Ruff Bálint egy tolvonással elvette Orbán ékkövét a gyönyörű luxuspalotát
Ruff Bálint egy tolvonással elvette Orbán ékkövét a gyönyörű luxuspalotát
Ha az Orbán-korszaknak volt olyan brüsszeli épülete, amely egyszerre testesítette meg a politikai reprezentációt, a látványos költekezést és a Fidesz európai ambícióit, akkor a Brüsszeli Magyar Ház biztosan ezek közé tartozott. Most azonban egyetlen személyi döntéssel teljesen átalakult az épületet működtető állami társaság felügyelete: Ruff Bálint, a Miniszterelnökséget vezető miniszter lecserélte a felügyelőbizottság tagjait.
Az ingatlan természetesen továbbra is magyar állami tulajdonban marad, tehát szó szerinti „elvételről” nincs szó. Politikai értelemben azonban látványos a fordulat: az Orbán-kormány által milliárdokért kialakított brüsszeli reprezentációs központ ellenőrzése immár az új kormány embereihez került.
Ruff Bálint teljesen átírta a névsort
A HVG beszámolója szerint Ruff Bálint lecserélte a Brüsszeli Magyar Ház Nonprofit Kft. felügyelőbizottságának korábbi tagjait. Az új testületben már a Miniszterelnökség vezető tisztségviselői kaptak helyet.
A felügyelőbizottság tagja lett Bíró-Nagy András, a Miniszterelnökség szakpolitikáért és európai uniós ügyekért felelős államtitkára, Ducsay Zsuzsanna közigazgatási államtitkár, valamint Kovalcsik Tamás szakpolitikai elemzésért felelős helyettes államtitkár.
A változás azért több egyszerű névcserénél, mert a felügyelőbizottság feladata éppen annak ellenőrzése, hogyan működik a társaság, és megfelelően szolgálja-e az állami tulajdonos érdekeit.
Ez is érdekelhet
Az Orbán-kormány egyik leglátványosabb brüsszeli beruházása volt
A palotát még 2021-ben vásárolta meg az akkori Orbán-kormány 10 millió euróért. Ez mai árfolyamon nagyjából 3,6 milliárd forintos vételárnak felel meg.
De a vásárlás csak a kezdet volt. A Külgazdasági és Külügyminisztérium 2023-ban további 2,1 milliárd forintot különített el a felújításra, így az épületből hamarosan olyan reprezentációs központ lett, amely minden részletében azt sugallta: itt nem egy egyszerű brüsszeli iroda készül.
Az ingatlan Magyarország egyik leglátványosabb külföldi állami beruházásává vált.
Olasz bútorok, Herendi porcelán, ezüst és különleges tapéta
Az épület belső kialakításánál sem az olcsó megoldások domináltak. A korábbi nyilvános adatok szerint jó minőségű olasz bútorok, Herendi porcelánok és ezüsttárgyak kerültek a helyiségekbe.
Készült egyedi, háromdimenziós nyomtatási technológiával előállított függöny, valamint olyan textiltapéta is, amelyen Munkácsy Mihály egyik festményének felnagyított részlete jelent meg.
És még ezzel sem ért véget a lista.
Egy zongorára is 80 milliós közbeszerzést írtak ki
Az épület egyik legismertebb luxuseleme egy Bogányi-féle zongora lett. A hangszer beszerzésére 80 millió forintos közbeszerzést írtak ki.
Nem véletlen, hogy az ingatlant az elmúlt években rendszeresen a kormány brüsszeli luxuspalotájaként emlegették a sajtóban. A berendezés és a felújítás színvonala jóval túlmutatott egy átlagos diplomáciai iroda kialakításán.
Ha tehát az Orbán-kormány brüsszeli reprezentációjának volt „ékköve”, ezt az épületet nehéz kihagyni a jelöltek közül.
Eredetileg az uniós elnökséghez kellett
Gulyás Gergely még 2023-ban azzal indokolta az ingatlan szerepét, hogy az épület a 2024-es magyar uniós soros elnökséget szolgálja majd. A tervek szerint ezt követően kulturális házként működhet tovább Brüsszelben.
Ez már akkor is felvetett kérdéseket, hiszen Brüsszelben már működött magyar kulturális intézmény, a Liszt Ferenc Intézet, ráadásul mindössze néhány percnyi távolságra.
A Magyar Ház azonban végül nem egyszerű kulturális központként vált ismertté.
A Fidesz és a Patrióták is használta
A Telex korábbi feltárása szerint az épületben az uniós elnökséget követően a Fideszhez és a Patrióták Európáért pártcsaládhoz kötődő rendezvényeket is tartottak. Egy forrás egyenesen „patrióta klubhelyiségként” jellemezte az ingatlant.
A rendezvényekhez terembérletet, vendéglátást és őrzés-védelmet is biztosított a működtető társaság. Így az eredetileg állami reprezentációs és kulturális célokra bemutatott palota politikai rendezvényeknek is otthont adott.
A választások után azonban jelentősen visszaesett az aktivitás: a nyilvánosan ismert adatok alapján tavasszal tartották benne az utolsó ilyen rendezvények egyikét.
Most az új kormány emberei ellenőrzik
És itt válik igazán jelképes jelentőségűvé Ruff Bálint döntése. A több milliárd forintnyi közpénzből megvásárolt és felújított épület nem tűnik el, nem adják el, és a működtető társaság ügyvezetője, Glázer Tamás is a helyén maradt.
A felügyelet politikai háttere azonban alapvetően átalakult. Az új felügyelőbizottságban már Ruff minisztériumának vezető tisztviselői ülnek, vagyis az új kormány közvetlenebb rálátást kaphat arra, hogyan működik és mire költ a Brüsszeli Magyar Ház.
A korábbi testületben többek között Takaró Mihály Károly is helyet foglalt. Ez a korszak most lezárult.
A nagy kérdés: mi legyen a palotával?
A HVG szerint az épület egyfajta próbatétel is lehet az új kormánynak. Fenntartják-e a rendkívül drága brüsszeli ingatlant a jelenlegi formájában, új funkciót találnak neki, vagy megpróbálnak olcsóbb megoldást keresni?
Az biztos, hogy egy több milliárd forintból kialakított, reprezentatív állami ingatlant nem lehet egyik napról a másikra eltüntetni. Az épületnek fenntartási költségei vannak, miközben a magyar államnak azt is mérlegelnie kell, milyen cél szolgálja leginkább a közérdeket.
Éppen ezért az új felügyelőbizottság feladata jóval fontosabb lehet annál, mint amit elsőre egy egyszerű személycseréből gondolnánk.
Ruff nem rombolta le – egyszerűen átvette fölötte az ellenőrzést
A történetben talán ez a legérdekesebb. Nem kellett látványos politikai akció, ajtócsapkodás vagy hosszú parlamenti vita. Ruff Bálint lecserélte a működtető cég felügyelőbizottságát, és ezzel az Orbán-korszak egyik leglátványosabb brüsszeli projektjének ellenőrzése máris új kezekbe került.
A palota ugyanott áll, az olasz bútorok, a Herendi porcelánok, a különleges függönyök és a Bogányi-zongora sem tűntek el. Ami megváltozott, az az, hogy kik néznek rá a könyvekre, a működésre és arra, mire használják a jövőben.
Ez pedig egy több milliárd forintos állami ingatlannál korántsem apró részlet.
Az Orbán-korszak egyik szimbólumából most az új kormány öröksége lett
A Brüsszeli Magyar Ház története jól mutatja, milyen furcsa helyzeteket teremt egy kormányváltás. Amit az egyik politikai korszak felépített, berendezett és saját külpolitikai reprezentációjának részévé tett, azt a következő kormány örökli meg – a számlákkal, a zongorával és az egész palotával együtt.
Ruff Bálint első látványos lépése most az volt, hogy a felügyeletet saját minisztériumának embereire bízta. Innen pedig már az lesz az igazán érdekes kérdés, mit kezd a Tisza-kormány Orbán Viktorék brüsszeli ékkövével.
Forrásellenőrzés: HVG, Telex, Economx.