország módosított helyreállítási és rezilienciatervét. Ez az a terv, amely alapján Magyarország hozzáférhet azokhoz a forrásokhoz, amelyeket 2021 óta használhatott volna fel, de a korábbi viták és jogállamisági aggályok miatt nem érkeztek meg.
A kormányfő szerint most a pénz végre oda kerülhet, ahová eredetileg is mennie kellett volna: a magyar emberekhez, a közlekedés, az energiaellátás, az egészségügy, a vízellátás és a magyar vállalkozások fejlesztésére. A bejelentés hangvétele egyértelmű volt: a Tisza ezt nem egyszerű uniós adminisztratív döntésként, hanem az új kormány egyik első nagy győzelmeként értelmezi.
Tízmilliárd euró nyílhat meg Magyarország előtt
A miniszterek tanácsának közleménye szerint Magyarország összesen 10 milliárd euróhoz juthat a jóváhagyott terv alapján. Ebből mintegy 6,5 milliárd euró, vagyis nagyjából 2315 milliárd forint vissza nem térítendő támogatásként érkezhet, további 3,5 milliárd euró, körülbelül 1247 milliárd forint pedig kedvezményes kamatozású hitel formájában állhat rendelkezésre.
Ez is érdekelhet
Ez olyan nagyságrendű forrás, amely már nemcsak egy-egy beruházást, hanem egész ágazatok mozgásterét képes megváltoztatni. Ha a pénzt valóban jól használják fel, akkor új közlekedési fejlesztések, energetikai korszerűsítések, egészségügyi beruházások, vállalkozásfejlesztési programok és lakhatási intézkedések indulhatnak el belőle.
A politikai tét legalább ekkora. A Fidesz éveken át azzal magyarázta a befagyasztott pénzek ügyét, hogy Brüsszel politikai nyomást gyakorol Magyarországra, és olyan feltételeket szab, amelyek a magyar szuverenitást veszélyeztetik. A Tisza-kormány most azt állítja: nem háborúba kellett menni, nem migránsokat kellett beengedni, és nem az ország alapvető önrendelkezéséről kellett lemondani, hanem korrupcióellenes intézkedéseket kellett elfogadni, átláthatóbbá kellett tenni a közpénzek elköltését, és szigorítani kellett a vagyonnyilatkozati rendszert.
Vitézy szerint minden akadály elhárult
A döntésre Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter is reagált. Videójában arról beszélt, hogy „szuper hírek” érkeztek Brüsszelből, mert az összes uniós tagállam pénzügyminisztere jóváhagyta Magyarország helyreállítási tervét. Szerinte ez azt jelenti, hogy a kormány hivatalosan is hazahozta azt a 10 milliárd eurót, amelyet korábban sokan elveszettnek gondoltak.
Vitézy arra is emlékeztetett, hogy a választások előtt több elemző szerint még kormányváltás esetén is szinte lehetetlennek tűnt ilyen rövid idő alatt megállapodni. Ehhez képest a Tisza-kormány több fordulóban tárgyalt az Európai Bizottsággal, és végül minden vitás kérdésben sikerült egyezségre jutnia.
A miniszter szerint most a legnagyobb feladat már nem a politikai áttörés, hanem a végrehajtás. A forrásokat időben, szabályosan és értelmesen kell felhasználni, mert a pénz önmagában még nem eredmény. Akkor lesz belőle valódi változás, ha a magyar emberek a hétköznapokban is érzik: jobb lesz a közlekedés, biztonságosabb az energiaellátás, működőképesebb az egészségügy, erősebbek a vállalkozások, és elindulnak azok a fejlesztések, amelyek évek óta csak ígéretekben léteztek.
Új HÉV-ek, InterCity-vonatok, energiahálózat és bérlakásprogram
Vitézy Dávid konkrét példákat is mondott arra, mire fordítanák a most megnyíló forrásokat. A közlekedésben új HÉV-szerelvények és InterCity-vonatok beszerzése kerülhet napirendre, ami különösen fontos lehet egy olyan országban, ahol a vasúti és elővárosi közlekedés állapota évek óta a mindennapi elégedetlenség egyik fő forrása.
Az energiahálózat korszerűsítése szintén kulcskérdés. A következő években egyre nagyobb terhelést jelenthetnek az elektromos eszközök, a napelemes rendszerek, az ipari fejlesztések és a lakossági energiaigények, ezért az elavult hálózat fejlesztése nem látványos politikai luxus, hanem alapfeltétel.
A kis- és középvállalkozások támogatása a gazdaság szempontjából lehet döntő. Ha a pénz nem újabb haveri körökön keresztül tűnik el, hanem valóban termelő, munkahelyeket adó, versenyképes magyar cégekhez jut, akkor az uniós források végre nemcsak statisztikai sorokban, hanem vidéki műhelyekben, üzemekben, szolgáltató cégekben és családi vállalkozásokban is megjelenhetnek.
A tervek között egy új bérlakásprogram elindítása is szerepel, ami társadalmi szempontból az egyik legfontosabb vállalás lehet. A lakhatási válság évek óta egyre több fiatal, család és alacsonyabb jövedelmű dolgozó életét nehezíti meg, ezért ha a forrásokból valódi, elérhető bérlakásprogram indul, az a kormány egyik legkézzelfoghatóbb intézkedése lehet.
A Fidesz régi magyarázata összeomolhat
A döntés politikai ereje abban áll, hogy látványosan szembemegy a Fidesz korábbi magyarázatával. Az Orbán-kormány évekig azt állította, hogy Brüsszel ideológiai és politikai okokból tartja vissza a Magyarországnak járó pénzeket, és teljesíthetetlen, szuverenitást sértő feltételeket támaszt.
Most a Tisza-kormány azt mondja: a kulcs nem a háború, nem a migráció, nem valamilyen titkos brüsszeli diktátum volt, hanem az, hogy rendet kellett tenni a közpénzek körül. Korrupcióellenes szabályok, átláthatóbb eljárások, erősebb vagyonnyilatkozati rendszer és megbízhatóbb intézményi garanciák kellettek ahhoz, hogy az Európai Unió rábólintson a tervre.
Ez a Fidesz számára kellemetlen pillanat. Ha ugyanis három hónap alatt sikerült megállapodni, akkor nehéz lesz tovább fenntartani azt a képet, hogy az uniós pénzek sorsa kizárólag Brüsszel rosszindulatán múlt. A történet most inkább azt üzeni: ahol van politikai akarat az átláthatóságra, ott megnyílhatnak azok az ajtók, amelyek korábban zárva voltak.
Most jön a valódi próba
Magyar Péter bejelentése nagy politikai győzelem, de a munka nehezebb része most kezdődik. A pénz megszerzése önmagában még nem garancia arra, hogy a források jól is hasznosulnak. A következő hónapokban az lesz a kérdés, hogy a kormány képes-e gyorsan, tisztán és értelmesen elindítani a programokat, miközben elkerüli azokat a régi hibákat, amelyek miatt Magyarország évekre elveszítette Brüsszel bizalmát.
A Tisza most nagy lehetőséget kapott. Ha az uniós ezermilliárdok valóban a közlekedésbe, az egészségügybe, az energiaellátásba, a vízhálózatba, a vállalkozásokhoz és a lakhatási programokba mennek, akkor ez nemcsak kormányzati siker, hanem országos fordulat lehet.
Magyar Péter ezért írhatta azt: „Megígértük, megcsináltuk.”
A következő kérdés már az, hogy a hazahozott pénzből mit épít Magyarország.
Mert most már nem az a fő kérdés, megérkezhet-e a forrás.
Hanem az, hogy végre tényleg a magyar emberekre költik-e.