Ruff Bálint elárulta mikor kattanak az első bilincsek az elszámoltatási ügyekben
Ruff Bálint az Ötpont YouTube-csatornának adott nagyobb interjúban beszélt először részletesebben arról, mikor léphet túl az elszámoltatás a politikai mondatokon. Dull Szabolcs kérdésére a Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta: a saját tárcája által végzett átvilágításoknak „nagyon hamar” lesznek konkrétumai, szerinte akár napokon belül jöhet az első feljelentési kör. A bilincsek kattanásáról természetesen nem politikus dönt, hanem a hatóságok és a bíróságok rendszere, de Ruff szavai alapján az első jogi lépések már közvetlenül előttünk állhatnak.
„Napokon belül” jöhet az első kör
Az interjú egyik legfontosabb pillanata akkor jött el, amikor Dull Szabolcs rákérdezett: mikor hallanak végre a választók olyan konkrét ügyeket, amelyek túlmennek az összefoglalókon, politikai értékeléseken és parlamenti odaszólásokon.
Ruff Bálint erre már nem általánosságban válaszolt. Azt mondta, amit az ő minisztériuma elvégzett, illetve elvégez az átvilágítások során, annak „nagyon hamar” lesznek konkrétumai. Amikor a riporter visszakérdezett, hogy ez nyáron történhet-e, Ruff még tovább ment:
szerinte napokon belül.
A miniszter úgy fogalmazott, hogy meg fognak tenni egy feljelentési kört, aztán még egyet, majd újabbat és újabbat. Vagyis nem egyetlen nagy politikai show-ra készülnek, hanem több hullámban érkező jogi lépésekre.
Ez is érdekelhet
Ez lényeges különbség. A Tisza-kormány láthatóan nem egyetlen látványos ügyre akarja felhúzni az elszámoltatást, hanem rendszerszinten próbálja összerakni, hogyan működhettek a korábbi kormányzati pénzmozgások, szerződések és döntési láncok.
Nem egy ügyet akarnak bemutatni, hanem a rendszert
Ruff Bálint arról is beszélt, hogy vannak átvilágítások, amelyek sokkal komplexebbek és bonyolultabbak. Ezeknél nem az a cél, hogy egyetlen ügyben tegyenek feljelentést, hanem az, hogy összefogva mutassák be, mennyire szervezetten működhetett a rendszer.
Ez már politikailag egészen más szint.
Egy-egy gyanús szerződés, túlárazott beruházás vagy furcsa tanácsadói megbízás önmagában is kellemetlen lehet. De ha ezekből kirajzolódik egy működési minta, akkor már nem elszigetelt visszaélésekről, hanem egy egész korszak működéséről lehet beszélni.
Ruff mondatai alapján a kormány azt akarja bizonyítani: nem véletlenszerű hibák, nem ügyetlen adminisztráció, nem egy-egy túlbuzgó vezető döntései álltak a háttérben, hanem olyan konstrukciók, amelyekben valaki megrendelt, valaki aláírt, valaki teljesítést igazolt, valaki kitalálta a jogi keretet, és valaki átengedte a rendszeren.
Ez az a pont, ahol az elszámoltatás már nem politikai szlogen, hanem papírok, szerződések, aláírások és felelősségi láncok kérdése lesz.
Jön a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal
Az interjúban előkerült a Tisza egyik legfontosabb választási ígérete is: a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal létrehozása.
Ruff Bálint szerint a hivatalról szóló jogszabályt napokon belül benyújtják a parlamentnek. A miniszter hangsúlyozta, hogy azért nem egy éjszaka alatt vitték át a törvényt, mert nem a Fidesz módszerét akarták követni. Nem akartak olyan intézményt létrehozni, amelyet éjfélkor benyújtanak, másnap elfogadnak, aztán utólag magyarázzák.
A kormány állítása szerint a tervezet társadalmi egyeztetésen ment keresztül, sok észrevétel és kritika érkezett hozzá, voltak, akik erősebb, durvább jogosítványokat szerettek volna, mások jogállami aggályokat fogalmaztak meg.
Ruff szerint éppen ezért indult komoly kodifikációs munka, hogy a hivatal minden jogállami kritériumnak megfeleljen. A miniszter azt mondta: olyan intézményt akarnak, amelyben nemcsak a Tisza-szavazók, hanem minden magyar megbízhat.
Nem politikai bosszúként akarják eladni
Ruff Bálint külön kitért arra is, hogy a hivatal nem politikai leszámolásra épülő szervként jönne létre. Szerinte olyan nyomozóhatóságról van szó, amely a büntetőeljárási törvény teljes jogállami garanciái mellett működne.
A vezetők jelentős része ügyészi háttérből érkezhet, és a miniszter azt hangsúlyozta: az intézménynek a kormánytól függetlenül, saját tempójában, külső befolyástól mentesen kell dolgoznia.
Ez politikailag fontos üzenet, mert a Fidesz várhatóan minden elszámoltatási lépést bosszúként, önkényként és politikai hadjáratként próbál majd keretezni. Ruff erre már előre válaszolt: szerinte éppen azért kell időt adni az intézmény felépítésének, hogy később senki ne mondhassa, hogy koncepciós eljárások zajlanak.
A miniszter még azt is elismerte, hogy sokan majd lassúnak fogják tartani a folyamatot. Lesznek, akik azt kérdezik, miért nincs már eredmény, miért nem állt fel hamarabb a hivatal, miért nem történnek gyorsabban a látványos lépések.
Csakhogy Ruff szerint ahhoz, hogy a társadalom elfogadja a hivatal megállapításait, előbb olyan szervezetet kell építeni, amelynek a szava hiteles.
Felmerülhet volt miniszterek felelőssége is
Dull Szabolcs konkrétan rákérdezett arra is, hogy a papírok áttekintése után megállhat-e volt fideszes miniszterek büntetőjogi felelőssége, és lesz-e feljelentés például Rogán Antal, Lázár János vagy más korábbi kormányzati szereplők ügyében.
Ruff Bálint itt óvatos volt. Azt mondta: ő nem bíróság. Ugyanakkor hozzátette, hogy ha az átvilágítók befejezik a munkájukat, és ő elolvassa, mire jutottak, akkor meg fogja tenni a szükséges lépéseket.
A legerősebb mondata mégis az volt, hogy nagy valószínűséggel nagyon sok ember felelőssége legalábbis felmerül.
Ez nem vádemelés, nem ítélet, nem bilincs, de politikailag mégis súlyos állítás. Ruff szerint a vitatott szerződéseket valaki aláírta, valaki megrendelte, valaki leigazolta a teljesítést, valaki kitalálta a konstrukciót, valaki átvitte a rendszeren, és valaki úgy alakította a jogi kereteket, hogy azok még éppen beleférjenek — vagy bizonyos esetekben talán már ne is férjenek bele.
Mikor kattanhatnak az első bilincsek?
A címben szereplő kérdésre a jogállami válasz az, hogy ezt nem Ruff Bálint, nem Magyar Péter és nem egy miniszter dönti el. Bilincs akkor kattan, ha a hatóságok szerint ennek törvényi feltételei vannak, és az eljárások abba a szakaszba jutnak.
Amit Ruff most elárult, az ennél pontosabb és fontosabb: napokon belül jöhetnek az első feljelentések.
Ez az első lépcső. Utána a hatóságok dolga lesz eldönteni, indul-e nyomozás, kit hallgatnak meg, milyen iratokat foglalnak le, kinek merül fel a gyanúsítotti felelőssége, és szükség van-e kényszerintézkedésre.
Vagyis az elszámoltatás most léphet át a politikai szakaszból a jogi szakaszba.
A következő napok döntőek lehetnek
Ruff Bálint interjúja után nehéz úgy tenni, mintha az elszámoltatás csak kampányszlogen lenne. A miniszter konkrétan feljelentési körökről beszélt, napokon belüli lépéseket ígért, és azt is világossá tette, hogy a nagyobb ügyeket nem különálló botrányként, hanem rendszerként akarják bemutatni.
Ez a régi hatalmi elit számára kellemetlen új helyzet.
Eddig lehetett azt mondani, hogy a Tisza csak beszél, csak parlamenti vitákban osztja ki a Fideszt, csak politikai színházat csinál. Ha azonban valóban megérkeznek az első feljelentések, onnantól a történet átkerül a nyomozóhatóságok, ügyészek, bírák és dokumentumok világába.
Ott pedig már nem a kommunikáció dönt.
Hanem az aláírások, a szerződések, a teljesítési igazolások és a pénz útja.
Ruff Bálint most azt mondta: napokon belül indul az első kör.
A bilincsekig még hosszú jogi út vezethet.
De az elszámoltatás órája a miniszter szavai alapján már ketyeg.