Vitézy nem viccel: Újabb 100 milliárdos vagyonokat vett vissza a minisztréiuma
Nem aprópénzről és nem egy jelképes intézményi átszervezésről beszélünk. Csaknem 100 milliárd forint értékű vagyon kerül vissza az állam közvetlen ellenőrzése alá annak a négy közérdekű vagyonkezelő alapítványnak a felszámolásával, amelyek feladatait a Közlekedési és Beruházási Minisztérium veszi át.
Vitézy Dávid vasárnap jelentette be, hogy az augusztus végével lezáruló folyamat az ő minisztériumánál is komoly vagyoni átrendeződést jelent. A miniszter szerint közben egyetlen érintett közfeladat vagy szolgáltatás minősége sem romolhat, miközben jelentős állami eredetű vagyon válik ismét közvetlenebbül ellenőrizhetővé.
Négy alapítvány kerül Vitézy minisztériumához
A Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz négy szervezet feladatköre és vagyona kapcsolódik az átalakítás során. Ezek a Millenáris Tudományos Kulturális Alapítvány, a Közép-európai Épített Örökség Megőrző Alapítvány, a Hauszmann Alapítvány és a Közép-európai Oktatási Alapítvány.
A négy szervezethez együtt közel 100 milliárd forint értékű vagyon tartozik. A mostani lépés tehát nem arról szól, hogy néhány alapítvány új minisztériumi fejlécet kap, hanem arról, hogy hatalmas vagyontömeg kerül vissza egy hagyományosabb állami intézményi keretbe.
Augusztus 31-ével megszűnnek az érintett alapítványok
A KEKVA-rendszer felszámolásáról szóló törvény augusztus 31-ével szünteti meg az érintett közérdekű vagyonkezelő alapítványokat. Az általuk ellátott feladatokhoz kapcsolódó vagyon a feladatokat átvevő minisztériumokhoz kerül.
Ez is érdekelhet
Ez egyben azt is jelenti, hogy az alapítványi forma által biztosított korábbi működési konstrukció lezárul. A közfeladat azonban nem tűnik el vele együtt, hanem állami keretek között folytatódik tovább.
Vitézy szerint a szolgáltatások nem romolhatnak
A miniszter külön hangsúlyozta, hogy az átalakításnak nem lehet vesztese az, aki az érintett intézmények valamely szolgáltatását használja. Vagyis az állami visszavétel célja nem a működés leépítése, hanem a tulajdonosi és ellenőrzési rendszer átalakítása.
Ez fontos részlet, mert egy több tízmilliárdos vagyonmozgatásnál könnyű kizárólag a számokra figyelni. Vitézy állítása szerint azonban ugyanazokat a közfeladatokat kell tovább ellátni, miközben a vagyon felhasználása átláthatóbb lesz.
A miniszter nem finomkodott a régi rendszer értékelésénél
Vitézy Dávid a bejelentésben egészen keményen fogalmazott arról, szerinte mi volt a közérdekű vagyonkezelő alapítványi konstrukció politikai értelme. Azt állította, hogy a rendszer nem elsősorban hatékonyságot vagy intézményi függetlenséget szolgált.
„A cél az volt, hogy teljesen átláthatatlan és ellenőrizhetetlen módon kezeljenek állami pénzeket, úgy, hogy a kuratóriumokban szinte kizárólag fideszes politikusok ültek” – írta. Ez Vitézy politikai értékelése a korábbi rendszerről, és a bejegyzésének talán legerősebb állítása.
Vitézy szerint a kormányváltásra is gondolhattak
A miniszter még tovább ment, és azt írta, szerinte az alapítványi konstrukció egyik célja az lehetett, hogy a vagyontárgyak egy esetleges politikai fordulat után se kerüljenek ki a Fideszhez köthető szereplők befolyása alól. Vitézy ezt valószínűsítésként fogalmazta meg, nem bíróság által megállapított tényként.
Politikai szempontból azonban éppen ez adja a mostani lépés súlyát. A Tisza-kormány nem egyszerűen személyeket cserél az alapítványok vezetésében, hanem magát az alapítványi modellt számolja fel az érintett szervezeteknél.
Nem új kuratórium jön, hanem megszűnik a konstrukció
Ez óriási különbség lenne ahhoz képest, ha az új kormány egyszerűen leváltaná a régi kurátorokat, majd saját embereit ültetné ugyanazokba a székekbe. Ebben az esetben legfeljebb a politikai szereplők cserélődnének, maga a struktúra változatlan maradna.
A most ismertetett megoldás ehelyett visszatereli a közfeladatot és az ahhoz kapcsolódó vagyont a minisztériumi rendszerbe. Vagyis a kormány azt állítja, hogy nem elfoglalni akarja a régi struktúrát, hanem megszüntetni.
A közel 100 milliárd csak Vitézy tárcájának része
A bejelentésben szereplő csaknem százmilliárdos összeg a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülő négy alapítványhoz kapcsolódik. A KEKVA-rendszer felszámolása ennél szélesebb folyamat, amelyben más minisztériumok is átvesznek korábban alapítványi keretek között működő feladatokat.
Ezért a mostani százmilliárdot nem szabad automatikusan a teljes országos vagyonvisszarendezés értékével azonosítani. Vitézy tárcájánál azonban már önmagában akkora összegről beszélünk, amely megmutatja, milyen jelentős vagyont kezeltek ezek a szervezetek.
Az Európai Unió miatt sem volt mellékes a kérdés
A KEKVA-k ügye évek óta konfliktusforrás volt a magyar állam és az Európai Bizottság között. Vitézy szerint ez az egyik fontos akadálya volt annak is, hogy Magyarország bizonyos uniós forrásokhoz hozzáférjen.
Az európai kritikák egyik központi eleme az volt, hogy az alapítványok kuratóriumaiban politikai szereplők jelentek meg, miközben a szervezetek jelentős részben állami eredetű vagyonnal és közfeladatokkal gazdálkodtak. A mostani átalakítással a Tisza-kormány ezt a régóta vitatott struktúrát akarja lezárni.
Vitézy: három hónap alatt véget vetettek neki
A közlekedési miniszter a kormány gyorsaságát is hangsúlyozta. „A Tisza-kormány alig több mint három hónap alatt ennek a nemzeti érdekkel teljesen ellentétes őrületnek véget vetett” – írta.
A mondat egyértelmű politikai támadás az előző rendszer ellen. Vitézy saját értelmezése szerint ugyanis az alapítványi modell nem pusztán rossz konstrukció volt, hanem Magyarország uniós és vagyongazdálkodási érdekeivel is szembement.
Miért számít ennyire az, hogy ki ellenőrzi a vagyont?
Százmilliárd forintnyi közvagyon esetében nem puszta technikai kérdés, milyen intézményi rendszerben döntenek az ingatlanokról, pénzügyi eszközökről vagy más vagyonelemekről. A kulcsszavak az ellenőrizhetőség, a nyilvánosság és a felelősség.
Ha minisztériumi keretek között történik a gazdálkodás, a döntéshozatal a klasszikus állami költségvetési és ellenőrzési rendszerhez kapcsolódik. A kormány állítása szerint éppen ezt a közvetlenebb állami kontrollt akarják visszaállítani.
A százmilliárdot persze nem Vitézy találta egy fiókban
Fontos egy félreértést elkerülni: nem arról van szó, hogy a minisztérium most hirtelen százmilliárd forint készpénzt kapott, amelyet másnaptól elkölthet. A közlés a négy alapítványhoz tartozó vagyon összértékéről szól.
Ebben különböző vagyonelemek lehetnek, amelyek továbbra is az adott közfeladatokat szolgálják. A lényeg az, hogy ezek feletti állami rendelkezés és ellenőrzés intézményi formája változik meg.
Vitézy lépése beleillik egy jóval nagyobb folyamatba
A Tisza-kormány első hónapjainak egyik visszatérő politikai üzenete a korábban kiszervezett állami vagyon és közfeladatok felülvizsgálata. A KEKVA-k felszámolása ebből a szempontból az egyik legnagyobb rendszerszintű lépés.
Nem egyetlen vitatott ingatlanról vagy szerződésről van szó, hanem egy egész intézményi forma jövőjéről. Vitézy tárcája most ebből a folyamatból kapott csaknem százmilliárd forintnyi vagyont.
Az igazi vizsga most kezdődik
Az állami visszavétel önmagában még nem garantál jobb gazdálkodást. Attól, hogy valami minisztériumi tulajdonosi kontroll alá kerül, még ugyanúgy lehet rosszul, pazarlóan vagy átláthatatlanul működtetni, ha nincs megfelelő ellenőrzés.
Vitézy ezért most saját magának is magasra tette a lécet. Ha azt mondja, hogy a korábbi rendszer problémája az átláthatóság hiánya volt, akkor a minisztériumnak a következő években azt is meg kell mutatnia, hogy a százmilliárdos vagyont valóban nyomon követhetőbben és hatékonyabban kezeli.
De a politikai fordulat ettől még látványos
Néhány hónappal a kormányváltás után egy olyan rendszer felszámolása ér a végéhez, amely hosszú éveken keresztül az egyik legtöbbet vitatott része volt az állami vagyonkezelésnek. A Közlekedési és Beruházási Minisztérium oldalán ennek kézzelfogható eredménye a csaknem 100 milliárd forintnyi visszakerülő vagyon.
Vitézy Dávid tehát valóban nem aprózta el: négy alapítvány megszűnésével közel százmilliárdnyi vagyon kerül vissza közvetlenebb állami kontroll alá. Most már az lesz a következő kérdés, hogy az új rendszer valóban olyan átlátható és ellenőrizhető lesz-e, amilyennek a miniszter ígéri – mert százmilliárd forintnál ezt már forintra pontosan érdemes számon kérni.