Tragédia a kánikulában: két postás is meghalt az extrém hőségben munka közben
Két postai kézbesítő is elhunyt a múlt heti, 40 fok feletti hőségriadó idején. A tragédiákról először a közösségi médiában kezdtek terjedni a hírek, majd a Magyar Posta a Blikk megkeresésére megerősítette: az elmúlt napokban két munkatársukat is elveszítették.
A részletekről a vizsgálatok lezárultáig egyelőre nem közöltek többet. Azt sem hozták nyilvánosságra, pontosan mely településeken dolgozott a két elhunyt kézbesítő, ezért felelősen csak annyi írható: két postai munkatárs haláláról van szó, akiknek ügyében most a Magyar Posta és az illetékes hatóságok is vizsgálódnak.
A történtek különösen megrázóak, mert a kézbesítők azok közé tartoznak, akik a legnehezebb időjárási körülmények között is kint vannak az utcán. A tűző napon, forró aszfalton, sokszor nehéz táskával, kevés árnyék mellett végzik a munkájukat, miközben a legtöbben csak akkor találkozunk velük, amikor megérkezik egy levél vagy csomag.
Nem közölték, mely települések postásairól van szó
A legfontosabb kérdés sokakban most az, kik voltak az elhunyt postások, és hol dolgoztak. A nyilvános beszámolók alapján azonban a Magyar Posta egyelőre nem nevezte meg a településeket, és a Blikk cikke sem közölte az áldozatok szolgálati helyét.
A lap egy Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyei kézbesítőt szólaltatott meg, de a cikkből nem derül ki, hogy a két haláleset ehhez a térséghez köthető-e.
Ez is érdekelhet
Ami biztos: két család most gyászol, két postai közösség elveszítette egy munkatársát, és az ország egyik legnagyobb állami munkáltatójának nagyon komoly kérdésekre kell választ adnia.
A postások a legnagyobb hőségben is kint dolgoznak
A hőségriadó idején a kézbesítők helyzete különösen nehéz. A munkájuk nem irodai környezetben zajlik, ahol be lehet húzódni a klíma alá, hanem utcáról utcára, házról házra, gyakran gyalogosan vagy kerékpárral. Ilyenkor nemcsak a levegő forró, hanem az aszfalt, a járda, a postaládák, a táska és sokszor maga a munkaruha is.
A Blikknek nyilatkozó kézbesítő arról beszélt, hogy náluk a helyi vezetés tájékoztatta a dolgozókat, felajánlották az osztott munkavégzést, és biztosítottak hűtött védőitalt is. A probléma azonban a gyakorlatban sokkal keményebb: a víz a táskában nagyon gyorsan felmelegszik, a tűző napon pedig néhány perc alatt elveszíti azt az értékét, amiért egyáltalán kiosztották.
A kézbesítő szerint a legnagyobb segítséget sokszor a lakosok jelentik, amikor hideg vízzel kínálják őket, vagy néhány percre beengedik hűsölni. Ez emberileg szép, de közben azt is megmutatja, mennyire sérülékeny helyzetben vannak azok, akiknek a munkája a kánikulában is az utcához kötött.
Rendkívüli kézbesítési rend lépett életbe
A hőségriadó idején a Magyar Posta több óvintézkedést is bevezetett. A kézbesítők számára hűtött ivóvizet, nyári munkaruhát, szükség szerint fényvédőt, rugalmasabb munkakezdést és hosszabb pihenőidőt ígértek. A nem klimatizált posták egy részét délben bezárták, és a kézbesítési rendet is átmenetileg módosították.
A Blikknek megszólaló dolgozó szerint a legforróbb napokon csak a halaszthatatlan küldeményeket kellett kézbesíteni, illetve megkísérelni a kézbesítésüket, és 11 órára mindenkinek vissza kellett érnie a postára. Ez fontos lépés, de a két haláleset után jogosan merül fel a kérdés: elég volt-e mindez, és mindenhol ugyanúgy betartották-e a védelmi szabályokat.
A hőség ma már nem kellemetlen nyári körülmény, hanem munkavédelmi kockázat. Aki tartósan a szabadban dolgozik, annak a szervezete olyan terhelést kap, amelyet nem lehet pusztán egy palack vízzel és egy korábbi kezdéssel elintézni.
Magyar Péter vizsgálatot kért
A tragédia után Magyar Péter miniszterelnök is megszólalt, és Kapitány István gazdasági és energetikai miniszter azonnali vizsgálatot rendelt el az ügyben. A kormányfő azt mondta, mély megrendüléssel fogadta a hírt, és az első információk alapján egyelőre nem igazolható közvetlen kapcsolat a halálesetek és a hőség között. A vizsgálatok lezárultáig ezért különösen fontos, hogy senki ne vonjon le végleges következtetéseket.
Ugyanakkor az is világos, hogy a kérdéseket nem lehet elhessegetni. Ha két postai dolgozó hal meg olyan időszakban, amikor az országban extrém hőségriadó van, akkor nem elég a részvétnyilvánítás. Tisztázni kell, pontosan milyen körülmények között dolgoztak, milyen terhelést kaptak, milyen védelmi intézkedések voltak érvényben, volt-e lehetőségük pihenni, volt-e elég folyadékuk, és a helyi munkaszervezés valóban figyelembe vette-e a rendkívüli időjárást.
Ez nem hibáztatás kérdése, hanem felelősségi kérdés. A jövőben hasonló tragédiákat csak akkor lehet megelőzni, ha a vizsgálat nem formaság lesz, hanem valódi munkavédelmi következtetéseket vonnak le belőle.
A dolgozók élete nem lehet másodlagos szempont
A postai kézbesítés fontos közszolgáltatás, de semmilyen levél, csomag vagy értesítő nem érhet többet egy ember életénél. A hőségriadók egyre gyakoribbak, a nyarak egyre durvábbak, és a szabadtéren dolgozók védelme nem maradhat ugyanazon a szinten, mint tíz vagy húsz évvel ezelőtt.
A postások, futárok, útépítők, közterületi dolgozók, mezőgazdasági munkások és mindenki, aki a forróságban kint dolgozik, ma már olyan kockázattal néz szembe, amelyre külön szabályokat, szigorúbb protokollt és valódi rugalmasságot kell adni. Nem elég azt mondani, hogy „vigyázzanak magukra”, ha közben a munka mennyisége, a táska súlya és a teljesítési kényszer ugyanúgy nyomja őket.
A két postás halála most fájdalmas figyelmeztetés. A vizsgálatok majd megállapítják, pontosan milyen szerepe volt a hőségnek, a munkakörülményeknek vagy más egészségügyi tényezőknek a tragédiákban. De az már most biztos, hogy a kérdés nem zárható le egy hivatalos közleménnyel.
Két ember nem ment haza a munkából.
A legkevesebb, hogy az ország megtudja, mi történt, és hogy mindent megtesznek azért, hogy ilyen többé ne fordulhasson elő.