Örülhetnek a nyugdíjasok, nagy szorzóra számíthatnak
Örülhetnek a nyugdíjasok, rekord nagy szorzóra számíthatnak
Nagyon kedvező fordulat körvonalazódik azok számára, akik 2027-ben vonulnak nyugdíjba. Farkas András nyugdíjszakértő számításai szerint a jövő évi valorizációs szorzók várhatóan mintegy 9 százalékkal emelkedhetnek, ami közvetlenül megdobhatja a frissen megállapított nyugdíjak alapjául szolgáló életpálya-átlagkeresetet.
Ez első hallásra csak egy újabb bonyolult nyugdíjas szakkifejezésnek tűnhet, pedig forintban nagyon is kézzelfogható következménye lehet. A valorizáció ugyanis arról gondoskodik, hogy egy húsz vagy harminc évvel ezelőtt megkeresett fizetést ne az akkori névértékén vegyenek figyelembe a nyugdíj kiszámításakor.
A 2027-ben nyugdíjba vonulók járhatnak különösen jól
A mostani becslés elsősorban azoknak szól, akik 2027. január 1. és december 31. között kérik öregségi nyugdíjuk megállapítását. Farkas András szerint a jelenlegi kereseti folyamatok alapján körülbelül 9 százalékos növekedéssel lehet számolni a valorizációs szorzók következő évi táblázatában.
Ez leegyszerűsítve azt jelenti, hogy ugyanaz a korábbi kereseti életpálya 2027-ben magasabb összegre értékelhető fel, mint 2026-ban. A szakértő szerint az érintettek életpálya-átlagkeresete nagyságrendileg 9 százalékkal magasabb lehet annál, mintha ugyanaz a személy még idén vonulna nyugdíjba.
Ez természetesen nem jelenti automatikusan azt, hogy minden 2027-ben nyugdíjba vonuló ember pontosan 9 százalékkal nagyobb nyugdíjat kap. A nyugdíj összegét több tényező együttesen határozza meg, köztük a szolgálati idő és a teljes kereseti életpálya is.
Ez is érdekelhet
De mi az a valorizációs szorzó?
A magyar nyugdíjszámítás egyik legfontosabb – és egyben legnehezebben érthető – eleme a valorizáció. Pedig az alapgondolat meglehetősen egyszerű.
A nyugdíj megállapításakor az 1988. január 1-je után szerzett, figyelembe vehető keresetekből számítják ki az életpálya során elért átlagkeresetet. Csakhogy egy 1995-ben vagy 2005-ben megkeresett százezer forint egészen mást jelentett, mint ma.
Ezért a régi kereseteket nem egyszerűen egymás mellé teszik, hanem valorizálják, vagyis a későbbi kereseti szinthez igazítják.
Ehhez használják az évről évre meghatározott valorizációs szorzókat. Minél régebbi egy kereset, annál nagyobb korrekcióra lehet szükség ahhoz, hogy összehasonlítható legyen a nyugdíjazáshoz közeli évek kereseti szintjével.
Ezért lehet rengeteget számítani azon, melyik évben megy valaki nyugdíjba
Két, szinte teljesen azonos életpályával rendelkező ember nyugdíja között is kialakulhat különbség pusztán azért, mert nem ugyanabban az évben kérik a nyugdíjuk megállapítását.
Ha ugyanis az országos nettó átlagkeresetek egyik évről a másikra jelentősen emelkednek, akkor a következő év valorizációs szorzói is kedvezőbbé válhatnak.
Pontosan ez rajzolódik ki most 2027-re. A keresetek nominális növekedése alapján a szakértő jelenleg körülbelül 9 százalékos emelkedést valószínűsít.
Nem az inflációt kell figyelni
Itt könnyű elkövetni egy gyakori tévedést. A valorizációs szorzók alakulását nem közvetlenül az infláció és nem is a reálbérek változása határozza meg.
A lényeg az országos nettó átlagkereset nominális növekedése. Magyarán azt nézik, hogy forintban mennyivel emelkedtek a nettó keresetek, függetlenül attól, hogy közben az árak mennyivel változtak.
Ezért fordulhat elő, hogy egy magasabb inflációjú időszakban is jelentős valorizáció következik, ha közben a nominális bérek erőteljesen növekednek.
A 9 százalék egyelőre becslés
Van azonban egy fontos részlet: a 2027-es valorizációs szorzók végleges értékei még nem ismertek. Az év ugyanis még nem ért véget, ezért a teljes 2026-os kereseti adat sem áll rendelkezésre.
Farkas András ezért jelenleg a már látható kereseti trendből indul ki. Ha az év hátralévő részében is a mostanihoz hasonló pályán marad a nettó átlagkeresetek növekedése, akkor a nagyjából 9 százalékos becslés reálisnak bizonyulhat.
A következő hónapok kereseti adatai egyre pontosabb képet adnak majd arról, hol állhat meg a végleges érték.
Egy apró százalék is komoly pénzt jelenthet
A valorizáció azért különösen érdekes, mert nem egyszeri támogatásról beszélünk. Ha az induló nyugdíj a kedvezőbb számítás miatt magasabb lesz, az a későbbi nyugdíjemelések kiindulópontját is meghatározhatja.
Egy egyszerű, pusztán szemléltető példával: ha valakinek az életpálya-átlagkeresete egy adott számítás szerint 300 ezer forint lenne, annak 9 százalékos növekedése már 327 ezer forintot jelentene. Maga a nyugdíj természetesen nem automatikusan ez az összeg, hiszen arra még a szolgálati időhöz és más szabályokhoz kapcsolódó számítások is hatnak.
A példa azonban jól mutatja, hogy néhány százaléknyi eltérés is komoly különbséget hozhat egy több évtizedes kereseti életpálya értékelésénél.
Nem a már nyugdíjban lévők kapnak 9 százalékos pluszt
Ezt különösen fontos tisztázni. A mostani hír nem arról szól, hogy minden jelenlegi nyugdíjas nyugdíját 9 százalékkal megemelik.
A valorizáció az újonnan megállapított nyugdíjak kiszámításában játszik szerepet. A már nyugdíjban lévők éves emelése ettől különálló rendszer szerint történik.
Vagyis aki már évek óta nyugdíjas, annak a járandóságát ez a 2027-es valorizációs szorzótábla közvetlenül nem módosítja. A jó hír elsősorban azoknak szól, akik jövőre lépnek be a nyugdíjrendszerbe.
Aki 2026 végén mehetne nyugdíjba, annak különösen érdekes lehet
Éppen emiatt évről évre felmerül a kérdés azoknál, akik decemberben már jogosultak lennének nyugdíjra: érdemes-e még abban az évben kérni az ellátást, vagy jobb lehet januárig várni.
A válasz nem mindenkinél ugyanaz. Egy későbbi kezdő időpont jelentheti azt, hogy valaki bekerül egy kedvezőbb valorizációs évbe, ugyanakkor közben eleshet bizonyos hónapokra járó nyugdíjtól, és más jogosultsági szempontokat is figyelembe kell venni.
Ezért pusztán a várható 9 százalékos szorzónövekedés alapján nem lehet mindenkinek azt mondani, hogy várjon 2027-ig. A döntést érdemes egyedi számítás alapján meghozni.
Van azonban egy régi probléma a rendszerrel
Farkas András arra is felhívta a figyelmet, hogy a valorizáció jelenlegi rendszere igazságtalanságot is okozhat a különböző időpontban nyugdíjba vonult generációk között.
Ha a bérek hosszú időn keresztül gyorsabban nőnek, mint a már megállapított nyugdíjak, akkor egy később nyugdíjba vonuló ember azonos vagy nagyon hasonló életpályával is lényegesen magasabb kezdőnyugdíjat kaphat, mint valaki, aki öt-tíz évvel korábban ment nyugdíjba.
Ez az úgynevezett évjárathatás az egyik leggyakrabban felmerülő probléma a magyar nyugdíjrendszerrel kapcsolatban.
A szakértő szerint nem feltétlenül a kezdőnyugdíj képletéhez kellene hozzányúlni
Farkas András szerint maga a nyugdíjmegállapítás rendkívül összetett rendszer, ezért annak alapvető átalakításával óvatosan kell bánni.
Az eltérő nyugdíjas évjáratok közötti különbséget szerinte inkább az éves nyugdíjemelés rendszerében lehetne mérsékelni. Jelenleg az emeléseknél meghatározó szerepet játszik az infláció, miközben a keresetek növekedése nem jelenik meg ugyanilyen módon.
A szakértő felvetése szerint a nettó országos átlagkeresetek reálnövekedésének bizonyos részét is figyelembe lehetne venni, ami közelebb hozhatná egymáshoz a régebben és az újabban megállapított nyugdíjakat.
2027 tehát különösen kedvező év lehet az új nyugdíjasoknak
A végleges számokra még várni kell, a jelenlegi tendencia azonban az érintettek számára egyértelműen kedvező. Ha az országos nettó keresetek növekedése az év hátralévő részében sem törik meg, a 2027-es valorizációs szorzótábla körülbelül 9 százalékkal magasabb értékeket hozhat.
Ez pedig azt eredményezheti, hogy aki jövőre vonul nyugdíjba, annak ugyanazokat a korábbi kereseteit jóval magasabb értékre hozzák fel a nyugdíj kiszámításakor, mint az idei szabályok szerint.
A különbség egyes esetekben havi több tízezer forintban is megjelenhet a kezdőnyugdíjban, de a pontos összeg mindenkinél az egyéni kereseti életpályától és szolgálati időtől függ.
A következő hónapokban eldől a pontos szám
A mostani 9 százalék tehát még nem kihirdetett hivatalos szorzó, hanem a keresetek alakulásából készített szakértői előrejelzés. Minél több 2026-os kereseti adat válik ismertté, annál pontosabban lehet majd megmondani, mennyivel nőnek a jövő évi szorzók.
Egyelőre azonban kifejezetten jó irány látszik azoknak, akik 2027-ben készülnek nyugdíjba: a régi kereseteik várhatóan minden eddiginél magasabb nominális szintre lesznek felértékelve, és a jelenlegi becslés szerint a következő szorzótábla nagyjából 9 százalékos ugrást hozhat.
Forrásellenőrzés: InfoRádió, Infostart, Farkas András nyugdíjszakértő.