Döntött a bíróság Takács Péter ügyében
Döntött a bíróság Takács Péter ügyében
Megszületett az elsőfokú ítélet abban a személyiségi jogi perben, amelyet Takács Péter indított Kulja András ellen a lélegeztetőgép-beszerzésekről szóló tavalyi Facebook-bejegyzés miatt. A Fővárosi Törvényszék elutasította Takács Péter keresetét, és perköltség, valamint illeték megfizetésére kötelezte a fideszes politikust.
A történet azonban itt vett igazán érdekes fordulatot. Takács Péter a döntés után olyan bejegyzést tett közzé, amelyből az olvasó könnyen azt hihette volna, hogy éppen az ő álláspontját igazolta a bíróság. A rendelkező rész viszont ennél lényegesen egyszerűbb: a pert Takács indította, a keresetét pedig a bíróság elutasította.
Kulja egyik 2025-ös bejegyzése miatt indult a per
Az ügy előzménye 2025. július 31-re nyúlik vissza. Kulja András akkor azt írta, hogy Takács Péter családja „milliárdokat szakíthatott” a koronavírus-járvány idején kötött lélegeztetőgép-beszerzéseken.
Kulja bejegyzésében Takács sógorát és az SRF Silk Road Fund Holding Zrt.-t is megnevezte. A háttérben a Fourcardinal nevű vállalkozás állt, amely a járvány idején jelentős állami lélegeztetőgép-beszerzésben vett részt.
Takács Péter ezt követően jogi útra terelte az ügyet. Álláspontja szerint Kulja bejegyzése megsértette a jó hírnevét, ezért személyiségi jogi pert indított.
Ez is érdekelhet
A bíróság elutasította Takács keresetét
A Fővárosi Törvényszék szeptember 24-én meghozta az elsőfokú döntését. Takács Péter keresetét elutasították.
A döntés alapján Takácsnak 360 ezer forint plusz áfa perköltséget kell megfizetnie Kulja András részére, emellett 31 500 forintos eljárási illeték megfizetésére is kötelezték.
Fontos hangsúlyozni, hogy elsőfokú ítéletről van szó, tehát a jogvita ezzel még nem feltétlenül zárult le véglegesen.
Takács mégis egészen másképp tálalta a történteket
A bírósági döntés után Takács Péter Facebook-oldalán a „Kipukkant a lufi – újabb tiszás hazugságról derült ki, hogy egy ócska kamu” felütéssel kommentálta a pert.
Takács szerint Kulja jogi képviselője a tárgyaláson arra hivatkozott, hogy a politikus kifogásolt mondata nem tényállítás, hanem vélemény volt. Ebből Takács azt a következtetést vonta le, hogy Kulja nem tudta bizonyítani az általa korábban megfogalmazott állítást.
A fideszes képviselő saját értelmezésében tehát gyakorlatilag kommunikációs győzelemként mutatta be a tárgyaláson történteket. Ezzel csak az a probléma, hogy maga a bírósági eljárás éppen az ellenkező eredménnyel zárult: Takács volt a felperes, és az ő keresetét utasították el.
Különös helyzet: a vesztes fél beszélt győzelemről
A történet egyik legfeltűnőbb eleme éppen ez az ellentmondás. Takács Péter kommunikációja alapján úgy tűnhetett, mintha a bíróság megállapította volna, hogy Kulja valótlanságot állított, és ezzel lényegében Takácsnak adott volna igazat.
Az ítélet rendelkező része azonban nem ezt mondja. A Fővárosi Törvényszék nem adott helyt Takács személyiségi jogi igényének, hanem elutasította azt, majd őt kötelezte az eljárás költségeinek egy részére.
Így a két kommunikáció között meglehetősen látványos a különbség: Takács arról beszélt, hogy „kipukkant a lufi”, miközben jogilag éppen ő nem tudta elérni azt, amit a perrel kért.
A bíróság véleménynek minősítette Kulja következtetését
A döntés egyik kulcsa az volt, hogyan kell jogilag értelmezni Kulja mondatát. A bíróság a kifogásolt kijelentést nem egyszerű, bizonyítandó tényállításként, hanem ismert tényekből levont következtetésként, vagyis véleményként értékelte.
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a bíróság azt állapította volna meg: Kulja minden alap nélkül mondott bármit, majd egyszerűen „véleménynek nevezte”.
Az ítélet szerint ugyanis a kifogásolt következtetés mögött valós ténybeli alap állt. Ez lényeges része a döntésnek, mert a közéleti véleménynyilvánítás védelme sem korlátlan akkor, ha annak semmilyen kapcsolata nincs a valósággal.
Ezeket a tényeket nem vitatták a perben
A bíróság előtt nem volt vitás, hogy Takács Péter sógora az SRF Silk Road Fund Holding Zrt. cégvezetőjeként dolgozott.
Az SRF pedig tulajdonosi kapcsolatban állt a Fourcardinallal, amely részt vett a koronavírus-járvány idején lebonyolított lélegeztetőgép-beszerzésekben. A céges dokumentumok alapján az sem volt vitás, hogy a Fourcardinalhoz kapcsolódó vállalati konstrukcióból milliárdos nagyságrendű osztalékot fizettek ki.
A nyilvánosságban sokszor emlegetett összeg nagyjából 8 milliárd forint.
Van azonban egy nagyon fontos különbség
A bíróság nem állapította meg, hogy Takács Péter sógora személyesen 8 milliárd forintot kapott volna. Arra sincs megállapítás, hogy ebből az összegből Takács Péterhez pénz került volna.
A vállalatnak vagy annak tulajdonosi körének kifizetett pénz nem azonos egy cégvezető személyes jövedelmével. Takács sógora a rendelkezésre álló adatok szerint cégvezető volt, nem pedig az SRF tulajdonosa.
Ezért abból, hogy az érintett cégek között jelentős pénzmozgások történtek, önmagában nem következik, hogy Takács Péter vagy rokona személyesen megkapta volna ezt a pénzt.
A bíróság szerint mégis volt alapja Kulja következtetésének
A személyiségi jogi perben azonban nem azt kellett eldönteni, hogy Takács Péter vagy sógora kapott-e 8 milliárd forintot. A kérdés az volt, hogy Kulja politikai véleménye megsértette-e Takács jó hírnevét.
A bíróság arra jutott, hogy a céges kapcsolatok és a nyilvánosan ismert pénzügyi adatok elegendő ténybeli alapot jelentettek ahhoz, hogy Kulja közéleti véleményként levonja a maga következtetését.
Ez jelentősen árnyalja Takács utólagos kijelentését, amely szerint a tárgyaláson lényegében kiderült volna, hogy Kulja „hazudott”. Az ítélet ilyen megállapítást nem tartalmaz.
Volt egy másik akadály is Takács keresete előtt
A bíróság azt is vizsgálta, pontosan kiről szólt Kulja kifogásolt kijelentése. Az ítélet értelmezése szerint a mondat Takács családjához tartozó személy lehetséges vagyoni előnyéről szólt, nem pedig arról, hogy Takács Péter személyesen gazdagodott volna.
Ez pedig jogilag lényeges különbség. Takács a saját személyiségi jogainak megsértése miatt perelt, a másik ember jó hírnevének védelmében viszont nem léphetett fel saját nevében.
A bíróság ezért ezen az alapon sem találta megalapozottnak a keresetet.
És még e nélkül sem járt volna sikerrel
Az ítélet egyik legfontosabb részlete, hogy a bíróság nem kizárólag arra alapozta döntését, hogy Kulja mondata Takács rokonára vonatkozott.
A döntés szerint akkor sem lett volna megalapozott Takács keresete, ha ez a jogi akadály nem áll fenn, mert Kulja véleményének volt elegendő valós ténybeli alapja.
Vagyis nem egyszerű technikai vagy eljárásjogi okon múlt a per kimenetele.
Kulja ezután visszaszólt Takácsnak
Kulja András először a per eredményét jelentette be, később pedig az ítélet több oldalát is nyilvánosságra hozta. A tiszás politikus azt hangsúlyozta, hogy szerinte a dokumentum éppen azt igazolja: a nyilvánosságra került céges kapcsolatok alapján joga volt politikai következtetést megfogalmazni.
Kulja ezután már jóval keményebb, személyeskedő hangnemben támadta Takácsot, és azt állította, hogy a képviselő félreértelmezi az ítéletet. Ezek Kulja politikai minősítései, amelyek nem részei a bíróság döntésének.
Nem arról döntött a bíróság, hogy kié volt a 8 milliárd
Az ügyben talán ezt a legfontosabb tisztázni. A Fővárosi Törvényszék nem mondta ki, hogy Takács Péter vagy családja megkapott 8 milliárd forintot. Nem állapított meg korrupciót, és nem döntött Takács büntetőjogi felelősségéről sem.
Azt viszont kimondta, hogy a kifogásolt vélemény mögött létezett olyan ténybeli háttér, amelyre Kulja következtetése épülhetett, valamint azt, hogy a kifogásolt mondat nem Takács saját vagyoni előnyéről szólt.
Ezért a személyiségi jogi keresetet elutasították.
Takács mégis úgy kommunikált, mintha Kulja vesztett volna
A döntés után így egészen sajátos kommunikációs helyzet állt elő. Takács Péter azt emelte ki, hogy Kulja állítása jogilag véleménynek minősült, és ebből azt vezette le, hogy ellenfele nem tudta bizonyítani az eredeti politikai állítását.
Csakhogy a pernek volt egy könnyen ellenőrizhető eredménye is: Takács Péter kérte a bíróságtól személyiségi jogainak védelmét, a bíróság pedig ezt a kérelmet elutasította.
Ráadásul nem Kulját, hanem Takácsot kötelezték több százezer forintos perköltség és az illeték megfizetésére.
Vagyis bármilyen politikai üzenetet építenek is a felek az ítélet köré, első fokon Takács Péter nem nyerte meg a Kulja András ellen indított pert.
Most az a kérdés, lesz-e folytatás
A szeptember 24-i döntés elsőfokú, így még nem feltétlenül jelenti az ügy végleges lezárását. Takács Péternek lehetősége lehet arra, hogy a rendelkezésére álló jogorvoslati eszközökkel éljen.
Egyelőre azonban a bírósági mérleg világos: a Fővárosi Törvényszék elutasította a keresetét, Kulja kifogásolt kijelentését pedig valós ténybeli alapból levont, közéleti véleményként értékelte.
Takács ettől még természetesen fenntarthatja azt a politikai álláspontját, hogy Kulja vádjai valótlanságot sugallnak róla és családjáról. A bíróság elsőfokú döntése azonban nem ezt a kommunikációs értelmezést tette a sajátjává.
Forrásellenőrzés: Fővárosi Törvényszék ítéletének nyilvánosságra hozott részletei, Telex, HVG, 24.hu, Promotions, Kulja András és Takács Péter nyilvános közlései.