Máris hír érkezett az Európai Ügyészségtől: Magyarországról van szó, sok volt politikus kerülhet bajba
Történelmi fordulat jöhet a magyar korrupciós ügyekben: az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország csatlakozási kérelmét az Európai Ügyészséghez. Ez azt jelenti, hogy Magyarország még az idei évben az EPPO 25. tagja lehet, és megnyílhat az út azoknak az uniós pénzekhez kapcsolódó ügyeknek a vizsgálata előtt, amelyek 2021. június 1-je óta történtek. Ez különösen kellemetlen hír lehet az Orbán-korszak több szereplőjének, hiszen az Európai Ügyészség éppen az uniós forrásokat érintő csalások, korrupciós ügyek és visszaélések feltárására jött létre.
Magyarország beléphet az Európai Ügyészségbe
Az Európai Bizottság döntése után Magyarország csatlakozása már nem politikai ígéret, hanem konkrét folyamat. A következő lépésekben Magyarországnak jelölteket kell állítania az európai ügyészi posztra, és létre kell hoznia azokat az intézményi feltételeket, amelyek az EPPO magyarországi működéséhez szükségesek.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a döntést jó hírnek nevezte Magyarország számára. Közleményében arról beszélt, hogy ez üdvözlendő lépés a csalás és korrupció elleni küzdelemben, és a magyar emberek számára garanciát jelenthet arra, hogy az uniós források valóban az ő érdeküket szolgálják.
A Bizottság üzenete világos volt:
„Magyarország, üdv az Európai Ügyészségben.”
Ez is érdekelhet
Ez a mondat politikailag is korszakhatár. Az Orbán-kormány éveken át elutasította az EPPO-hoz való csatlakozást, szuverenitási érvekre hivatkozva. A Magyar Péter vezette Tisza-kormány viszont a korrupció elleni harc egyik legfontosabb vállalásaként kezelte a belépést.
2021-ig visszanyúló ügyeket vizsgálhatnak
A csatlakozás egyik legfontosabb pontja, hogy az Európai Ügyészség hatásköre nem csak a jövőbeni ügyekre terjedhet ki. Az EPPO a 2021. június 1-je, vagyis az intézmény működésének kezdete óta elkövetett, uniós forrásokhoz kapcsolódó feltételezett bűncselekményeket vizsgálhatja.
Ez azt jelenti, hogy több olyan ügy is előkerülhet, amely még az Orbán-kormány időszakában történt.
Fontos azonban pontosan fogalmazni: önmagában a csatlakozás nem jelent automatikus vádemelést, nem jelent azonnali letartóztatásokat, és nem bizonyítja senki bűnösségét. Azt viszont igen, hogy az uniós pénzekkel kapcsolatos ügyek egy olyan nyomozó szerv látókörébe kerülhetnek, amely nem a korábbi magyar politikai viszonyokhoz igazodik.
Ez az igazi újdonság.
Nem egy minisztériumi belső vizsgálatról van szó. Nem egy politikai bizottságról. Nem egy kommunikációs kampányról. Hanem egy uniós ügyészségi mechanizmusról, amelynek feladata éppen az, hogy az EU pénzügyi érdekeit sértő csalásokat, korrupciós ügyeket és visszaéléseket felderítse.
Az Orbán-korszak egyik legnagyobb tabuja dőlhet meg
Az Orbán-kormány éveken át azzal érvelt, hogy az Európai Ügyészséghez való csatlakozás sértené Magyarország szuverenitását. A kritikusok szerint azonban a valódi ok ennél egyszerűbb volt: az EPPO éppen azokat az uniós pénzfelhasználási ügyeket vizsgálhatta volna, amelyek körül a legtöbb kérdés merült fel.
Az EU korábban többször is rendszerszintű korrupciós kockázatokról beszélt Magyarországgal kapcsolatban, és ezek a viták jelentős uniós források felfüggesztéséhez is hozzájárultak. A Tisza-kormány most azzal próbálja visszaépíteni a bizalmat, hogy beengedi azt az intézményt, amelyet az előző hatalom távol tartott.
Ez politikai értelemben rendkívül erős üzenet.
A magyar választók éveken át hallgatták, hogy Brüsszel támadja az országot, a szuverenitást védeni kell, az uniós vizsgálatok politikai nyomásgyakorlások. Most viszont az új kormány azt mondja: ha minden szabályosan történt, nincs mitől félni. Ha viszont nem, akkor legyen vizsgálat.
Sok volt döntéshozó kerülhet kényelmetlen helyzetbe
A legnagyobb kérdés most az, milyen ügyek kerülhetnek az Európai Ügyészség látókörébe. Az uniós pénzekkel kapcsolatos nagyberuházások, támogatási programok, közbeszerzések, alapítványi konstrukciók, tanácsadói szerződések és gazdaságfejlesztési projektek mind olyan területek lehetnek, ahol az EPPO-nak lehet dolga, ha felmerül az EU pénzügyi érdekeinek sérelme.
Ezért lehet sok volt politikus, állami vezető, intézményi döntéshozó és háttérember ideges.
Mert ezekben az ügyekben ritkán egyetlen ember ír alá mindent. Van megrendelő, van döntés-előkészítő, van politikai jóváhagyás, van közbeszerzés, van teljesítési igazolás, van pénzügyi elszámolás, és van végső kedvezményezett.
Ha az Európai Ügyészség vizsgálódni kezd, nem a politikai nyilatkozatok számítanak majd, hanem a dokumentumok.
Ki döntött?
Ki írt alá?
Ki igazolta a teljesítést?
Ki kapta a pénzt?
És megfelelt-e mindez az uniós szabályoknak?
Magyar Péter egyik legfontosabb ígérete teljesülhet
Magyar Péter kampányának egyik központi eleme a korrupció elleni fellépés volt. A Tisza elsöprő választási győzelme után ezért hatalmas politikai tétje van annak, hogy az elszámoltatás valóban túllépjen a beszédeken.
Az Európai Ügyészséghez való csatlakozás ebben kulcslépés.
A kormány ezzel nemcsak azt üzeni Brüsszelnek, hogy Magyarország visszatér a jogállami együttműködéshez, hanem azt is a magyar választóknak: az uniós pénzek sorsa többé nem maradhat zárt ajtók mögötti alku, minisztériumi magyarázkodás vagy politikai ködösítés tárgya.
Ha az EPPO megjelenik Magyarországon, az új szintet jelenthet az elszámoltatásban.
Most már nem lesz elég a régi válasz
A Fidesz számára ez kellemetlen helyzet. Éveken át lehetett azt mondani, hogy minden támadás politikai, minden uniós kritika Magyarország megbüntetéséről szól, minden korrupciós vád alaptalan rágalom.
Az Európai Ügyészség belépésével azonban a kérdés másképp hangzik majd:
rendben vannak-e a papírok?
Mert ha igen, akkor a volt döntéshozóknak nincs okuk félni. Ha viszont nem, akkor az már nem sajtóvita, nem parlamenti szócsata, nem Facebook-poszt.
Hanem nyomozati ügy.
Magyarország EPPO-csatlakozása ezért nem egyszerű uniós adminisztratív lépés. Ez az Orbán-korszak egyik legfontosabb védőfalának ledöntése lehet.
A fal mögött pedig most sokan nagyon idegesen kereshetik a régi szerződéseket.