Nyugdíjkorhatár 2027: hány évesen mehetünk nyugdíjba, és mi változhat a Tisza tervei miatt?
2027 sokaknak fordulópont lesz
A nyugdíjkorhatár 2027-ben is az egyik legfontosabb kérdés lesz azoknak, akik már számolják a hátralévő éveket, hónapokat, napokat. A jelenlegi magyar szabályok szerint az általános öregségi nyugdíjkorhatár 65 év, vagyis 2027-ben elsősorban az 1962-ben születettek kerülhetnek közvetlenül a nyugdíj kapujába. A Magyar Államkincstár hivatalos tájékoztatása szerint főszabály szerint öregségi teljes nyugdíjra az jogosult, aki betöltötte a 65. életévét és legalább 20 év szolgálati időt szerzett. Akinek nincs meg a 20 év, de legalább 15 év szolgálati idővel rendelkezik, az öregségi résznyugdíjat kaphat.
Ez egyszerűen hangzik, de a gyakorlatban sok embernél nem ennyire tiszta a kép. Nem mindegy, mikor van pontosan a születésnap, mennyi elismert szolgálati idő szerepel a nyugdíjbiztosítási nyilvántartásban, volt-e külföldi munkavégzés, vállalkozói időszak, megszakított munkaviszony, gyermekneveléssel töltött idő vagy olyan időszak, amelynek beszámítása kérdéses lehet. Ezért 2027 előtt különösen fontos lehet az adategyeztetés, mert a nyugdíj nem automatikusan jár, hanem igényelni kell, és a jogosultságot a hivatalos adatok alapján állapítják meg.
Kik mehetnek nyugdíjba 2027-ben?
A legfontosabb válasz: főszabály szerint azok, akik 2027-ben betöltik a 65. életévüket, vagyis az 1962-ben születettek. A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint az 1957-ben és később születettek esetében az öregségi nyugdíjkorhatár a betöltött 65. életév. Ez azt jelenti, hogy nincs külön férfi és női általános nyugdíjkorhatár: mindkét nemnél 65 év az alapkorhatár.
A pontos nyugdíjba vonulási dátum azonban nem január 1-je mindenkinek. Aki például 1962. február 10-én született, az 2027. február 10-én tölti be a 65. életévét. Aki 1962. novemberben született, annak a jogosultsági életkori feltétel csak 2027 novemberében teljesül. Emellett ott van a szolgálati idő kérdése is: teljes nyugdíjhoz 20 év, résznyugdíjhoz legalább 15 év szükséges.
A résznyugdíjnál különösen érdemes figyelni. A Magyar Államkincstár külön tájékoztatása szerint az öregségi résznyugdíjra nem vonatkozik az öregségi nyugdíj legkisebb összegét előíró szabály, ezért ha valakinek csak 15–19 év közötti szolgálati ideje van, a kiszámított összeg akár nagyon alacsony is lehet.
Ez is érdekelhet
A Nők 40 továbbra is külön út
A 65 éves korhatár alól a legismertebb kivétel továbbra is a Nők 40 kedvezményes öregségi nyugdíj. A Magyar Államkincstár tájékoztatása szerint öregségi nyugdíjnak minősül a nők kedvezményes öregségi nyugdíja is, amelyre életkortól függetlenül az a nő jogosult, aki legalább 40 év jogosultsági idővel rendelkezik. Ebbe a keresőtevékenységgel szerzett szolgálati idő és bizonyos gyermekneveléssel összefüggő ellátások időtartama számíthat be.
Ez azt jelenti, hogy egy nő 2027-ben akkor is nyugdíjba mehet a kedvezményes szabály alapján, ha még nem töltötte be a 65 évet, de a 40 év jogosultsági ideje megvan. Ez sokaknak óriási könnyebbség, különösen azoknak, akik fiatalon kezdtek dolgozni, hosszú életpályát tudnak igazolni, és a családi időszakaik is beszámíthatók a jogosultsági időbe.
Ugyanakkor itt sem elég a becslés. A Nők 40 esetében nem minden szolgálati idő számít ugyanúgy jogosultsági időnek, ezért különösen fontos előre ellenőrizni az adatokat. Sok kellemetlen meglepetés abból szokott jönni, hogy valaki azt hiszi, megvan a negyven év, de a hivatalos nyilvántartás szerint bizonyos időszakok nem úgy számítanak, ahogy várta.
Változik-e a korhatár 2027-ben?
A jelenleg ismert szabályok alapján 2027-ben az általános öregségi nyugdíjkorhatár továbbra is 65 év. Nincs olyan hatályos szabály, amely szerint 2027-ben automatikusan emelkedne a korhatár. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a nyugdíjrendszer körül ne lenne reformhangulat.
Magyarországon a nyugdíjkérdés egyre érzékenyebb. A társadalom öregszik, a nyugdíjrendszer terhei nőnek, miközben sok idős ember már ma is nehezen él meg a járandóságából. A következő években ezért nemcsak az lesz a kérdés, hogy ki mikor mehet nyugdíjba, hanem az is, milyen összegből, milyen emelési szabályok mellett, és mennyire lesz kiszámítható a rendszer.
Itt jön képbe a Tisza Párt terve, amely több ponton is változást ígér a nyugdíjasok helyzetében. A párt saját nyugdíjas programoldala szerint megtartanák a 13. havi nyugdíjat, emelnék az alacsony nyugdíjakat, bevezetnének akár évi 200 ezer forintos nyugdíjas SZÉP-kártya támogatást azoknak, akiknek a nyugdíja havi 500 ezer forint alatt van, és azt ígérik, hogy senki nyugdíja sem lehet havi 120 ezer forintnál alacsonyabb.
Reform előtt állhat a nyugdíjasok helyzete
A Tisza tervei alapján nem a 2027-es korhatár az, ahol elsőként nagy változás látszik, hanem a nyugdíjak összegében és a legkisebb ellátások felzárkóztatásában. A párt hivatalos anyaga szerint félmillió embernek extra nyugdíjemelést adnának, 2,2 millió nyugdíjas kaphatna akár évi 200 ezer forintos SZÉP-kártyát, az időskorúak járadékát megdupláznák, és 50 százalékkal emelnék az ápolási díjakat.
Ez látványos ígéretcsomag, de szakértői oldalról már most látszik a figyelmeztetés: az egyszeri vagy célzott emelések enyhíthetik a legszegényebb nyugdíjasok gondjait, de önmagukban nem oldják meg a nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságát. Farkas András nyugdíjszakértő szerint a Tisza-kormánynak a nyugdíjemelési eljárás átalakításával lenne célszerű elkezdenie egy érdemi nyugdíjreformot, és szükség lenne a valorizációból eredő méltánytalanságok kezelésére is.
Ez magyarul azt jelenti, hogy nemcsak az számít, mennyi pluszpénzt kapnak a nyugdíjasok, hanem az is, hogyan számítják ki az új nyugdíjakat, hogyan emelik a már megállapított ellátásokat, és miként lehet csökkenteni a régi és új nyugdíjasok közötti igazságtalanságokat. A Portfolio szintén arról írt, hogy a Tisza kétharmados felhatalmazással végrehajthatja nyugdíjasokat érintő vállalásait, de a nagy kérdés az, hogy ezek elegendőek-e az elszegényedés megállítására és a rendszer méltányosságának javítására.
Mit jelent ez annak, aki 2027-ben készül nyugdíjba?
Aki 1962-ben született, annak a legfontosabb gyakorlati tudnivaló továbbra is az, hogy 2027-ben, a 65. születésnapjától válhat jogosulttá öregségi nyugdíjra, ha a szolgálati idő feltételei is teljesülnek. Teljes nyugdíjhoz legalább 20 év szolgálati idő kell, résznyugdíjhoz legalább 15 év. A nők esetében a Nők 40 kedvezmény továbbra is lehetőséget adhat a korhatár előtti nyugdíjba vonulásra, ha a jogosultsági idő megvan.
A politikai változások miatt viszont érdemes figyelni a következő hónapokat. A Tisza tervei alapján a nyugdíjasok helyzete valóban reform előtt állhat, de a végleges szabályokat törvények és végrehajtási rendeletek határozzák majd meg. Maga a Tisza hivatalos oldala is jelzi, hogy az ismertetett összegek a kormányzati program javaslatát tükrözik, a végleges részletszabályokat jogszabályok állapítják meg.
Vagyis 2027-ben a nyugdíjkorhatár kérdésére a válasz ma még egyszerű: főszabály szerint 65 év. A nagyobb kérdés már az, hogy addigra milyen nyugdíjrendszer várja azokat, akik belépnek a nyugdíjas évekbe. A korhatár egyelőre nem változik, de a nyugdíjak összege, az alacsony ellátások felzárkóztatása, a nyugdíjas támogatások és az emelési rendszer körül könnyen jöhetnek olyan döntések, amelyek sokkal több embert érintenek majd, mint maga a 65 éves határ.