Vitézy Dávid közlekedési és beruházási miniszter újabb útépítési programról számolt be: a Magyar Közút 80 helyszínen, összesen 250 kilométeren kezdett útfelújításba. A bejelentés önmagában is fontos lenne, de a miniszter mellé tett egy olyan összehasonlítást, amely elég pontosan megmutatja, milyen örökséget hagyott maga után az Orbán-kormány: az elmúlt években állítása szerint kétszer annyi pénz ment el propagandára és kék plakátokra Balásy Gyula cégeinél, mint a Magyar Közút kezelésében lévő országos közutak felújítására.

250 kilométer út újul meg, 80 helyszínen indul munka

Vitézy Dávid a bejelentés szerint Komárom-Esztergom megyében, a Gerecse Tájvédelmi Körzetben járt, ahol Tardos és Vértestolna között dolgoznak a közutasok. A szakaszon mintegy 3000 tonna aszfaltot terítenek le, ami jól mutatja, hogy nem látványtervekről vagy kampányígéretről van szó, hanem konkrét, fizikai munkáról az ország úthálózatán.

A Magyar Közút most 80 helyszínen kezdett felújításba, összesen 250 kilométeren. Ez önmagában jelentős beavatkozás, de Vitézy arra is emlékeztetett, hogy a lemaradás óriási: a 31 ezer kilométeres fő- és mellékúthálózatból mintegy 20 ezer kilométer van rossz állapotban. Vagyis a mostani program nem a probléma vége, hanem legfeljebb az első komolyabb lépés egy régóta halogatott rendbetétel felé.

Propagandára volt pénz, utakra alig

A miniszter bejegyzésének legerősebb része az a politikai összevetés, amelyben arról ír: 2024-ben mindössze 18 milliárd forint jutott az egész ország fő- és mellékútjainak felújítására, miközben ugyanebben az időszakban ennél is több pénz ment el csak a Budai Várban működő propagandaminisztérium fényűző épületének felépítésére. Vitézy szerint az elmúlt években az Orbán-kormány kétszer annyit költött propagandára és kék plakátokra Balásy Gyula cégeinél, mint országos közútfelújításokra.

Ez az összehasonlítás azért üt nagyot, mert nagyon egyszerűen fordítja le a korábbi kormányzás lényegét. Miközben az ország mellékútjai kátyúsodtak, repedeztek, sok helyen balesetveszélyessé váltak, a kormányzati kommunikációra, plakátkampányokra és politikai üzenetek sulykolására mindig akadt pénz. A vidék útjai romlottak, de a propaganda ment tovább teljes hangerővel.

Ez is érdekelhet

A kérdés így már nem technikai, hanem politikai: milyen ország az, ahol több jut önfényező kampányokra, mint azokra az utakra, amelyeken emberek naponta járnak dolgozni, iskolába, orvoshoz vagy bevásárolni?

A magyar vidék úthálózata lett a propaganda-kormányzás lenyomata

Vitézy szerint a magyar vidék úthálózatának elfelejtése és elhanyagolása pontos lenyomata a bukott kormányzat hatalmi gépezetének. Ez erős mondat, de nehéz vitatni, ha valaki végigment az elmúlt években egy-egy rossz állapotú mellékúton, miközben közben minden településen kék plakátok hirdették, éppen kitől kell félni, kit kell megállítani, és miért dolgozik állítólag a kormány minden magyar emberért.

A kátyúknál nincs őszintébb közvélemény-kutatás. Az út állapota megmutatja, hogy a pénz valóban oda ment-e, ahol szükség lett volna rá, vagy inkább oda, ahol politikai hasznot lehetett remélni. A rossz út nem ideológiai kérdés, nem pártpolitikai vita, hanem mindennapi bosszúság, plusz költség, baleseti kockázat és gazdasági hátrány.

Ezért fontos, hogy a mostani útfelújítási program ne egyszeri látványakció legyen, hanem egy új szemlélet kezdete. A vidék nem csak kampányfotók háttere, nem csak választási célterület, és nem csak plakátok helyszíne. A vidéknek működő utakra, kiszámítható közlekedésre és rendes állami karbantartásra van szüksége.

A lemaradás akkora, hogy egy lépésben nem lehet behozni

A miniszter azt is világossá tette, hogy a romokban hagyott központi költségvetés miatt a teljes lemaradást nem lehet egyetlen lépésben felszámolni. Ez fontos mondat, mert a 20 ezer kilométernyi rossz állapotú út nem olyan probléma, amelyet néhány hónap alatt el lehet tüntetni. A mostani 250 kilométer sok, de az országos állapotokhoz képest még mindig csak a kezdet.

A különbség mégis az, hogy most legalább elkezdődött a munka, és nem kommunikációs kampányra, hanem aszfaltra, gépekre, szakemberekre, valódi felújításokra megy a pénz. Ez a váltás önmagában is politikai üzenet: kevesebb plakát, több út; kevesebb propaganda, több karbantartás; kevesebb hatalmi kirakat, több hétköznapi haszon.

Innen látszik, mit jelent a kormányváltás a mindennapokban

A nagy közjogi viták, elszámoltatási ügyek és vagyonvisszaszerzési tervek mellett az ilyen bejelentések mutatják meg igazán, mit érzékelhetnek az emberek a kormányváltásból a mindennapokban. Egy felújított út nem hangzik olyan drámaian, mint egy alkotmánymódosítás vagy egy vizsgálóbizottsági meghallgatás, de annak, aki naponta jár rajta, nagyon is valós változás.

Vitézy bejelentése ezért túlmutat 250 kilométer aszfalton. Arról szól, hogy az állam végre nem csak beszél a vidékről, hanem elkezdi helyrehozni azt, amit éveken át elhanyagoltak. A munka lassú lesz, a lemaradás hatalmas, és a költségvetési mozgástér sem végtelen, de az irány most először hosszú idő után nem a plakátok, hanem az utak felé mutat.

És talán ez a legfontosabb különbség: az Orbán-korszakban a pénzből gyakran üzenet lett. Most végre aszfalt is lehet belőle.