Orbán Anita nem hagyja annyiban: Szijjártó most komoly bajban!
Orbán Anita külügyminiszter meghozta eddigi egyik legkeményebb döntését: a Külügyminisztérium feljelentést tett a Szijjártó Péter minisztersége idején lebonyolított, mintegy 300 milliárd forintos járványügyi beszerzések miatt. Ez az első büntetőfeljelentés, amely a kormányváltás után elrendelt külügyi átvilágításból megszületett.
A politikai üzenetet nehéz félreérteni, a jogi helyzetet viszont annál fontosabb pontosan megfogalmazni. Orbán Anita nem Szijjártó Péter személyére mondta ki a büntetőjogi felelősséget, hanem a volt miniszter által vezetett tárcánál történt beszerzések miatt fordult az ügyészséghez, mert az átvilágítás szerint súlyos bűncselekmények gyanúja merült fel.
300 milliárd forintról beszélünk
Az ügy nagyságrendje önmagában megmagyarázza, miért nem lehetett egyszerűen lezárni az aktákat. A Külgazdasági és Külügyminisztérium 2020 márciusában és áprilisában, a koronavírus-járvány első hulláma idején körülbelül 300 milliárd forint értékben bonyolított le egészségügyi beszerzéseket.
A minisztérium közlése szerint összesen 16 853 lélegeztetőgépet szerzett be, emellett védőeszközöket, PCR-teszteket és gyógyszereket is vásároltak. A beszerzések a rendkívüli járványhelyzetre tekintettel a normál közbeszerzési eljárástól eltérő, kivételes rendszerben történtek.
Orbán Anita szerint hűtlen kezelés gyanúja is felmerült
Az átvilágítás eredménye már messze túlment azon, hogy valaki utólag rossz gazdasági döntésnek minősítse a lélegeztetőgépek megvásárlását. A minisztérium szerint a megtalált információk különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és további bűncselekmények gyanúját is felvetik.
Ez is érdekelhet
Orbán Anita külön beszélt a korábbi minisztériumi felsővezetés lehetséges felelősségéről is. Ez azonban még gyanú és vizsgálati megállapítás, nem büntetőbírósági ítélet, ezért most az ügyészség és a nyomozó hatóságok feladata lesz meghatározni, történt-e bűncselekmény, és ha igen, pontosan kinek a döntése vezetett hozzá.
A Szijjártó-szálat ezért nem lehet kikerülni
Politikai értelemben Szijjártó Péter neve természetesen elválaszthatatlan az ügytől. Ő vezette a Külgazdasági és Külügyminisztériumot 2020-ban, és az ő minisztersége alatt szervezték meg azokat a hatalmas értékű beszerzéseket, amelyek most büntetőfeljelentés tárgyává váltak.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a feljelentés személyesen Szijjártó ellen irányulna vagy hogy már bizonyított lenne az ő büntetőjogi felelőssége. A pontos megfogalmazás az, hogy Orbán Anita a Szijjártó által vezetett minisztérium beszerzéseinek ügyében tett feljelentést, és a vizsgálatnak kell kiderítenie, meddig vezet felfelé a döntési lánc.
A dokumentációval is komoly problémák voltak
Az átvilágítás egyik legfurcsább része az volt, hogy a minisztériumban a beszerzések dokumentációja nem teljes egészében állt rendelkezésre. A vizsgálók ezért informatikai eszközökkel korábbi állományokat is helyreállítottak.
Az így visszaszerzett adatmennyiség egészen elképesztő: 88 gigabájtnyi állományról és mintegy 130 ezer fájlról beszélünk. Ezek segítségével a tárca szerint jóval teljesebb képet kaptak arról, hogyan és milyen feltételekkel bonyolították le a vásárlásokat.
De egy dolgot még nem szabad kijelenteni
Az, hogy fájlokat informatikai eszközökkel kellett visszaállítani, önmagában még nem bizonyítja, hogy Szijjártó Péter vagy bármely konkrét korábbi vezető szándékosan próbálta eltüntetni a bizonyítékokat. A hivatalos kommunikáció is feltételezett törlésről és hiányos dokumentációról beszél.
Ez fontos különbség. Ha kiderül, hogy valaki egy későbbi vizsgálat ellehetetlenítése céljából tudatosan törölt hivatalos iratokat, annak önálló jelentősége lehet, de először azt is bizonyítani kell, ki, mikor és milyen célból nyúlt az adatokhoz.
A számoknál kezd igazán kellemetlenné válni a történet
A minisztériumi vizsgálat szerint nemcsak a megvásárolt mennyiséggel volt probléma, hanem jelentős árkülönbségek is előkerültek. A NAV vámkezeléskor rendelkezésre álló eredeti gyártói számláinak összevetése alapján hat közvetítő cégnél összesen 13,48 milliárd forintos különbséget azonosítottak a gyártói és a magyar beszerzési értékek között.
Egyetlen ügyletnél, a Proconcept Kft.-hez kapcsolódó beszerzésnél a minisztérium közlése szerint 16 millió eurós, akkori értéken nagyjából 5,8 milliárd forintos különbséget találtak. Ezek már olyan összegek, amelyeknél teljesen jogos elvárás, hogy tételesen kiderüljön, miből állt össze a közvetítői ár.
Nemcsak drága volt, hanem túl sok is lehetett
Orbán Anita szerint a vizsgálat mennyiségi túlbeszerzésre is jutott. A probléma az volt, hogy önmagában a lélegeztetőgépek számából indultak ki, miközben egy intenzív ellátóhely működtetéséhez megfelelően képzett orvos, szakápoló, intenzív ágy és megfelelő oxigénellátás is szükséges.
A minisztérium értékelése szerint a tényleges egészségügyi kapacitás jóval alacsonyabb volt annál, amit a megvásárolt gépek száma sugallt. Ha ezt a nyomozás is alátámasztja, akkor az egyik központi kérdés az lehet, milyen szakmai számítások alapján jutottak el végül csaknem 17 ezer készülék megvásárlásáig.
Hat évvel később még mindig ezrek álltak raktárban
Az egész beszerzéssorozat talán leglátványosabb utóélete, hogy 2026 nyarán még körülbelül 12 ezer, a járvány alatt beszerzett lélegeztetőgépet tárolt az állam. A raktározás addigra több mint 2,3 milliárd forintba került.
Vagyis nemcsak arról kell elszámolni, mennyibe kerültek a gépek 2020-ban. A feleslegesen vagy kihasználatlanul maradt eszközök után éveken keresztül további közpénzt kellett költeni tárolásra is.
A GR Technologies egyetlen szerződése 181 milliárdos volt
A beszerzési lista nagyságrendjét jól érzékelteti, hogy a legnagyobb megállapodást a malajziai GR Technologies SDN-nel kötötték, mintegy 181 milliárd forintos értékben. Egyetlen közvetítői szerződés tehát önmagában akkora volt, amekkora összegből kisebb állami ágazatok éves programjai finanszírozhatók.
Ez természetesen önmagában nem teszi törvénytelenné a szerződést. A nyomozóknak azt kell majd vizsgálniuk, indokolt volt-e az ár, hogyan választották ki a szállítót, milyen döntési folyamat vezetett a megállapodáshoz, és pontosan mit kapott érte a magyar állam.
A Fourcardinal története is visszakerülhet az asztalra
Az egyik legtöbbet vitatott közvetítő a Fourcardinal Tanácsadó Kft. volt, amely mintegy 17 milliárd forintért szerzett be ezer kínai lélegeztetőgépet. A cég környezetében később többmilliárdos osztalékkifizetések és sajátos tulajdonosi konstrukciók is napvilágra kerültek.
Ezeknél a történeteknél megint nem a sajtócikkeknek kell kimondaniuk a büntetőjogi verdiktet. Az Orbán Anita által benyújtott feljelentés értelme éppen az, hogy most már a hatóságok kérhetik be azokat a banki, szerződéses és céges adatokat, amelyekből tisztázni lehet, történt-e jogellenes vagyoni hátrány.
Orbán Anita ezzel átlépett egy fontos határt
Eddig lehetett azt mondani, hogy az új kormány vizsgálódik, dokumentumokat néz és politikailag támadja az előző kabinetet. A feljelentéssel azonban az ügy átkerült egy másik pályára.
Most már nem Orbán Anitának kell eldöntenie, ki követett el bűncselekményt. A Legfőbb Ügyészségnek és az illetékes nyomozó szerveknek kell megvizsgálniuk az anyagot, tanúkat hallgathatnak meg, dokumentumokat kérhetnek be, szakértőket rendelhetnek ki, és szükség esetén büntetőeljárást folytathatnak.
Ez lehet az átvilágítás első dominója
A külügyminiszter hangsúlyozta, hogy ez az átvilágításból született első feljelentés. Már önmagában az „első” szó is érdekes, hiszen arra utal, hogy a minisztérium egyéb korábbi ügyeket is vizsgál, és nem biztos, hogy a lélegeztetőgép-beszerzés lesz az egyetlen történet, amely eljut a hatóságokig.
Ha a következő hónapokban újabb nagy értékű szerződéseknél is szabálytalanság gyanúját találják, akkor a Szijjártó-korszak külügyi gazdálkodása jóval szélesebb körű vizsgálat tárgya lehet. Ettől azonban minden egyes ügyet külön, bizonyítékok alapján kell majd megítélni.
Közben Szijjártó már a BYD-nál dolgozik
A történetnek van egy különösen pikáns politikai mellékszála. Szijjártó Péter a választási vereség után lemondott parlamenti mandátumáról, és a kínai BYD autógyártó külső kapcsolataiért és új üzletágaiért felelős vezetőjeként folytatta pályáját.
Ez természetesen nem bizonyít semmilyen összefüggést a 2020-as beszerzésekkel, és nem szabad ilyen kapcsolatot bizonyíték nélkül sugallni. A politikai irónia azonban nehezen kerülhető meg: miközben a korábbi külügyminiszter már a magánszektorban építi új karrierjét, az általa vezetett minisztérium egyik legnagyobb közpénzes ügyének aktái most kerültek az ügyészség elé.
Most derülhet ki, hol volt a politikai és hol a büntetőjogi felelősség
Egy miniszter politikailag felel a tárcájánál történtekért, de a büntetőjogi felelősség ennél sokkal konkrétabb kérdés. A hatóságoknak azt kell majd rekonstruálniuk, ki hozott döntést, ki írta alá a szerződést, ki rendelkezett a kifizetésről, milyen információk álltak rendelkezésére, és keletkezett-e bizonyítható vagyoni hátrány.
Orbán Anita tehát valóban a Szijjártó-korszak egyik legérzékenyebb ügyéhez nyúlt hozzá, de még nem mondta ki, hogy Szijjártó Péter bűncselekményt követett el. A feljelentés éppen azért fontos, mert innentől ezt már nem politikai posztok, hanem nyomozati iratok és bizonyítékok alapján kell eldönteni.
A 300 milliárdos kérdést most már nem lehet visszatenni a fiókba
Több tízezer átvizsgált dokumentum, 88 gigabájtnyi helyreállított adat, mintegy 130 ezer fájl, csaknem 17 ezer lélegeztetőgép és körülbelül 300 milliárd forintnyi beszerzés: ez már túl nagy ügy ahhoz, hogy politikai emlékezetkieséssel lezárják. Az pedig, hogy hat évvel később még mindig ezrével álltak gépek raktárban, csak még több kérdést tesz fel.
Orbán Anita most megtette azt a lépést, amely után ezeket a kérdéseket már a büntető igazságszolgáltatásnak is fel kell tennie. A következő nagy hír nem az lesz, hogy a kormány mit mond Szijjártóról, hanem az, hogy a nyomozó hatóság mit talál a 300 milliárdos beszerzéssorozat mögött – és végül kikhez vezetnek a visszaállított akták.