Magyar Péter közös képpel jelentette be az örömhírt
Magyar Péter csütörtökön jelentette be, hogy újraindítják a visegrádi együttműködést. A miniszterelnök közösségi oldalán azt írta: örömmel fogadta, hogy a lengyel, a cseh és a szlovák kormányfő is elfogadta a meghívását Budapestre és Gödöllőre június 23-ra.
A bejelentés elsőre diplomáciai hírnek tűnhet, valójában azonban ennél jóval többről van szó. A V4, vagyis Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia együttműködése hosszú éveken át Közép-Európa egyik legerősebb regionális politikai formátuma volt. Aztán a kapcsolat látványosan kifáradt, részben az Orbán-kormány elszigetelődése, részben az ukrajnai háború és az Oroszországhoz való viszony körüli éles viták miatt.
Most Magyar Péter lényegében azt üzeni: Magyarország vissza akar térni Közép-Európába. Nem csak földrajzilag, hanem politikailag is.
Nem csak fotó, politikai irányváltás
A közös kép azért fontos, mert a diplomáciában a gesztusoknak is súlya van. Amikor négy miniszterelnök egy asztalhoz ül, az nem egyszerű udvariassági látogatás. Főleg nem akkor, amikor Magyarország hosszú ideig inkább különutas szereplőként jelent meg az Európai Unióban.
Magyar Péter mondata rövid volt, de elég egyértelmű:
„Dolgozzunk közösen egy erős Közép-Európáért!”
Ez a mondat szinte mindent elmond arról, milyen külpolitikai váltást akar a Tisza-kormány. Nem az a cél, hogy Magyarország állandóan vétóval, sértődöttséggel és látványos különutakkal próbáljon figyelmet szerezni. Hanem az, hogy a térség országai közösen, egyeztetve, saját érdekeiket képviselve jelenjenek meg Brüsszelben.
Ez nagy különbség.
Mert egy magányos országot könnyű félretolni.
Négy összehangolt közép-európai kormányt már sokkal nehezebb.
A V4-nek komoly súlya lehet az Európai Unióban
A visegrádi országok együtt nem kis szereplők. Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia együtt jelentős népességet, komoly ipari kapacitást, erős exportgazdaságot és fontos földrajzi pozíciót képviselnek az Európai Unióban.
Ha ez a négy ország képes közös álláspontokat kialakítani, akkor Brüsszelben nem egyszerűen négy külön vélemény jelenik meg, hanem egy regionális blokk. Ez hatással lehet az uniós költségvetési vitákra, az energiaügyi döntésekre, a közlekedési és infrastrukturális fejlesztésekre, az agrártámogatásokra, a bővítéspolitikára, a migrációs szabályokra és az ukrajnai újjáépítés kérdésére is.
A V4 ereje mindig abban volt, hogy a közép-európai országok sok ügyben hasonló problémákkal küzdenek. Nem ugyanaz az érdekeik mindenben, de sokkal több közös pontjuk van egymással, mint például a nyugat-európai nagyhatalmakkal.
Más az iparszerkezetük.
Más az energiamixük.
Más a bérfelzárkózási problémájuk.
Más a történelmi tapasztalatuk.
Másképp látják a keleti határ biztonsági kérdéseit is.
Ha ezekre közösen keresnek választ, az nem Brüsszel elleni harcot jelent, hanem okosabb érdekérvényesítést az Európai Unión belül.
Magyarország újra partner lehet, nem problémaforrás
Az Orbán-korszak végére Magyarország sok szövetségese szemében kiszámíthatatlan szereplővé vált. A lengyelek, csehek és szlovákok egy része nehezen tudta kezelni, hogy Budapest sokszor más hangot ütött meg Ukrajnával, Oroszországgal, az uniós szankciókkal vagy a jogállamisági vitákkal kapcsolatban.
Ez a V4-et is meggyengítette.
A visegrádi együttműködés papíron létezett, de politikailag egyre kevésbé működött. A közös fellépés helyét sokszor bizalmatlanság, kínos távolságtartás és diplomáciai udvariaskodás vette át.
Magyar Péter most ezt próbálja visszafordítani.
A bejelentés üzenete az, hogy Magyarország nem akar többé elszigetelt különutas lenni. Nem akarja folyton blokkolni a közös döntéseket, miközben utána panaszkodik, hogy nem veszik komolyan. Inkább szövetségeket építene, mert így lehet valódi eredményt elérni.
Ez pedig Magyarország számára nagyon is gyakorlati előnyökkel járhat.
Miért jó ez a magyaroknak?
A V4 újraindítása nem csak külügyminiszteri mosolygás. Ha jól működik, annak hétköznapi következményei is lehetnek.
Közös közlekedési és vasúti fejlesztések gyorsulhatnak. Erősebb lehet a térség alkupozíciója az energiaügyekben. Jobban lehet képviselni a magyar gazdák és vállalkozások érdekeit az uniós szabályozásoknál. Több esély lehet arra, hogy az EU-s források ne csak nyugat-európai logika szerint, hanem közép-európai igények alapján is alakuljanak.
A V4 akkor működik jól, ha nem ideológiai klub, hanem érdekszövetség.
Nem az a kérdés, hogy a négy kormány mindenben ugyanazt gondolja-e. Nem fogják. Lengyelország, Csehország, Szlovákia és Magyarország politikája sok ponton eltérhet. A lényeg az, hogy ahol közös az érdek, ott ne külön-külön kopogtassanak Brüsszel ajtaján, hanem együtt menjenek be.
Ez a magyar embereknek több pénzt, több fejlesztést, erősebb regionális kapcsolatokat és jobb európai alkupozíciót jelenthet.
A Tisza nagy külpolitikai vizsgája
Magyar Péter számára ez a találkozó komoly teszt lesz. Kampányban könnyű azt mondani, hogy Magyarországot vissza kell vezetni Európába. Kormányon ezt már tárgyalóasztaloknál, kompromisszumokkal, közös dokumentumokkal és valódi diplomáciai munkával kell bizonyítani.
A visegrádi együttműködés újraindítása ezért több mint szimbolikus lépés. Ha sikerül tartalommal megtölteni, akkor Magyarország újra regionális kezdeményező lehet. Nem a régi, veszekedős, sértődött, mindenkit zsaroló szerepben, hanem olyan országként, amely képes összehozni a térséget.
Ez Orbán után különösen erős kép.
A korábbi kormány idején Magyarország sokszor úgy próbált erőt mutatni, hogy közben egyre magányosabb lett. Magyar Péter most éppen az ellenkezőjét csinálja: szövetségeseket keres, és Közép-Európából akar új erőközpontot építeni.
Közép-Európa újra beleszólhat a nagy döntésekbe
A június 23-i budapesti és gödöllői találkozó tehát nem pusztán diplomáciai esemény. Ha a négy miniszterelnök valóban új alapokra helyezi a V4-et, akkor Közép-Európa újra komolyabb hangot kaphat az Európai Unióban.
Ez Magyarországnak különösen fontos. Egy kis ország önmagában mindig korlátozott mozgástérrel rendelkezik. De ha olyan partnerekkel lép fel együtt, amelyek hasonló történelmi, gazdasági és geopolitikai helyzetben vannak, akkor már nem csak követi az uniós vitákat, hanem alakítani is tudja őket.
Magyar Péter bejelentése ezért valóban jó hír lehet.
Nem azért, mert egyetlen találkozó mindent megold.
Hanem azért, mert Magyarország végre nem a sarokból kiabálna Brüsszel felé, hanem partnerekkel, erősebben, okosabban és sokkal nagyobb súllyal ülhetne vissza az európai tárgyalóasztalhoz.