Baka András szembemegy a Tiszával, óriási harag zúdul az új köztársasági elnökre
Baka András szembemegy a Tiszával, óriási harag zúdul az új köztársasági elnökre
Alig kezdődött el az új politikai korszak Magyarországon, máris olyan mondat érkezett a legmagasabb közjogi szintről, amelyet nehéz puszta protokolláris üzenetként értelmezni. Baka András köztársasági elnök az ENSZ Közgyűlése előtt arról beszélt, hogy az új politikai többség nem válhat az állam „új tulajdonosává”, az elszámoltatás pedig nem csúszhat át bosszúállásba.
A megfogalmazás azért különösen erős, mert a Tisza-kormány egyik központi ígérete éppen az előző rendszer közpénzügyeinek, állami szerződéseinek és feltételezett visszaéléseinek feltárása volt. Baka ugyan nem Magyar Pétert nevezte meg, és az elszámoltatás szükségességét maga is hangsúlyozta, beszédének több mondata mégis egyértelmű figyelmeztetésként értelmezhető az új hatalom felé.
New Yorkból üzent haza
Baka András már beszéde elején világossá tette, hogy nem kizárólag a világ vezetőihez szól. Külön megjegyezte, hogy azokhoz a magyarokhoz is intézi szavait, akik otthonról követik az ENSZ 81. Közgyűlését.
Ezután következett az egyik legerősebb belpolitikai mondat. Az államfő kijelentette: az állam nemcsak a kormánypártiaké, hanem az ellenzékieké és azoké is, akik már elvesztették a bizalmukat a politikában. Majd hozzátette, hogy nem engedhető meg: egy új politikai többség az állam új tulajdonosává váljon.
Ezt nehéz volt nem a Tisza kétharmados parlamenti többségének szóló figyelmeztetésként hallani. Baka lényegében azt mondta: a választási győzelem önmagában nem ad korlátlan felhatalmazást az állami intézmények birtokbavételére.
Ez is érdekelhet
Baka közben elismerte: az ország változást akart
A beszéd ugyanakkor korántsem az előző rendszer védelméről szólt. Baka kifejezetten arról beszélt, hogy az áprilisi választáson a magyarok nem egyszerűen másik kormányt akartak, hanem demokratikus megújulást.
Az államfő szerint a választók jogállamiságot, politikai nyomástól mentes bíróságokat, a hatalmat számon kérő sajtót és olyan államot várnak, amely nem ellenőrizni akar mindent, hanem szolgálja az embereket. A közpénzeket pedig szerinte a közjó érdekében kell felhasználni.
Vagyis Baka nem azt mondta, hogy minden maradjon úgy, ahogy korábban volt. Éppen ellenkezőleg: szerinte valódi rendszerszintű változásra van szükség. A vita ott kezdődik, hogy ennek milyen eszközökkel kell megtörténnie.
És ekkor jött az igazán kényes rész: az elszámoltatás
A Tisza politikájának egyik legfontosabb eleme az előző rendszer gazdasági és politikai felelősségének vizsgálata. Az elmúlt hónapokban sorra indultak átvilágítások, hatósági eljárások és közpénzeket érintő vizsgálatok.
Baka András az ENSZ-ben egyértelművé tette, hogy a korrupciót és a hatalommal való visszaélést szerinte is elszámoltatásnak kell követnie. Vagyis magának az elszámoltatásnak a szükségességét egyáltalán nem kérdőjelezte meg.
A következő mondatával azonban már határt húzott: a bosszúállás szerinte nem megengedhető, az igazságszolgáltatás pedig nem válhat politikai fegyverré.
Ez az a mondat, amely sok Tisza-szimpatizánsnál kiverheti a biztosítékot
Nem nehéz megérteni, miért válhat érzékennyé ez az üzenet azok számára, akik éppen azért támogatták a politikai változást, mert az előző másfél évtized közpénzügyeinek feltárását várják az új kormánytól.
Baka nem azt mondta, hogy ne legyen elszámoltatás, hanem azt, hogy annak ugyanazon jogállami szabályok között kell lezajlania, amelyek betartását az előző hatalomtól is számon kérték. Ez azonban az új kormány támogatói között könnyen úgy csapódhat le, hogy az államfő már az elszámoltatás kezdetén fékezni próbálja a folyamatot.
Ennek ellenére a beszédből nem következik, hogy Baka bármely konkrét nyomozást, vagyonvizsgálatot vagy büntetőeljárást kifogásolt volna. A figyelmeztetése általános alkotmányos elvről szólt.
„Ugyanazoknak a törvényeknek kell vonatkozniuk mindenkire”
Baka András szerint az új rendszer csak akkor különbözhet valóban az előzőtől, ha nem másolja le annak hibáit új szereplőkkel.
Az államfő arról beszélt, hogy ugyanazoknak a törvényeknek kell vonatkozniuk azokra, akik tegnap kormányoztak, azokra, akik ma vannak hatalmon, és azokra is, akik később kerülnek kormányra.
Majd egy olyan mondattal folytatta, amely szinte politikai ars poeticaként is értelmezhető: egy köztársaság ott kezdődik, amikor a hatalom elfogadja saját korlátait.
Baka tehát már most jelezte: nem lesz automatikusan a kormány embere
A beszéd egyik legfontosabb következménye éppen ez lehet. Baka Andrást az új politikai rendszer köztársasági elnökeként választották meg, de New Yorkban világossá tette: az államfői szerepet nem a kormány politikai programjának egyszerű meghosszabbításaként képzeli el.
Elnökként – saját megfogalmazása szerint – az alkotmány, az intézmények szabadsága és minden magyar állampolgár méltóságának védelmét tekinti feladatának. Ebbe pedig szükség esetén az aktuális kormány figyelmeztetése is beletartozhat.
Ez politikailag azért érdekes, mert a következő években több olyan törvény és intézkedés kerülhet a köztársasági elnök elé, amely az előző rendszer elszámoltatását, vagyonvizsgálatokat vagy állami intézmények átalakítását érinti.
A Tisza éppen most építi ki az elszámoltatás rendszerét
Baka mondatai különösen kényes pillanatban hangzottak el. A kormány az elmúlt hónapokban hozta létre és kezdte működtetni a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, miközben több, korábban politikailag érzékeny gazdasági ügyben is vizsgálatok indultak.
A Tisza vezetői rendszeresen azt hangsúlyozzák, hogy nem politikai bosszúról, hanem jogszerű elszámoltatásról van szó. Éppen ezért Baka felszólalását akár úgy is lehet értelmezni, mint előre lefektetett vörös vonalat: elszámoltatás igen, politikai megtorlás nem.
Hogy a kormány és az államfő között ebből valódi konfliktus lesz-e, az egyelőre nem tudható. A különbség a hangsúlyokban azonban már most jól látható.
Nemcsak a Tiszának üzent, hanem az előző rendszernek is
Az államfő beszédének csak egyik fele szólt az új hatalom korlátairól. Legalább ilyen erősen bírálta azt a politikai működést is, amelyben a hatalom túlzott ellenőrzést gyakorol az állam felett, a bíróságokra nyomás nehezedik, a sajtó pedig nem tudja megfelelően számon kérni a vezetőket.
Baka szerint a magyarok éppen azért szavaztak változásra, mert ennél többet várnak. Vagyis nem az előző rendszer visszaállítását vagy megvédését sürgette, hanem azt, hogy az új rendszer valóban más legyen.
Ez az árnyalat könnyen elveszhet a politikai vitában, pedig a teljes beszéd alapján Baka üzenete kétirányú volt: az előző hatalom visszaéléseit fel kell tárni, de az új hatalom sem sajátíthatja ki az államot.
1956-tal kötötte össze Ukrajnát
Baka András külpolitikai kérdésekben is határozott álláspontot fogalmazott meg. Az 1956-os magyar forradalom 70. évfordulójára utalva párhuzamot vont a magyar szabadságharc és Ukrajna jelenlegi helyzete között.
Magyarország nevében elítélte Oroszország Ukrajna ellen indított teljes körű háborúját, és kijelentette, hogy az ország kiáll Ukrajna önvédelemhez való joga, szuverenitása és nemzetközileg elismert határain belüli területi integritása mellett.
Úgy fogalmazott: ha az erőszakos területfoglalás elfogadott eszközzé válik, akkor minden kisebb ország okkal kezdhet aggódni saját jövője miatt.
Az Európai Unióról is egészen egyértelműen beszélt
A köztársasági elnök szerint Magyarországnak megbízható európai uniós tagként és elkötelezett NATO-szövetségesként kell működnie.
Baka azt mondta, ezek a szövetségek nem elveszik Magyarország szabadságát, hanem éppen védik azt. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az ország továbbra is meg fogja védeni saját nemzeti érdekeit.
Az üzenet lényege szerint a nemzeti érdek és a nemzetközi együttműködés nem egymás ellentétei.
A migráció kérdésében is határt húzott
Baka András szerint minden államnak joga van megvédeni a határait, Magyarország pedig továbbra is fellép az illegális migráció és az embercsempész hálózatok ellen.
Ezzel együtt azt is hangsúlyozta, hogy mindezt a nemzetközi jog betartásával, az emberi méltóság tiszteletben tartásával és a menekülteket megillető védelem biztosításával kell megtenni.
Az ENSZ-t sem kímélte
A köztársasági elnök szerint maga az ENSZ is komoly bizalmi válsággal küzd. Úgy látja, túl gyakran fordul elő, hogy a szervezet nem tud megfelelően fellépni, amikor valamely nagyhatalom vagy annak szövetségese megszegi a szabályokat.
Baka szerint nem lehet olyan világrend, amelyben a baráti országokra más szabályok vonatkoznak, mint mindenki másra. A válasz azonban szerinte nem az ENSZ elhagyása, hanem annak működőképesebbé tétele.
A legerősebb üzenet azonban mégis Budapestre érkezett
A beszéd végén Baka újra Magyarországhoz fordult. Azt mondta, az emberek arra adtak felhatalmazást, hogy helyreálljon a jövőbe vetett bizalom, Magyarországnak pedig olyan országgá kell válnia, amelyben külföldi partnerei is megbízhatnak.
Ehhez azonban az államfő szerint egyetlen alapelvet nem lehet megkerülni: a hatalom csak akkor érdemli ki a bizalmat, ha maga is betartja a törvényt.
És valójában ez az a mondat, amelyből a következő évek egyik legérdekesebb politikai viszonya kialakulhat. Baka András támogatja a változást és az elszámoltatást, ugyanakkor már az első hónapokban nyilvánosan figyelmeztette az új többséget arra, hogy a kétharmad sem jelent korlátlan hatalmat.
Most derülhet ki, milyen köztársasági elnök lesz Baka András
Az ENSZ-ben elmondott beszéd alapján Baka nem egy olyan államfő szerepére készül, aki minden kormányzati döntést automatikusan politikailag magáévá tesz. Bírói múltjára hivatkozva már most azt hangsúlyozza, hogy a jog éppen úgy köti az új vezetőket, mint azokat, akiket leváltottak.
Ez a Tisza táborának egy részében kemény reakciókat válthat ki, különösen akkor, amikor sok választó gyors és látványos elszámoltatást vár. Mások viszont éppen azt láthatják benne, amit Baka maga is hirdet: egy köztársasági elnöknek nem egy párt, hanem az egész állam fölött kell őrködnie.
Egy biztos: Baka András New Yorkból már most jelezte Magyar Péter kormányának, hogy az elszámoltatás mellett az új hatalom korlátait is figyelni fogja. Hogy ebből intézményi együttműködés vagy egyre látványosabb konfliktus lesz, az a következő hónapokban derülhet ki.
Forrásellenőrzés: Sándor-palota, ENSZ, Euronews, 444.hu, 24.hu.