A Tisza ledobta a bombát: megjelent a Magyar Közlöny
Megjelent a Magyar Közlöny friss száma, és nem apró adminisztratív reszelgetésről van szó. A Tisza-kormány több olyan döntést is kihirdetett, amely közvetlenül a NER-korszak legérzékenyebb területeit érinti: a dohánykoncessziókat, a kaszinókoncessziókat, a kormányzati kommunikációs beszerzéseket, az uniós pénzek lehívását, valamint a Városliget jövőjét.
Ez a csomag nem hangos sajtótájékoztató, nem parlamenti szópárbaj, nem Facebook-posztban elengedett politikai üzenet. Ez már Magyar Közlöny. Vagyis hivatalos döntés, határidőkkel, felelős miniszterekkel, konkrét feladatokkal.
A Fidesz-korszak több szimbolikus rendszere most először kerülhet valódi kormányzati felülvizsgálat alá.
Nekimennek a dohánykoncesszióknak
Az egyik legfontosabb döntés a dohánykoncessziók felülvizsgálata. A kormány felhívta a közlekedési és beruházási minisztert, hogy a pénzügyminiszter, az egészségügyi miniszter, valamint a gazdasági és energetikai miniszter bevonásával vizsgálja át a dohánykoncesszióval kapcsolatos szerződéseket, a szabályozási környezetet és a koncessziós pályázatokat.
Ez azért üt nagyot, mert a trafikügy a NER egyik korai és máig emlékezetes története volt. A Fidesz-kormány idején a dohány-kiskereskedelem állami újraosztása sokak szemében a politikai lojalitásra épülő gazdasági rendszer egyik első látványos példája lett. Most ezt a világot nem publicisztikában, hanem hivatalos kormányhatározatban veszik elő.
Ez is érdekelhet
A határidő sem távoli: augusztus 1-jéig kell elvégezni a felülvizsgálatot.
Ez nem jelenti automatikusan, hogy holnap bárkitől elveszik a koncessziót. Jogállami keretek között ehhez vizsgálat, dokumentumok, szerződéses elemzés és bizonyítható jogi alap kell. De az már önmagában fordulat, hogy a kormány kimondta: a dohánykoncessziós rendszer nem marad érinthetetlen.
A kaszinókoncessziókat is előveszik
A másik nagy politikai robbanás a kaszinókoncessziók felülvizsgálata. A Magyar Közlöny szerint a pénzügyminiszternek a közlekedési és beruházási miniszter, valamint a gazdasági és energetikai miniszter bevonásával kell áttekintenie a kaszinókoncesszióval kapcsolatos szerződéseket, a szabályozási környezetet és a pályázatokat.
A határidő itt augusztus 15.
A kaszinókoncessziók ügye évek óta az egyik legkényesebb pontja a magyar közéletnek. A Fidesz-korszakban ezek a jogok szűk, politikailag jól beágyazott gazdasági körökhöz kötődtek, miközben a szerencsejáték-piac hatalmas pénzeket mozgat. A Tisza most azt üzeni: nem csak a kisebb ügyek kerülnek elő, hanem azok is, amelyeknél valódi nagy pénzek és hosszú távú jogosultságok forognak kockán.
Ez lehet az a pillanat, amikor a NER régi kedvezményezettjei megértik: a választási vereség után nem csak a minisztériumi táblák cserélődnek le. A régi szerződéses világ is vizsgálat alá kerülhet.
A kormányzati propaganda központi csapját is elzárják
A Magyar Közlönyben megjelent rendelet a Nemzeti Kommunikációs Hivatalt és a kormányzati kommunikációs beszerzéseket is érinti. A módosítás lényege, hogy a központosított kommunikációs, szervezetfejlesztési és rendezvényszervezési beszerzési rendszer használata önkéntessé válik, a hatályban lévő központosított keretmegállapodások alapján pedig új beszerzést főszabály szerint már nem lehet megvalósítani.
Ez elsőre technikai közbeszerzési ügynek tűnhet, valójában az Orbán-rendszer egyik legfontosabb pénzcsatornájáról van szó. A kormányzati kommunikációra költött közpénzek éveken át politikai kampányokat, központi üzeneteket, plakátokat, rendezvényeket és médiaközeli céghálókat tartottak életben.
Most a Tisza nem egyszerűen azt mondja, hogy kevesebb propagandát akar. Hanem hozzányúl ahhoz a rendszerhez, amelyen keresztül a közpénzes kommunikációs megrendelések mozogtak.
Ez sokkal fájdalmasabb, mint egy politikai kritika.
Mert itt már nem a szlogen változik, hanem a pénz útja.
Uniós pénzek: gyorsítanák a lehívást, erősebb ellenőrzéssel
A friss közlöny egyik legnagyobb része a fejlesztéspolitikai szabályok módosításáról szól. A kormány célként rögzíti az uniós források maradéktalan lehívásának biztosítását, és megteremti annak feltételeit, hogy bizonyos projekteket a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz forrásai terhére lehessen finanszírozni.
Ez száraznak hangzik, de a politikai jelentősége óriási. A Tisza egyik fő ígérete az volt, hogy hazahozza az uniós pénzeket. Ehhez nem elég Brüsszelben mosolyogni, itthon jogszabályokat is kell módosítani, intézményeket kell kijelölni, ellenőrzési rendszereket kell beépíteni, és el kell kerülni a kettős finanszírozást.
A közlönyben az ARACHNE+ rendszer is többször előkerül. Ez azért fontos, mert az uniós pénzeknél a csalás, korrupció, összeférhetetlenség és kettős finanszírozás kiszűrése kulcskérdés. Magyarul: ha pénzt akarunk Brüsszelből, akkor nem lehet ugyanúgy kezelni a támogatásokat, mint a NER aranyéveiben.
Pénz megy gyermekvédelemre és otthontámogatásra is
A friss döntések között költségvetési átcsoportosítások is szerepelnek. A kormány létrehozza a Gyermekvédelmi Alap jogcímcsoportot, és 5,668 milliárd forintos egyszeri átcsoportosítást rendel el. Emellett 13 milliárd forintot csoportosítanak át közfeladatot ellátó munkavállalók otthontámogatására.
Ez két olyan terület, ahol a Tisza-kormánynak gyorsan kell eredményt mutatnia. A gyermekvédelem a kegyelmi ügy óta különösen érzékeny politikai és társadalmi seb. A közfeladatot ellátó munkavállalók lakhatási támogatása pedig arról szólhat, hogy az állam végre nem csak elvárni akarja a munkát, hanem valamennyire megpróbálja megtartani azokat is, akik a közszolgáltatásokban dolgoznak.
Városliget: vége lehet a betonlogikának
A Városliget ügyében is fontos döntés született. A kormány egyetért azzal, hogy a korábbi építési területként lekordonozott részeket közparki célra kell fejleszteni. Ehhez hozzákapcsolják a Hősök tere átfogó közterületi megújítását és a Városliget átmenő forgalomtól való mentesítését.
Ez szimbolikus fordulat. A Városliget a Fidesz-korszak egyik legélesebb városfejlesztési vitája volt: beton, múzeumok, kordonnal leválasztott területek, civil tiltakozások, közpark kontra állami nagyberuházás. Most a közlönyben már az szerepel, hogy a korábban lekordonozott területeket közparki célra kell fejleszteni.
A kormány emellett vizsgálja az uniós forrásból történő finanszírozás lehetőségét, és a Városliget, valamint a Budai Vár közötti turisztikai tengely átfogó közterületi fejlesztésének koncepcióját is elő kell készíteni.
Ez már nem kampány, hanem bontás
A friss Magyar Közlöny legfontosabb üzenete, hogy a Tisza-kormány több fronton egyszerre kezdte el lebontani a régi rendszer pénzügyi, kommunikációs és koncessziós szerkezeteit.
Dohánykoncessziók.
Kaszinókoncessziók.
Kormányzati kommunikációs beszerzések.
Uniós források újraszabályozása.
Gyermekvédelmi pénzek.
Városliget visszafordítása közparki irányba.
Ezek együtt már nem apró technikai döntések. Ez egy politikai irány. A kormány azt üzeni: ami a NER alatt érinthetetlennek tűnt, azt most felül lehet vizsgálni. Nem feltétlenül látványos színpadon, nem ordítva, nem plakáton, hanem a legszárazabb, de legkomolyabb felületen: a Magyar Közlönyben.
Aki a régi rendszerben koncesszióból, közpénzes kommunikációból, kivételezett szerződésekből vagy lezárt városi területekből épített pozíciót, annak ez a közlöny nem kellemes olvasmány.
És ez valószínűleg még csak az eleje.