Unger Anna ledobta a bombát: megvan az első ügy, indul a nyomozás
Na, erre érdemes volt várni: miközben napok óta arról folyik a vita, alkalmas-e Unger Anna a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal vezetésére, a háttérben már az első konkrét nyomozás előkészítésén dolgoznak. Unger az RTL-nek elárulta, hogy Tasnády Katalin nyomozati elnökhelyettes már tudja, melyik ügy lesz az NVVH első nyomozati munkája, és azt remélik, szeptember végén el is tudják indítani.
Az ügy nevét azonban nem mondta el, és ennek nagyon egyszerű oka van: nem akarják veszélyeztetni a vizsgálat sikerét. Vagyis a nagy internetes találgatóverseny most garantáltan elindul, hivatalos választ azonban egyelőre nem fogunk kapni arra, melyik dosszié kerül elsőként az asztalra.
„Keddtől már tényleges munkát fogunk végezni”
Unger Anna az RTL Házon Kívül című műsorában már nem általánosságban beszélt arról, hogy egyszer majd feláll az új hivatal és elkezdi keresni az eltűnt közvagyont. Konkrét időpontot is mondott arra, mikor kezdődhet meg a tényleges intézményi munka.
„Keddtől már tényleges munkát fogunk végezni, és az első nyomozati munkát remélhetőleg szeptember végén el tudjuk indítani” – fogalmazott. A „remélhetőleg” természetesen fontos szó, vagyis szeptember vége cél, nem előre garantált eljárási határidő.
És már az első ügy is megvan
A beszélgetés legnagyobb híre azonban talán nem is maga a szeptember végi időpont. Unger szerint Tasnády Katalin, az NVVH frissen megválasztott nyomozati elnökhelyettese már eldöntötte, hogy melyik üggyel indítják el a nyomozati munkát.
Ez is érdekelhet
Ennél többet viszont Unger tudatosan nem árult el. Ha ugyanis egy nyomozás előtt hetekkel nyilvánosan közölnék, melyik ügy, mely szereplők és milyen dokumentumok kerülnek célkeresztbe, az finoman szólva sem feltétlenül segítené a bizonyítékok biztosítását.
Vagyis tényleg nem tudjuk, melyik ügy lesz az
És itt érdemes megállítani a találgatást, mielőtt az internet fél órán belül tíz volt minisztert és húsz üzletembert nevez meg biztos első célpontként. Unger mindössze azt erősítette meg, hogy az ügyet kiválasztották, annak személyi és tárgyi részleteit azonban nem hozta nyilvánosságra.
Ezért jelenleg felelősen sem MNB-ügyet, sem lélegeztetőgép-beszerzést, sem autópályát, sem alapítványi vagyont, sem bármely más korábbi történetet nem lehet első NVVH-nyomozásként megnevezni. Majd akkor tudjuk meg, amikor a hivatal ezt közli, vagy amikor az eljárási cselekményekből nyilvánvalóvá válik.
Tasnády Katalin neve itt kezd igazán érdekessé válni
Az Unger megválasztását megelőző vitában szinte minden reflektor az elnöki székre irányult, miközben a nyomozati elnökhelyettes személye jóval kevesebb figyelmet kapott. Pedig most éppen Tasnády az, akiről kiderült: már az első nyomozati ügy kiválasztásával foglalkozik.
Ez azért fontos, mert Magyar Péter korábban is úgy beszélt róla, mint aki az NVVH nyomozati működésének egyik kulcsfigurája lehet. A hivatal első konkrét ügye így már azt is megmutathatja, milyen irányban akarják felépíteni a nyomozati ágat.
Unger közben a kritikusainak is odaszúrt
Az NVVH elnöke az elmúlt napokban kapott kritikákról is beszélt. Azt mondta, nem azért pályázott a tisztségre, hogy népszerűségi versenyt nyerjen, hanem azért, hogy a korrupciós ügyeket végigvigyék.
Ez elég egyértelmű reakció az elmúlt napok kommentháborújára. Unger körül azóta folyik a vita, hogy a parlament végül őt választotta meg a hivatal élére, miközben a nyilvánosság egy részében Ligeti Miklós volt a népszerűbb jelölt.
„Az én telefonom nem tud megcsörrenni”
Az interjú egyik legerősebb mondata akkor hangzott el, amikor arról kérdezték Ungert, mi történne, ha egy politikai szereplő megpróbálná megmondani neki, melyik ügyet kell elővenni. A válasza meglehetősen világos volt.
„Az én telefonom nem tud megcsörrenni. Engem hiába hívogatnak!” – mondta. Ezzel lényegében azt üzente, hogy a hivatal nyomozati prioritásait nem politikai telefonok alapján akarják kialakítani.
És mi lenne, ha maga Magyar Péter telefonálna?
A riporter ennél is konkrétabb gondolatkísérletet dobott be: mi történne, ha maga Magyar Péter szeretné megmondani, melyik üggyel kezdjen az új hivatal. Unger válasza itt sem nagyon hagyott teret az értelmezésnek.
„Megmondanám neki, hogy tegyen állampolgári bejelentést” – válaszolta. Ennél azért nehéz tömörebben megfogalmazni azt az intézményi elvet, hogy egy miniszterelnöknek ugyanazon a hivatalos úton kell jeleznie egy ügyet, mint bárki másnak.
Ez lesz az egyik legfontosabb ígéret, amit számon lehet kérni
Az NVVH hitelességének egyik legfontosabb próbája pontosan az lesz, hogy Unger ezt a hozzáállást akkor is tartja-e, amikor már valódi politikai érdekek ütköznek egy-egy nyomozás körül. Könnyű ugyanis függetlenséget ígérni az első munkanap előtt, sokkal nehezebb akkor, amikor egy vizsgálat valamelyik hatalmi oldal számára kellemetlenné válik.
Unger most mindenesetre nagyon magasra tette a mércét saját maga számára. Ha azt mondja, hogy még Magyar Pétertől sem fogadna el politikai utasítást, ezt a mondatot biztosan előveszik majd, amikor az első igazán érzékeny ügyek elindulnak.
„Mindenkit megvizsgálunk”
Az interjú másik fontos kijelentése arra vonatkozott, meddig hajlandó elmenni az NVVH egy vizsgálatban. Unger szerint nem lesz olyan hierarchikus szint, ahol azért állnának meg, mert túl magasra vezetnek a szálak.
„Mindenkit megvizsgálunk” – jelentette ki. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy szó szerint minden magyar állampolgár vizsgálat alá kerül, hanem azt az elvet fogalmazta meg, hogy egy ügyben a pozíció önmagában nem jelenthet védelmet.
Körülbelül 150 fős hivatalt akar felépíteni
Az első nyomozás mellett maga a szervezetépítés is zajlik. Unger körülbelül 150 fős NVVH-t képzel el, amelyben a munkatársak többsége a nyomozati ágon dolgozhat majd.
Ehhez természetesen embereket kell találni, felvenni és munkába állítani. Unger szerint bizonyos személyekkel kapcsolatban már konkrét elképzelései vannak, és van olyan szakember is, akiről biztos benne, hogy csatlakozni fog.
„Van, akit ismerek, nagyon jó lesz”
Unger arról beszélt, hogy már vannak konkrét nevek a fejében az új hivatal személyi állományához. „Van, akit ismerek, nagyon jó lesz és tudom róla, hogy jönni fog” – mondta az interjúban.
Az előttük álló szervezetépítés jelentőségét nehéz túlbecsülni, mert az NVVH működését nem egyetlen elnök személye fogja eldönteni. A nyomozók, pénzügyi szakemberek, jogászok és egyéb szakértők minősége legalább annyira meghatározó lesz, mint az, ki ül a szervezeti piramis tetején.
Unger szerint az egyik „szuperképessége”, hogy falat tud húzni köréjük
A riporter azt is megkérdezte tőle, mit tekint a saját különleges erősségének. Unger válasza alapján magát elsősorban nem klasszikus nyomozóként akarja pozicionálni, hanem olyan vezetőként, aki képes megszervezni és megvédeni a szakmai apparátust.
Azt mondta, képes „falat” vonni a szervezet munkatársai köré, továbbá tud szervezni és átlátja a NER rendszerét. Ez lényegében annak a vezetői modellnek az összefoglalása, amelyre kinevezése óta hivatkozik: a konkrét szaknyomozást szakemberek végzik, neki pedig azt kell biztosítania, hogy dolgozni tudjanak.
Most kiderülhet, mi volt igaz az elmúlt napok vitájából
Unger kinevezése után egészen elképesztő sebességgel születtek meg a végleges ítéletek. Egyesek szerint az NVVH már induláskor megbukott, mások politikai alkukat sejtettek a döntés mögött, miközben maga a hivatal érdemi nyomozati munkát még el sem kezdhette.
Most viszont lassan lesz mit ténylegesen mérni. Ha szeptember végén valóban megindul az első ügy, onnantól már nem kizárólag személyiségekről, diplomákról és politikai szimpátiákról lehet vitatkozni, hanem arról, hogy mit csinál az intézmény.
Az első nyomozás szimbolikus jelentősége óriási lesz
Nem azért, mert egyetlen ügyből meg lehetne ítélni a hivatal következő hat évét. Hanem azért, mert az első kiválasztott ügyből sok minden kiderülhet arról, milyen nagyságrendű és milyen típusú történetekhez mer hozzányúlni az NVVH.
Ha egy komoly, politikailag érzékeny közpénzügyi ügy kerül elő, az rögtön kijelöli a szervezet ambíciószintjét. Ha pedig szakmailag gyenge vagy jelentéktelen történettel kezdenének, arra a kritikusok ugyanilyen gyorsan rá fognak mutatni.
És most érthető, miért nem mondják meg előre
Egy nyomozás nem politikai országjárás, amelynek hetekkel előre közzéteszik a programját. Bizonyítékokat kell biztosítani, dokumentumokat kell összegyűjteni, pénzügyi kapcsolatokat kell feltérképezni, és bizonyos eljárási cselekmények éppen akkor érnek valamit, ha az érintetteket nem értesítik róluk előre.
Ezért az, hogy Tasnády már kiválasztotta az első ügyet, miközben Unger nem mondja meg annak nevét, nem feltétlenül titkolózás a nyilvánosság elől. Egy valódi nyomozásnál ez akár a legalapvetőbb szakmai óvatosság is lehet.
Most már van egy dátum, amit fel lehet írni
Szeptember vége. Unger ezt nem kőbe vésett határidőként, hanem remélt kezdési időpontként mondta, de politikailag ettől még fontos vállalás lett belőle.
Ha addig valóban összeáll az első nyomozati munka, akkor alig néhány héttel az új vezetés hivatalba lépése után megindulhat az NVVH első konkrét ügye. Ha csúszás lesz, annak okára ugyanilyen jogosan lehet majd rákérdezni.
A kommentháború után végre jöhet valami sokkal érdekesebb: a munka
Az Unger Anna körüli vita mostanáig jórészt arról szólt, ki mit feltételez róla. Most viszont az elnök azt állítja, hogy már megvan az első ügy, Tasnády Katalin meghozta az első fontos nyomozati döntést, és néhány héten belül ténylegesen elindulhat a munka.
Innentől pedig valóban egyszerűsödik a történet: figyelni kell, mit csinálnak. Ha az NVVH komoly ügyekhez nyúl, követi a pénzt és valóban nem áll meg senki pozíciója előtt, az eredmények beszélnek majd; ha nem, a kritikusoknak lesz igazuk. De szeptember végén már talán nem elméletekről fogunk vitatkozni, hanem az első valódi nyomozásról.