Megszólalt Magyar Péter húga, miután férje Unger Anna ellen szavazott: érdekes, amit mondott
Egészen érdekes fordulatot vett az Unger Anna megválasztása körül kialakult vita: megszólalt Magyar Péter húga, Magyar Anna Ilona is, méghozzá azért, hogy nyilvánosan megvédje férje különutas döntését. Melléthei-Barna Márton ugyanis az Országgyűlés illetékes bizottságában egyetlen tiszás képviselőként szavazott nemmel arra, hogy Unger Annát javasolják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal élére.
Az egész történet azért jóval érdekesebb egy családi Facebook-vitánál, mert ritka pillanatot mutat a magyar politikából. A miniszterelnök sógora szakmai meggyőződésére hivatkozva nemet mondott egy fontos jelöltre, Magyar Péter húga pedig nem próbálta elrejteni a nézetkülönbséget, hanem nyilvánosan kiállt a férje döntése mellett.
Magyar Anna Ilona elég egyértelműen fogalmazott
A vita a Tibi Atya Facebook-oldalának egyik bejegyzése alatt alakult ki. Magyar Anna Ilona ott reagált a férje döntését bíráló véleményre, és rögtön jelezte, hogy Melléthei-Barna Márton szerinte egyáltalán nem véletlenül szavazott Unger Anna ellen.
„Nagyon nagy butaságokat írtál… a férjem Melléthei-Barna nem véletlenül szavazott egy hatalmas nemet Ungerre” – írta. Ez már önmagában is elég világos üzenet: nem elszólásról, elrontott gombnyomásról vagy személyes sértődésről beszélünk, hanem tudatos szakmai álláspontról.
Ez is érdekelhet
A férje Ligeti Miklóst tartotta jobb választásnak
A különvélemény középpontjában Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója állt. Melléthei-Barna később maga is szakmai meggyőződésével indokolta a nem szavazatot, és Ligetit tartotta alkalmasabbnak a tisztség betöltésére.
Magyar Anna Ilona ugyanezt az érvelést vitte tovább a kommentek között. Szerinte Ligeti mellett az szól, hogy hosszú ideje konkrét korrupciós ügyekkel és NER-korszakbeli visszaélések feltárásával foglalkozik.
„Szerinted ki lenne eredményesebb?”
Magyar Péter húga külön össze is hasonlította a két szakembert. Ligeti mellett azt hozta fel, hogy szervezetével rengeteg korábbi ügyet vizsgált, miközben Unger meghallgatásából ő azt a következtetést vonta le, hogy az új elnök óvatosabban és hosszabb előkészítéssel indulna el.
„Ligeti több száz neres visszaélést kutatott fel a szervezetével… Unger meg közölte, hogy először át kell olvasni a szerződéseket… Szerinted ki lenne eredményesebb?” – fogalmazott. Hozzátette azt is, hogy szerinte az időtényező az esetleges elévülések miatt különösen fontos.
Ez most nem egy Magyar Péter elleni lázadás
Érdemes azért nem többet belelátni a történetbe annál, ami valóban történt. Magyar Anna Ilona nem jelentett be politikai szakítást a bátyjával, Melléthei-Barna Márton pedig nem a Tisza egész politikájára mondott nemet.
A vita egy konkrét személyi döntésről szólt: ki legyen az új vagyonvisszaszerzési hivatal elnöke. Ebben egy tiszás képviselő más szakmai következtetésre jutott, mint a bizottság többsége, és ezt vállalta is.
És talán éppen ez az egész történet legérdekesebb része
A magyar pártpolitikában hosszú ideje hozzászoktunk ahhoz, hogy fontos személyi kérdések előtt kialakul egy központi álláspont, majd a frakció tagjai lényegében egy emberként követik. Ehhez képest kifejezetten szokatlan látvány, amikor egy kormánypárti képviselő azt mondja: én szakmailag nem értek egyet, ezért nemmel szavazok.
Még érdekesebb, hogy az illető történetesen a miniszterelnök sógora. Ha valakinél könnyű lenne politikai lojalitást vagy családi megfelelést feltételezni, akkor éppen nála, ehhez képest Melléthei-Barna a nyilvánosság előtt vállalta a különvéleményét.
Ez sokkal egészségesebb, mint a kötelező igen
Egy demokratikus parlamentben önmagában nem kellene hírértékűnek lennie annak, hogy egy képviselőnek saját véleménye van. Magyarországon azonban annyira hozzászoktunk a szigorú frakciófegyelemhez, hogy egyetlen eltérő szavazatból is azonnal politikai esemény lesz.
Pedig egy ilyen hivatal vezetőjének kiválasztásánál kifejezetten jó jel lehet, ha nincs minden előre lezsírozva. Ha valódi pályázók, valódi szakmai érvek és valódi nézetkülönbségek vannak, akkor az egész folyamat nehezebb ugyan, de hitelesebb is lehet.
Magyar Anna Ilona a jogászokra is hivatkozott
A kommentfolyamban Magyar Péter húga azt is felvetette, hogy több jogász fogalmazott meg kritikát Unger Anna jelölésével kapcsolatban. Innen jött az egyik legcsípősebb megjegyzése is a Facebook-vitában.
„Lehet, de csak lehet, hogy ehhez a jogászok jobban értenek, mint Tibi atya” – írta. Ezzel lényegében azt mondta: szerinte ezt a vitát nem rajongás vagy politikai szimpátia alapján kellene eldönteni, hanem annak alapján, melyik jelölt tudja a leghatékonyabban elvégezni a feladatot.
Közben Unger Annát már megválasztották
A bizottsági különvélemény végül nem akadályozta meg Unger Anna kinevezését. Az Országgyűlés pénteken 137 igen, 7 nem és egy tartózkodás mellett választotta meg az NVVH elnökének.
Vagyis a személyi kérdés parlamenti értelemben eldőlt. Unger most már nem jelölt, hanem az új vagyonvisszaszerzési hivatal megválasztott elnöke, akinek az eredményei alapján lehet majd megítélni, hogy helyes döntést hozott-e a parlamenti többség.
Ráadásul Unger maga is nyitott Ligeti felé
A vita közben történt egy kifejezetten érdekes gesztus is: Unger Anna jelezte, hogy az új hivatal munkájában Ligeti Miklós szakértelmére is számítana. Ez jelentősen tompíthatja azt a vitát, amely eredetileg úgy szólt, hogy Unger vagy Ligeti.
Ha a két szakember végül együtt tud dolgozni, akkor akár mindkét oldal érveléséből lehet valami. Unger vezetheti a szervezetet, miközben Ligeti korrupcióellenes tapasztalata is bekerülhet a hivatal szakmai munkájába.
A Transparency sem csapta rá az ajtót az új elnökre
A Transparency International Magyarország Unger megválasztása után gratulált az új elnöknek, és jelezte, hogy korrupciófeltárási tapasztalataival, dokumentumaival és szakmai tudásával kész segíteni az NVVH munkáját. Vagyis a korábbi versenyből egyáltalán nem szükségszerűen kell személyes háborúnak kialakulnia.
Ez talán a lehető legjobb végkifejlet lenne. Egy ekkora feladathoz ugyanis sokkal inkább több erős szakember együttműködésére van szükség, mint arra, hogy a kiválasztási vita után mindenki megsértődve a saját sarkába vonuljon.
A Tisza számára ez valójában jó próba
Magyar Péterék rendszeresen beszélnek arról, hogy másfajta politikai kultúrát akarnak létrehozni. Egy ilyen kultúrának pedig nem csak azt kell jelentenie, hogy az ellenzékkel kulturáltabban beszélnek, hanem azt is, hogy saját oldalon elviselik az ellenvéleményt.
Melléthei-Barna szavazata ebből a szempontból érdekes precedens. Nem értett egyet, nemet mondott, majd szakmai indokokat adott, de ettől még nem lett belőle párton belüli ellenség.
Magyar Péter húgának megszólalása is ezt erősíti
Magyar Anna Ilona akár hallgathatott is volna az egészről, hiszen családtagként nyilvánvalóan tudhatta, hogy bármilyen megszólalását azonnal politikai hírként kezelik majd. Mégis azt választotta, hogy nyilvánosan megvédi azt, amit a férje szakmailag helyesnek gondolt.
Ez önmagában nem bizonyít semmit Unger vagy Ligeti alkalmasságáról. Azt azonban igen, hogy Magyar Péter közvetlen családjában sincs olyan szabály, hogy automatikusan ugyanazt kell gondolni egy fontos politikai kérdésről.
És talán pont ilyennek kellene lennie a parlamenti vitának
Lehet Unger Annát támogatni, lehet Ligeti Miklóst jobb jelöltnek tartani, és lehet később az eredmények alapján eldönteni, kinek volt igaza. Ettől még senkinek nem kell árulónak vagy ellenségnek lennie.
Melléthei-Barna Márton nemet mondott, Magyar Anna Ilona pedig megvédte a döntését, miközben Unger Annát végül nagy többséggel megválasztotta a Parlament. Talán nem is az a legérdekesebb, hogy ki melyik jelölt mellett állt, hanem az, hogy ezúttal egy kormánypárton belüli különvéleményből nem kellett azonnal politikai leszámolásnak következnie.
Most már Unger Annán a sor
A kiválasztási vita ezzel lezárult, a munka viszont csak most kezdődik. Az új elnöknek olyan hivatalt kell felépítenie, amelynek nemcsak papíron van ereje, hanem képes valódi ügyeket feltárni, közvagyont visszaszerezni és közben megőrizni a társadalmi bizalmat.
Ha ebben Ligeti Miklós és más kritikus szakemberek tudását is hajlandó bevonni, akkor a mostani heves vita még kifejezetten hasznosnak bizonyulhat. Magyar Péter húgának megszólalása pedig közben egy apró, de fontos dolgot már most megmutatott: az új politikai rendszer akkor lesz valóban más, ha a saját oldalon kimondott „nem” sem számít bűnnek.