Váratlan helyen tűnt fel Baka András köztársasági elnök, most mindenki erről beszél
Alig két hete köztársasági elnök Baka András, máris olyan helyszínt választott az első tanévnyitójához, amely önmagában üzenetet hordoz. Az államfő szeptember 1-jén nem egy fővárosi reprezentatív intézményben jelent meg, hanem a Somogy vármegyei Nagybajomban, a Csokonai Vitéz Mihály Általános Iskola és Kollégium diákjai között.
A döntés azért érdekes, mert Baka beszédének központi gondolata pontosan a vidéki esélyteremtés volt. Azt üzente: egy gyerek jövőjét nem határozhatja meg az, hogy az ország melyik részén született, mekkora településen él, vagy mennyire nehéz körülmények közül indul.
Baka András Nagybajomba ment
Egy új köztársasági elnök első szeptember elseje mindig lehetőség arra, hogy megmutassa, milyen ügyeket akar láthatóvá tenni. Baka András pedig egy Somogy vármegyei kisváros iskoláját választotta, amely kollégiummal is segíti a környékről érkező gyerekeket.
A helyszínválasztást ezért nehéz puszta protokolláris véletlennek tekinteni. Baka maga is arról beszélt, hogy azért érkezett Nagybajomba, hogy kifejezze a magyar társadalom megbecsülését azok felé, akik vidéken és sokszor nehezebb körülmények között tanítanak vagy tanulnak.
Nemcsak tanít, hanem esélyt teremt
Az államfő külön kiemelte a nagybajomi intézmény szerepét. Úgy fogalmazott, hogy az iskola nem egyszerűen tudást ad át, hanem segíti a felzárkózást, közösséget teremt és lehetőséget ad azoknak a gyerekeknek is, akiknek az indulása nehezebb.
Ez is érdekelhet
Ez jóval nagyobb állítás annál, mint hogy fontos az oktatás. Baka lényegében azt mondta ki, hogy az iskolarendszer egyik legfontosabb feladata éppen az lenne, hogy csökkentse a gyerekek születési helyéből és családi körülményeiből adódó különbségeket.
„Minden gyermeknek jár a lehetőség”
Baka beszédének legerősebb része a gyerekek esélyeiről szólt. Azt hangsúlyozta: minden gyermeknek jár a lehetőség arra, hogy tanuljon, fejlődjön, felismerje saját tehetségét, majd később maga dönthesse el, milyen életet szeretne.
Ez különösen egy vidéki iskola tanévnyitóján kap erős jelentést. Az üzenet ugyanis nem az, hogy minden gyereknek ugyanonnan kell indulnia, hanem az, hogy az államnak és az oktatásnak nem szabad lemondania arról, aki eleve hátrébbról kezdi a versenyt.
„Senkiről nem mondunk le”
Az államfő a pedagógusok munkáját méltatva azt mondta: azzal, amit nap mint nap tesznek, azt üzenik, hogy minden gyermek érték, mindenkiben van lehetőség, és senkiről nem mondanak le. Ez talán a teljes beszéd legtömörebb politikai és társadalmi üzenete.
Nem pártpolitikai mondat, mégis nagyon könnyen lefordítható konkrét állami feladatra. Ha valóban senkiről nem mondunk le, akkor a vidéki iskola minősége, a pedagógushiány, a felzárkóztatás és a gyerekek szociális helyzete nem lehet másodlagos kérdés.
A tanárokról is szokatlanul erősen beszélt
Baka szerint a pedagógusok munkája „alapvető stratégiai fontossággal” bír az egész nemzet számára. A tanár szerinte nem pusztán tananyagot ad át, hanem figyel, fejleszt, példát mutat, belső tartást ad, és adott esetben még szociális munkát is végez.
Ez a megközelítés azért találhat sok pedagógusnál célba, mert pontosan azt a láthatatlan munkát ismeri el, amely nem jelenik meg egy tanmenetben. Egy nehezebb helyzetű gyerek életében sokszor valóban ugyanannyira fontos lehet az, hogy valaki észrevegye és bátorítsa, mint maga a megtanult tananyag.
Baka személyesen is közelről ismeri ezt a világot
Az államfő beszédében a pedagógusi hivatáshoz fűződő személyes kötődését is felidézte. Édesanyja és felesége is pedagógus volt, így saját környezetében is látta, mennyi türelem, figyelem és munka van egyetlen tanóra mögött.
Ez azért ad valamivel több súlyt a tanároknak szóló köszönetnek, mert nem kizárólag ünnepi protokollmondatként hangzott el. Baka láthatóan olyan hivatásként beszélt a pedagóguspályáról, amelynek társadalmi megbecsülését szerinte újra magasabbra kellene emelni.
Az iskola szerinte nem ér véget a tankönyvnél
Baka a diákoknak azt mondta, természetesen azért járnak iskolába, hogy megismerjék a történelmet, a természetet és megtanulják megfogalmazni a gondolataikat. Szerinte azonban az iskola valódi jelentősége ennél sokkal nagyobb.
Ott tanulják meg ugyanis azt is, hogyan kell másokkal együtt dolgozni, segítséget kérni vagy éppen segítséget adni. Ugyanilyen fontos annak elfogadása, hogy az emberek különböznek egymástól, és az is, hogy egy kudarc után újra lehet kezdeni.
A diákoknak sem egy merev államfő beszélt
Baka nem kizárólag emelkedett mondatokkal próbálta megtölteni a tanévnyitót. A gyerekekhez fordulva még azt is megjegyezte, gyanítja, szeptember elsején nem mindenki ugrott ki boldogan az ágyból, mert sokaknak valószínűleg még hiányzik a nyár és a késői lefekvés.
Ez apró részlet, de sokat tesz hozzá egy államfő nyilvános karakteréhez. Nem kioktatni próbálta a diákokat arról, mennyire hálásnak kell lenniük az iskoláért, hanem abból indult ki, hogy egy gyerek számára a tanévkezdés egyszerre lehet izgalmas és kellemetlen.
Egy rossz eredmény sem a világ vége
A beszéd egyik fontos nevelési üzenete az újrakezdésről szólt. Az iskola Baka értelmezésében annak megtanulására is való, hogy egy kudarc nem végleges állapot, és egy rosszul sikerült feladat után lehet tovább próbálkozni.
Ez talán magától értetődő gondolatnak tűnik, mégis sok gyerek számára kulcsfontosságú. Különösen akkor, ha otthon vagy az iskolában kevés olyan ember van körülötte, aki elhiteti vele, hogy egy rossz jegy nem dönti el, mire lesz képes később.
Az új államfő első heteiben már látszik valamiféle stílus
Baka András augusztus 19-én lépett hivatalba, vagyis a nagybajomi tanévnyitót mindössze néhány héttel államfői munkájának kezdete után tartotta. Ezért túl korai lenne egyetlen rendezvényből teljes elnöki karaktert felrajzolni.
Az azonban már látszik, hogy szívesen tesz hangsúlyt olyan közösségekre, amelyek ritkábban kerülnek az országos figyelem középpontjába. Egy kisvárosi iskola választása legalábbis azt mutatja, hogy a Sándor-palota falain kívül is keresi azokat a helyeket, ahol társadalmi üzenetet tud megfogalmazni.
A helyszín éppen ezért többet mondott egy egyszerű tanévnyitónál
Ha ugyanazokat a mondatokat egy fővárosi díszteremben mondja el, azok valószínűleg másképp hatnak. Amikor viszont egy olyan vidéki intézményben beszél esélyegyenlőségről, felzárkóztatásról és arról, hogy senkiről nem szabad lemondani, a helyszín maga is a beszéd része lesz.
Ez nem oldja meg egyetlen vidéki iskola problémáit sem, és természetesen egy köztársasági elnöknek nincs napi irányítási joga az oktatáspolitika felett. Arra viszont van lehetősége, hogy bizonyos kérdésekre országos figyelmet irányítson.
Magyarország szükségleteivel zárta
A beszéd végén Baka közvetlenül a gyerekekhez fordult. Azt mondta nekik, ma még nem tudhatják, mi lesz belőlük, egy dolgot azonban biztosan tudhatnak: Magyarországnak szüksége lesz rájuk.
A tudásukra, a kíváncsiságukra, a tisztességükre és a bátorságukra. Egy kis somogyi iskola tanévnyitóján tulajdonképpen ez volt Baka egész látogatásának üzenete: az ország jövőjét nem csak Budapesten, nem csak elitintézményekben és nem csak a legjobb helyzetből induló gyerekek között kell keresni.
Talán ezért beszélnek most ennyit erről a látogatásról
Önmagában nem rendkívüli, hogy egy köztársasági elnök tanévnyitóra megy. Az viszont már beszédesebb, hogy Baka András államfőként az első ilyen alkalomra egy Somogy vármegyei kisvárost választott, majd ott a vidéki gyerekek esélyeiről és a pedagógusok megbecsüléséről beszélt.
Hogy ebből tartós elnöki stílus lesz-e, azt a következő hónapok mutatják meg. Az első szeptember elseje mindenesetre világos jelzéssel indult: Baka András láthatóan nem kizárólag a Sándor-palotából akar beszélni az országhoz.