Radikális tervvel állt elő Hegedűs Zsolt: ezekben a városokban lesznek a centrumkórházak
Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszterjelölt nem apró javítgatásokról beszélt parlamenti meghallgatásán, hanem az egész magyar egészségügyi rendszer átszervezéséről. A Tisza-kormány leendő tárcavezetője szerint a jelenlegi ellátás alulfinanszírozott, túlzottan kórházközpontú, súlyos munkaerőhiánnyal küzd, és csak akkor menthető meg, ha egyszerre nyúlnak hozzá az alapellátáshoz, a kórházi struktúrához, a dolgozói bérekhez, a digitalizációhoz és a minőség-ellenőrzéshez. A leglátványosabb bejelentés mégis a centrumkórházi rendszer terve volt: Budapest, Pécs, Debrecen és Szeged egyetemi klinikái mellett Székesfehérvár, Miskolc és Győr kórházai is kiemelt szerepet kaphatnak.
Nem újabb óriáskórház, hanem centrumrendszer
Hegedűs Zsolt szerint a magyar egészségügy egyik nagy hibája, hogy túl sok mindent próbál egyszerre túl sok helyen, eltérő színvonalon ellátni. A miniszterjelölt ezért nem egyetlen új szuperkórház építésében gondolkodik, hanem regionális centrumkórházi rendszerben. A tervek szerint a legösszetettebb, magas szakmai hátteret igénylő beavatkozásokat ezekben a központokban koncentrálnák, miközben a kisebb intézmények és az alapellátás szerepét is újra kellene rendezni.
A rendszer alapját négy nagy egyetemi klinikai központ adná: Budapest, Pécs, Debrecen és Szeged. Ezek mellé fejlesztenék tovább több fontos vidéki kórház kapacitásait, köztük a székesfehérvári, a miskolci és a győri intézményeket. A cél az lenne, hogy ne a betegnek kelljen a széteső ellátási útvonalak között bolyongania, hanem világos legyen, hol milyen szintű ellátást kaphat.
Ez komoly váltás lenne az eddigi gondolkodáshoz képest. Hegedűs a meghallgatáson arról is beszélt, hogy korábban milliárdokat költöttek el egy új kórház előkészítésére, miközben valódi áttörés nem történt. A Tisza terve ehelyett a meglévő nagy intézményekre és célzott fejlesztésekre építene.
Jönnének a célzott hubok is
A centrumkórházak mellett a miniszterjelölt úgynevezett célzott hubokról is beszélt. Ezeket meglévő kórházak mellé telepítenék, és egyik fő feladatuk a várólisták csökkentése lenne. Ez elsőre technikai részletnek hangzik, de valójában az egyik legfontosabb betegélményt érintő kérdésről van szó: ma sokan hónapokat, akár éveket várnak olyan beavatkozásokra, amelyek nélkül romlik az életminőségük.
Ez is érdekelhet
Hegedűs szerint több műtétet lehetne elvégezni, ha növekedne a termelékenység az egészségügyben. Ehhez azonban nem elég a dolgozóktól többet kérni. Minden kórházban fel kell mérni, hol vannak a szűk keresztmetszetek, milyen eszköz, ember, szervezés vagy finanszírozás hiányzik ahhoz, hogy gyorsabb és jobb ellátás legyen.
A miniszterjelölt azt is jelezte, hogy a többletforrásokat nem automatikusan öntenék szét a rendszerben, hanem a jól működő, gyors, magas színvonalú intézményeket erősítenék. Ez érzékeny pont lehet, mert a magyar egészségügyben minden forráselosztás politikai és szakmai vitákat hoz, de Hegedűs láthatóan mérhető teljesítményhez kötné a fejlesztések egy részét.
164 alapellátási centrumot ígér
A kórházi reform mellett legalább ilyen fontos lenne az alapellátás átszervezése. Hegedűs Zsolt szerint 2030-ra akár 1500–2000 háziorvosi praxis is betöltetlen maradhat, ha nem történik gyors beavatkozás. Ez nem távoli szakmai rémkép, hanem nagyon is hétköznapi fenyegetés: egyre több településen már ma is helyettesítéssel, túlterhelt orvosokkal vagy tartósan üres praxisokkal működik az ellátás.
A Tisza terve szerint országos módszertani intézetet és 164 alapellátási centrumot hoznának létre. Ezek nem egyszerű rendelők lennének, hanem olyan helyi egészségügyi központok, amelyekben több szakember, több szolgáltatás és jobban szervezett betegút jelenhetne meg. Ha ez valóban működne, az csökkenthetné a kórházak terhelését is, mert sok beteg nem a sürgősségin vagy a szakrendelőben kezdené az útját.
Hegedűs egyik alapállítása éppen az volt, hogy a magyar egészségügy túlzottan kórházközpontú. Vagyis sok olyan probléma is kórházi szinten jelenik meg, amelyet korábban, olcsóbban és emberibb módon lehetne kezelni az alapellátásban vagy a járóbeteg-rendszerben.
Béremelés, segédápolók, fiatal orvosok
A miniszterjelölt szerint az egészségügy megújítása nem képzelhető el a dolgozók nélkül. Hegedűs külön beszélt a nem orvosi dolgozók bérrendezéséről, az orvosi bérek értékállóságának garantálásáról, valamint arról, hogy több segédápolóra lenne szükség. Ez fontos hangsúly, mert az elmúlt években az orvosi béremelés ugyan látványos volt, de az ápolók, asszisztensek és más egészségügyi dolgozók megbecsülése sokak szerint továbbra is elmaradt.
A tervei között szerepel ösztöndíj- és mobilitási program fiatal orvosoknak, valamint országos munkaerő-tervezés. Ez utóbbi különösen lényeges, mert ma sokszor nem az látszik, hogy a rendszer tudatosan készülne arra, hol mennyi orvosra, ápolóra, szakdolgozóra lesz szükség öt-tíz év múlva.
A meghallgatáson az is elhangzott, hogy a Magyar Orvosi Kamara visszakapná korábban megvont jogköreit, és ismét kötelezővé tennék a kamarai tagságot. Hegedűs szerint a szakmai szervezeteknek valós partnerekké kell válniuk a döntéshozatalban, nem díszletként kell működniük.
Digitális egészségügy: ebből lehet a nagy ugrás
Hegedűs Zsolt a digitális egészségügyet nevezte az egyik olyan területnek, amely hosszabb távon komoly tőkeáttételt adhat a rendszernek. Az Egészségügyi Minisztériumban külön államtitkárság foglalkozna ezzel, az EESZT biztonságának megerősítését pedig kiemelt feladatnak nevezte.
Ez nem látványosabb, mint egy új kórház átadása, de a mindennapokban óriási hatása lehet. Ha a betegadatok biztonságosan, áttekinthetően és használhatóan állnak rendelkezésre, ha a betegutak követhetők, ha a vizsgálatok nem vesznek el a rendszerben, az időt, pénzt és emberi szenvedést takaríthat meg.
A miniszterjelölt független minőség-ellenőrzési hatóság létrehozásáról is beszélt. Ez azt jelentené, hogy az ellátás minőségét nem csak belső jelentésekből vagy politikai nyilatkozatokból lehetne megítélni, hanem mérhető, átlátható kontroll alapján.
Szívhangtörvény, Covid-beszerzések, kényes ügyek
A meghallgatáson előkerültek a legérzékenyebb egészségpolitikai ügyek is. Hegedűs Zsolt a szívhangrendeletről azt mondta, hogy ott „a szakmát megerőszakolta a politika”, és jelezte: a kérdést újra napirendre vennék. Ugyanakkor óvatosan fogalmazott, mert az abortusz, az eutanázia és az élet kezdetéhez vagy végéhez kapcsolódó ügyek szerinte csak széles társadalmi és szakmai egyeztetés után kezelhetők felelősen.
A Covid-időszak beszerzéseit is vizsgálnák. Hegedűs már korábban is arról beszélt, hogy tárcákon átívelő vizsgálatot indítana a járvány alatt elköltött közpénzek ügyében, köztük a lélegeztetőgép-beszerzések körülményeivel kapcsolatban. Akkor úgy fogalmazott: nem politikai haszonszerzés, hanem az igazság feltárása és a közbizalom helyreállítása a cél.
Nagy ígéretek, nagy kockázatok
Hegedűs Zsolt programja egyszerre ambiciózus és kockázatos. Centrumkórházak, 164 alapellátási centrum, bérrendezés, digitális fordulat, független minőség-ellenőrzés, kamarai jogok visszaállítása, Covid-beszerzések vizsgálata, szívhangtörvény felülvizsgálata, évi 500 milliárd forint pluszforrás – ez nem egyetlen reform, hanem teljes egészségügyi rendszerváltás ígérete.
A kérdés most az, hogy ebből mennyi valósul meg, milyen ütemben, és mennyi pénzből. Hegedűs szerint a forrásokat jobb beszerzésekből, visszaszerzett közvagyonból, uniós pénzekből és új költségvetési szerkezetből teremtenék elő. Ez politikailag jól hangzik, de a gyakorlatban ez lesz az egyik legkeményebb próba.
A centrumkórházi terv mindenesetre kijelöli az irányt: Budapest, Pécs, Debrecen, Szeged, valamint Székesfehérvár, Miskolc és Győr lehetnek az új rendszer legfontosabb pillérei. Ha Hegedűs Zsolt valóban végigviszi, amit meghirdetett, akkor nem egyszerűen új minisztere lesz az egészségügynek, hanem teljesen új térképe is.