Azonnal jött a hír Amerikából, Magyar Péterről van szó
Ritka, de annál egyértelműbb helyzet alakult ki Magyar Péter pénteki parlamenti megszólalása után: a miniszterelnök egy konkrét tényben tévedett. Az Unger Anna jogi végzettsége körül kialakult vitában ugyanis többször is arra hivatkozott, hogy az amerikai FBI igazgatójának sincs jogi végzettsége, csakhogy Kash Patel életrajza alapján ennek éppen az ellenkezője igaz.
A történet ráadásul villámgyorsan átért az Atlanti-óceán túloldalára. Az FBI-t is megkeresték Magyar Péter kijelentése miatt, Washingtonból pedig hamar megérkezett a válasz: Patelnek nemcsak jogi diplomája van, hanem hosszú éveken keresztül gyakorló jogászként is dolgozott.
Magyar Péter Unger Anna védelmében hozta fel az FBI-t
Az egész vita az új Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal elnökének megválasztása után robbant ki. Unger Anna egyik legtöbbet emlegetett kritikája az volt, hogy nincs jogi végzettsége, miközben egy korrupciós és vagyonvisszaszerzési feladatokat ellátó állami intézmény élére került.
Magyar Péter erre azzal érvelt, hogy egy szervezet vezetőjének nem feltétlenül kell személyesen rendelkeznie minden olyan szakmai végzettséggel, amellyel az intézmény munkatársai rendelkeznek. Ennek alátámasztására hozta példaként az FBI igazgatóját, akiről azt mondta, hogy neki sincs jogi végzettsége.
Csakhogy Kash Patel történetesen jogász
Kash Patel 2002-ben végzett a University of Richmondon, ahol criminal justice és történelem területén szerzett alapdiplomát. Ezután azonban továbbtanult, és 2005-ben a Pace University jogi karán Juris Doctor, vagyis JD jogi doktori fokozatot szerzett.
Ez is érdekelhet
Emellett nemzetközi jogi tanúsítványt is szerzett a University College London jogi karán. Vagyis itt még csak nem is arról van szó, hogy valamilyen határesetből próbáljuk eldönteni, jogi végzettségnek számít-e a tanulmánya: Patel amerikai jogi egyetemen szerzett JD-diplomával rendelkezik.
És nem csak megszerezte a diplomát
A tévedést még látványosabbá teszi Patel szakmai pályája. A mostani FBI-igazgató 2005-ben public defenderként, vagyis kirendelt védőként kezdett dolgozni Floridában, ahol állami és szövetségi bíróságok előtt is vitt büntetőügyeket.
Később az amerikai igazságügyi minisztériumhoz került, ahol nemzetbiztonsági ügyészként dolgozott. Magyarul Patel nem egyszerűen elvégzett egy jogi egyetemet, majd soha többé nem foglalkozott a szakmával, hanem ügyvédként és ügyészként is gyakorlati jogi munkát végzett.
Az FBI hivatalos életrajza nem nagyon hagy helyet vitának
Az amerikai Szövetségi Nyomozóiroda saját honlapján is szerepel Patel végzettsége. Az FBI szerint a University of Richmond után jogi doktorátust szerzett, valamint nemzetközi jogi képzésben is részt vett Londonban.
Az intézmény hivatalos oldala azt is rögzíti, hogy 2005-ben védőügyvédként kezdte pályáját, majd 2014-ben az igazságügyi minisztérium nemzetbiztonsági ügyésze lett. Ennél sokkal egyértelműbb ellenőrzést nehéz lenne találni.
Az amerikaiaknak külön is feltették a kérdést
Az Index nem elégedett meg azzal, hogy elolvasta az FBI nyilvánosan elérhető életrajzát, hanem közvetlenül a Szövetségi Nyomozóirodát is megkereste Magyar Péter kijelentése miatt. Az FBI válaszában megerősítette a hivatalos életrajzban szereplő információkat.
A lap beszámolója szerint az amerikaiak Patel hivatalos önéletrajzát is elküldték, és külön kiemelték a jogi végzettségére vonatkozó részt. Vagyis a kérdésben most már nem nagyon maradt mozgástér: az FBI jelenlegi igazgatójának van jogi diplomája.
Magyar Péter tehát ebben tévedett
Ezt fölösleges túlbonyolítani vagy politikai oldalak szerint magyarázni. Ha valaki azt mondja, hogy Kash Patelnek nincs jogi végzettsége, miközben Patelnek JD-diplomája van, akkor az adott állítás tényszerűen téves.
Ráadásul Magyar a beszámolók szerint nem egyszeri nyelvbotlásként említette ezt, hanem többször is visszatért az FBI-példára. Ettől persze még nem következik, hogy az Unger Anna alkalmasságáról szóló teljes érvelése automatikusan összeomlik, de az ehhez választott amerikai példa biztosan nem áll meg.
Ez fontos különbség: a példa bukott meg, nem feltétlenül az egész érv
Magyar Péter alapvető érve az volt, hogy egy nagy intézmény első számú vezetőjének nem feltétlenül kell ugyanazzal a végzettséggel rendelkeznie, mint az alatta dolgozó szakembereknek. Erről lehet értelmes szakmai vitát folytatni, és valóban léteznek olyan szervezetek, ahol a vezető elsősorban menedzseri, stratégiai vagy intézményépítési képességei miatt kerül a csúcsra.
Az azonban már más kérdés, hogy az FBI jó példa-e erre. Kash Patel esetében biztosan nem, hiszen az amerikai nyomozóiroda jelenlegi vezetőjének éppen hogy komoly jogi és büntetőjogi szakmai háttere van.
Unger Anna helyzete ettől még nem változott meg
Az NVVH elnökének nincs jogi végzettsége, és a parlament ennek ismeretében választotta meg a tisztségre. A hivatal felépítése ráadásul nem azt jelenti, hogy Ungernek személyesen kell majd ügyészként vagy nyomozóként minden egyes büntetőeljárási döntést meghoznia.
Éppen ezért választották meg mellette Tasnády Katalint nyomozati elnökhelyettesnek, aki húsz éve dolgozik a büntetőjog területén és komoly ügyészi, illetve nyomozási tapasztalattal rendelkezik. Vagyis az NVVH vezetési modelljét önmagában nem az FBI-példa igazolja vagy cáfolja.
A vita viszont most kapott egy kellemetlen mellékszálat
Magyar számára azért kínos a történet, mert egy könnyen ellenőrizhető tényt használt fel egy rendkívül érzékeny személyi döntés megvédésére. Patel végzettsége nem titkos dokumentumban szerepelt, hanem az FBI nyilvános vezetői életrajzában is megtalálható.
Ráadásul az a Pace University is büszkén tartja számon Patelt, ahol a JD-fokozatát megszerezte. Az egyetem saját közleményében Kash Patelt JD ’05 végzettségű öregdiákként mutatja be.
Politikusból is ember van: ezt most egyszerűen helyre kell tenni
Egy miniszterelnök is mondhat rossz adatot, keverhet össze neveket vagy emlékezhet pontatlanul valamire. A valódi kérdés ilyenkor nem az, hogy egyetlen hiba után világvége következik-e, hanem az, hogyan reagál, amikor a tények egyértelműen megcáfolják.
Magyar Péter az elmúlt időszakban többször beszélt arról, hogy a hibákat el kell ismerni és a politikusokat számon lehet kérni. Most pontosan egy ilyen, viszonylag könnyen rendezhető helyzet került elé.
Egy mondat elég lenne hozzá
Nem kell ebből diplomáciai válságot csinálni, és az FBI sem azért válaszolt, mert Washingtonban hirtelen Magyarország belpolitikai vitái kerültek volna a napirend tetejére. Egyszerűen megkérdezték tőlük, milyen végzettséggel rendelkezik az igazgatójuk, ők pedig megadták a választ.
A korrekció ugyanilyen egyszerű lehet: Kash Patelnek valóban van jogi végzettsége, az FBI-példa tehát rossz volt. Ettől Magyar továbbra is érvelhet amellett, hogy Unger Anna megfelelő vezető lehet jogi diploma nélkül, csak ehhez más példát vagy más szakmai érvelést kell választania.
Amerikából tehát gyorsan megérkezett a válasz
Kash Patel 2005-ben JD-fokozatot szerzett a Pace University jogi karán, védőügyvédként dolgozott, később pedig az amerikai igazságügyi minisztérium nemzetbiztonsági ügyésze lett. Az FBI jelenlegi igazgatója tehát minden ésszerű értelmezés szerint rendelkezik jogi végzettséggel és gyakorlati jogászi múlttal is.
Magyar Péter parlamenti példája ezért ezúttal mellément. A történet legjobb lezárása talán éppen az lenne, ha nem próbálnák tovább magyarázni: egy politikus tévedett egy ellenőrizhető adatban, Amerika válaszolt, a tény pedig most már világos.