Sorra indítja az eljárásokat a Tisza a volt politikusok ellen, ebből komoly börtönbüntetések lesznek
Sorra indítja az eljárásokat a Tisza a volt kormány ügyeiben: 106 milliárdos gyanús kifizetésekről beszélnek
Újabb szintre lépett az Orbán-kormány időszakának átvilágítása: a Miniszterelnökség közlése szerint több ügyben is feljelentést tettek, miután gyanús szerződésekre, kifizetésekre és összefonódásokra utaló adatokat találtak. A most nyilvánosságra került ügyek közül kettő közvetlenül a média- és hírközlési piachoz kapcsolódik, az érintett szerződések értéke pedig önmagában is elképesztő. A kormány szerint öt ügyben összesen 106 milliárd forintos károkozás merülhet fel.
Két új ügyben tett feljelentést a Miniszterelnökség
A kormányszóvivői iroda pénteki közlése szerint az átvilágítás során két, médiához és hírközléshez kapcsolódó ügyben is büntetőfeljelentést tett a Miniszterelnökség. Az egyik a veglegestorles.hu adattörlő szolgáltatáshoz, a másik az Observer Médiafigyelő állami szerződéseihez kötődik.
Ez már nem a politikai retorika szintje. Nem arról van szó, hogy a Tisza-kormány általánosságban beszél az Orbán-korszak pénzköltéseiről, hanem arról, hogy konkrét szerződések, konkrét kifizetések és konkrét céges kapcsolatok kerültek a hatóságok elé.
Fontos ugyanakkor pontosan fogalmazni: a feljelentés ténye önmagában nem bizonyítja, hogy bűncselekmény történt. Azt viszont jelzi, hogy a kormány átvilágítói olyan adatokat találtak, amelyek szerintük már nem kezelhetők pusztán politikai vitaként vagy adminisztratív furcsaságként.
Negyvenmilliárd forint adattörlő kódokra
Az egyik legmegdöbbentőbb ügy a veglegestorles.hu szolgáltatáshoz kapcsolódik. A Tisza-kormány közlése szerint mintegy bruttó 40 milliárd forintot fizettek ki 15 millió adattörlő kódért. A szerződéseket a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kötötte az Antenna Hungária Zrt.-vel, a szoftvert és a rendszer üzemeltetését pedig a Certus Software Zrt. biztosította.
Ez is érdekelhet
A szolgáltatás célja eredetileg az lett volna, hogy a fogyasztók az informatikai eszközeiken tárolt személyes adatokat egy kód segítségével véglegesen, visszaállíthatatlanul törölhessék. Önmagában ez akár hasznos fogyasztóvédelmi és adatvédelmi eszköz is lehetne, a kérdés azonban az, hogy a kifizetések arányban álltak-e a ténylegesen elvégzett szolgáltatással.
A Miniszterelnökség szerint az átvilágítás során olyan iratok kerültek elő, amelyek felvetik annak gyanúját, hogy olyan esetek után is történhetett kifizetés, amelyekhez nem kapcsolódott tényleges adattörlési tevékenység. Magyarul: az egyik legfontosabb kérdés az lehet, hogy a kiadott kódok után fizettek-e, vagy valódi, megtörtént adattörlések után.
Ez nem apró részlet. Ha egy rendszerben a díjazás nem a tényleges felhasználáshoz, hanem a kódok mennyiségéhez kötődik, akkor könnyen előállhat olyan helyzet, amelyben hatalmas összegek mozognak úgy, hogy a mögöttük álló valós teljesítés kérdéses marad.
Az Observer-ügyben 30,9 milliárdos szerződéseket vizsgálnak
A másik feljelentés az Observer Médiafigyelővel 2020 és 2026 között kötött szerződésekhez kapcsolódik. A Miniszterelnökség szerint ezek összértéke 30,9 milliárd forint volt, és azonnali vizsgálatot rendeltek el, mert a szerződésekben szereplő éves díjnövekedés a rendelkezésre álló adatok alapján nem áll egyértelmű arányban a szolgáltatási tartalom változásával.
Az Observer sajtófigyeléssel, médiamonitoringgal, médiaelemzéssel és médiatartalmak archiválásával foglalkozik. Ilyen szolgáltatásokra természetesen szüksége lehet állami szerveknek is, de ekkora összegnél jogosan merül fel a kérdés: pontosan mit kaptak ezért a pénzért, milyen mennyiségű és minőségű szolgáltatás indokolta a növekvő díjakat, és kik hagyták jóvá ezeket a szerződéseket.
A Media1 korábbi cikkei szerint az Observer korábban a Nézőpont Csoporthoz tartozott, amelyet Orbán Viktor bizalmasaként emlegetett Győri Tibor tulajdonolt, később pedig Mráz Ágoston Sámuel érdekeltségébe került. Ez a politikai háttér különösen érzékennyé teszi az ügyet, mert ha állami szerződésekből jelentős összegek áramlottak politikailag kötődő körökhöz, akkor az már nem egyszerű piaci kérdés.
Öt ügy, 106 milliárd forintos feltételezett kár
A kabinet közlése szerint az Orbán-kormány működésének átvilágítása során eddig öt ügyben találtak olyan szerződésekre, kifizetésekre és összefonódásokra utaló adatokat, amelyek feljelentést indokoltak. A kormány állítása szerint ezekben az ügyekben összesen 106 milliárd forintos kár keletkezhetett.
Ez az összeg már országos léptékben is súlyos. Ennyi pénzből kórházi osztályokat lehetne rendbe tenni, iskolákat lehetne felújítani, vasúti fejlesztéseket lehetne elindítani, vagy kisebb települések egész sorának közszolgáltatásait lehetne megerősíteni. Éppen ezért nem mindegy, hogy ezek a milliárdok valós teljesítésekre mentek-e el, vagy olyan konstrukciókban tűntek el, amelyek mögött politikai-közeli üzleti érdekek állhattak.
A következő hetekben alighanem ez lesz az elszámoltatás egyik legfontosabb kérdése: a feljelentésekből lesznek-e valódi nyomozások, a nyomozásokból gyanúsítások, és végül bíróság előtt is megálló ügyek.
Komoly következmények jöhetnek, de a bíróság dönt
A címben szereplő „komoly börtönbüntetés” politikailag érthető várakozás lehet azok részéről, akik évek óta elszámoltatást követelnek, de jogilag ezt ma még nem lehet kijelenteni. Büntetőjogi felelősséget csak hatósági eljárás, ügyészi döntés és végső soron bírósági ítélet állapíthat meg.
Ami viszont már most látszik: az ügyek elindultak. A Miniszterelnökség feljelentéseket tett, az átvilágítások konkrét szerződésekhez és kifizetésekhez értek, és az Orbán-korszak több, eddig védettnek tűnő pénzügyi konstrukciója kerülhet a nyomozóhatóságok látókörébe.
Ha a gyanúk igazolódnak, akkor nemcsak cégek, hanem korábbi döntéshozók, szerződés-előkészítők, aláírók és teljesítésigazolók felelőssége is felmerülhet. Mert az ilyen ügyekben mindig van valaki, aki megrendelt, valaki, aki jóváhagyott, valaki, aki aláírt, és valaki, aki kifizetett.
A Tisza-kormány most azt üzeni: ezek a papírok nem maradnak többé fiókban.
És ha a dokumentumok valóban azt mutatják, hogy közpénzeket szivattyúztak ki túlárazott vagy kérdéses teljesítésű szerződéseken keresztül, akkor az elszámoltatás már nem politikai ígéret lesz.
Hanem büntetőügy.