Most van igazán bajban Szijjártó: Velkey György váratlant lépett, mindent kitálalt
Most kezd igazán kellemetlenné válni a Szijjártó Péter minisztersége alatt lebonyolított lélegeztetőgép-beszerzés története. Velkey György László külügyi parlamenti államtitkár ugyanis olyan korabeli minősítések részleteit hozta nyilvánosságra, amelyek alapján több ezer beszerzett gépről már a beérkezésükkor tudható lehetett, hogy komoly minőségi problémák vannak velük.
És itt már nem egyszerűen arról folyik a vita, hogy túl sok gépet vettek-e vagy túl magas volt-e az ár. Ha a most ismertetett dokumentumok pontosan azt mutatják, amit Velkey állít, akkor azt is tisztázni kell, ki tudott a minőségi kifogásokról, ki döntött a gépek további sorsáról, és hogyan lett egy „használata egyáltalán nem javasolt” minősítésből később egyszerűen „jó”.
Velkey most elővette a 2020-as minősítéseket
A Külügyminisztérium átvilágítása során előkerült iratok alapján Velkey szerint a tárcához kirendelt katonaorvos három kategóriába sorolta a beszerzett lélegeztetőgépeket. Az „A” kategória jelentette a kórházi használatra alkalmas eszközöket, a „B” a súlyos kompromisszummal használható, de nem javasolt gépeket, a „C” pedig azokat, amelyek használatát egyáltalán nem javasolta.
Velkey közlése szerint körülbelül 8413 gép kapott „A” minősítést, miközben 7874 készülék „B” vagy „C” kategóriába került. Vagyis a minősített állomány nagyon jelentős részénél már akkor komoly fenntartások merültek fel.
És milyen problémákról beszélünk? Nem esztétikai hibákról
Az egyik idézett katonaorvosi észrevétel különösen súlyos. A leírás szerint a beadott levegőmennyiséget szabályozó gomb lötyögött, és tizenháromszor lehetett körbeforgatni a két végállapot között, ami az értékelés szerint lehetetlenné tette a pontos beállítást.
Ez is érdekelhet
Más eszközöknél Velkey szerint egyszerűen leestek a tekerőgombok, illetve volt olyan minősítés is, amely mindössze annyit rögzített: „nem megfelelő”. Egy lélegeztetőgépnél ezek nem kényelmi vagy esztétikai kifogások, hanem olyan műszaki problémák, amelyek miatt az eszköz kórházi használhatóságát nagyon komolyan kell venni.
Majd történt valami egészen nehezen magyarázható
Velkey állítása szerint a három eredeti kategóriából később mindössze kettő maradt a minisztériumi nyilvántartásban. Az „A” minősítésű gépek „kiváló” kategóriába kerültek, ami önmagában még érthető lenne.
A „B” és „C” kategóriába sorolt készülékek viszont egyaránt „jó” minősítést kaptak. Magyarán Velkey értelmezése szerint ugyanabba a pozitív kategóriába kerülhetett egy súlyos kompromisszummal használható gép és egy olyan készülék is, amelynek használatát az eredeti szakmai értékelés egyáltalán nem javasolta.
Na, ezt most már tényleg meg kell magyarázni
Lehet vitatkozni arról, hogy egy járvány első, kaotikus hónapjaiban mennyire lehetett előre látni a szükséges gépszámot. Lehet arra hivatkozni, hogy 2020 tavaszán az egész világ versenyzett az egészségügyi eszközökért, és a döntéshozók rendkívüli nyomás alatt dolgoztak.
De az már egészen más kérdés, hogy mi történt egy géppel azután, hogy a magyar állam saját szakembere problémásnak vagy használatra nem javasoltnak minősítette. A járványhelyzet nem magyarázat arra, ha egy negatív szakmai minősítés tartalma később eltűnt vagy lényegesen kedvezőbb kategóriává alakult.
Velkey szerint problémás gépek intézményekbe is eljutottak
Az államtitkár azt állítja, hogy minőségi problémákkal rendelkező, adott esetben használatra alkalmatlannak ítélt berendezések kórházakba és szociális intézményekbe is kerültek. Ez már különösen érzékeny része az ügynek, hiszen itt nem pusztán egy raktárban álló, rosszul megvásárolt eszközről beszélünk.
Ennek pontos körülményeit természetesen a vizsgálatoknak kell tisztázniuk. Fontos lenne tudni, mely típusok hová kerültek, ténylegesen használták-e őket betegeken, milyen információkat kaptak róluk az intézmények, és volt-e ebből bármilyen betegbiztonsági következmény.
Szijjártó politikai felelősségét innen már nehéz kikerülni
Szijjártó Péter 2020-ban a Külgazdasági és Külügyminisztérium vezetője volt, a rendkívüli lélegeztetőgép-beszerzéseket pedig az általa vezetett tárca bonyolította. Ezért a politikai felelősség kérdése akkor is jogosan merül fel, ha végül egyetlen személyes büntetőjogi felelősséget sem állapítanak meg vele kapcsolatban.
Egy minisztertől ugyanis joggal kérdezhető meg, milyen ellenőrzési rendszer működött egy nagyjából 300 milliárd forintos beszerzéssorozatban, ki jelezte neki a problémákat, milyen információk jutottak el a felsővezetéshez, és mit tett a tárca akkor, amikor saját szakemberei komoly minőségi kifogásokat rögzítettek.
A büntetőjogi felelősség viszont egészen más kérdés
Itt nagyon fontos nem átlépni azt a határt, amelyet most a nyomozásnak kell kitöltenie tartalommal. Jelenleg nincs jogerős megállapítás arról, hogy Szijjártó Péter személyesen bűncselekményt követett volna el.
Azt kell kivizsgálni, milyen döntési lánc működött, ki ismerte a szakmai minősítéseket, ki módosította vagy hagyta jóvá a későbbi kategorizálást, illetve történt-e olyan döntés vagy mulasztás, amely büntetőjogi felelősséget alapozhat meg. Ezt nem egy Facebook-poszt és nem egy újságcikk fogja eldönteni.
Csakhogy most már hivatalos feljelentés is van
Orbán Anita külügyminiszter néhány nappal korábban jelentette be, hogy a tárca feljelentést tett a 2020-as beszerzések miatt. A minisztériumi átvilágítás szerint a feltárt információk felvetik a különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés és más bűncselekmények gyanúját.
A tárca ráadásul nem általában „a régi rendszer” felelősségéről beszélt, hanem az előző felsővezetés esetleges felelősségének kérdését is felvetette. Ez még mindig nem vádemelés, de jóval több annál, mint amikor politikusok egymást vádolják egy sajtótájékoztatón.
A 300 milliárdos összeg miatt amúgy sem lehet legyinteni
A vizsgálat tárgyát képező 2020-as egészségügyi beszerzések értéke nagyjából 300 milliárd forint volt. Már pusztán ez a nagyságrend is indokolja, hogy tételesen rekonstruálják a döntéseket, az árakat, a szállítókat és a beszerzett eszközök tényleges használhatóságát.
Ha pedig ehhez most az társul, hogy több ezer gépnél már az átvétel környékén dokumentált minőségi problémák voltak, az ügy súlypontja tovább tolódik. Nemcsak azt kell megválaszolni, miért vásároltak ennyit és ennyiért, hanem azt is, mi történt a problémák felismerése után.
A minősítés átírása lehet az egyik kulcskérdés
Talán ez Velkey mostani közlésének legfontosabb része. Ha valóban dokumentálható, hogy a szakmai „C – használata egyáltalán nem javasolt” kategória később a minisztériumi rendszerben „jó” lett, akkor meg kell találni azt a döntési pontot, ahol ez megtörtént.
Ki döntött erről? Milyen szakmai indok alapján? Tudták-e, hogy a „jó” mögött eredetileg milyen értékelés szerepelt? Továbbították-e ezt az információt azoknak az intézményeknek, amelyekhez a gépek kerültek? Ezek már olyan konkrét kérdések, amelyekre dokumentumokból és tanúvallomásokból lehet választ keresni.
És azt is tisztázni kell, pontosan mit tudott Szijjártó
Velkey nagyon keményen úgy fogalmazott, hogy Szijjártó és a minisztériuma már a gépek beérkezésekor pontosan tudta, hogy több ezer készülék minőségével baj van. Ezt az állítást most a büntetőeljárás és a további dokumentumfeltárás szempontjából is ellenőrizni kell.
Egy több tízezer iratot kezelő tárcánál ugyanis önmagában abból, hogy egy dokumentum a minisztériumban létezett, még nem következik automatikusan, hogy azt személyesen a miniszter is látta. A döntő kérdés ezért az lesz, milyen jelentések, feljegyzések és vezetői döntések bizonyítják, hogy az információ meddig jutott el a hierarchiában.
Ez nem felmentés, hanem pontosan a felelősség megállapításának módja
Ha kiderül, hogy Szijjártó tudott róla és ennek ellenére olyan döntést hozott, amelynek jogi következménye lehet, akkor azt ugyanúgy ki kell mondani. Ha viszont bizonyíthatóan nem jutott el hozzá egy adott információ, akkor azt sem lehet utólag pusztán politikai pozíciója alapján a nyakába varrni.
Az elszámoltatás akkor ér valamit, ha személyre, döntésre, időpontra és dokumentumra pontos. Nem azért, mert ez kevésbé látványos, hanem azért, mert csak egy ilyen ügy képes később bíróság előtt is megállni.
Velkey most pont azért lépett nagyot, mert dokumentumokról beszél
A lélegeztetőgép-ügyet évek óta rengeteg politikai kijelentés kíséri, most azonban az átvilágításból előkerülő eredeti minősítések jóval kézzelfoghatóbbak. Ha ezek hitelességét és keletkezési körülményeit a nyomozás is megerősíti, akkor konkrétan rekonstruálhatóvá válhat, mit tudott az állam a megvásárolt eszközök minőségéről.
És pontosan ez az, amit egy büntetőeljárásban vizsgálni lehet. Nem azt, hogy hat évvel később kinek mi a politikai véleménye Szijjártóról, hanem azt, hogy 2020-ban milyen papír feküdt melyik asztalon, ki írta alá, ki látta és milyen döntés követte.
Ha pedig problémás gépeket valóban továbbítottak, az külön vizsgálatot érdemel
A betegbiztonsági szál önmagában olyan súlyú, hogy nem szabad puszta politikai mellékmondatként kezelni. Annak megállapítása, hogy egy problémás minősítésű gép eljutott egy intézménybe, még nem bizonyítja, hogy azt ténylegesen beteg kezelésére használták.
De éppen ezért kell ezt is végigkövetni. A sorozatszámoktól a kórházi nyilvántartásokig rekonstruálható lehet, melyik készülék hová került, használatba vették-e, és ha igen, milyen körülmények között.
Most már Szijjártónak is érdeke lenne részletesen válaszolni
A volt külügyminiszter számára a legrosszabb stratégia az lenne, ha erre az egészre kizárólag pártpolitikai támadásként reagálna. A most előkerült kérdések ugyanis annyira konkrétak, hogy konkrét válaszokat kívánnak.
Tudott-e a háromszintű minősítési rendszerről? Tudta-e, hogy több ezer gép „B” vagy „C” kategóriát kapott? Ki döntött arról, hogy ezekből később „jó” minősítés legyen? Kapott-e erről vezetői tájékoztatást? Ezekre sokkal fontosabb lenne választ kapni, mint újabb politikai jelzőkre.
Most van igazán bajban, mert a vita elmozdult az általánosságoktól
Eddig lehetett arról vitatkozni, hogy a járvány miatt szükséges volt-e túlbiztosítani az országot, mennyire lehetett akkor tudni a következő hónapok szükségleteit, vagy mennyire volt rendkívüli a világpiac. Ezek részben politikai és szakpolitikai viták.
Az viszont már nagyon konkrét ténykérdés, hogy egy „használata egyáltalán nem javasolt” eszközből pontosan hogyan lett „jó”. És ha erre nincs szakmailag és dokumentumokkal alátámasztható válasz, akkor az ügy messze túlmutat egy rosszul sikerült járványügyi beszerzésen.
Velkey mondata most talán mindennél jobban összefoglalja a tétet
Az államtitkár azt írta: az egészségügyben nincs helye a felelőtlenségnek, a minőségi követelmények megkerülésének és a kockázatok elhallgatásának. Ezzel nehéz vitatkozni, különösen egy olyan eszköznél, amely közvetlenül egy súlyos állapotú beteg életben tartásában vesz részt.
Szijjártó Péter politikai felelősségének vizsgálata ezért megkerülhetetlen, az esetleges személyes büntetőjogi felelősségéről viszont kizárólag a bizonyítékok alapján lehet dönteni. Most már van feljelentés, vannak előkerült dokumentumok és vannak nagyon konkrét kérdések – innen a nyomozó hatóság feladata kideríteni, pontosan meddig vezet a történet.