Orbán Viktor még távozása előtt ledobta bombát: Durván kibabrált az EU-val és Magyar Péterrel ezzel a döntéssel
Orbán Viktor távozása előtt még ledobta a bombát: nem hajtja végre a kormány az EU Bíróságának gyermekvédelmi ítéletét
Váratlan levél ment Sulyok Tamásnak
Orbán Viktor újabb nagy politikai ütközést nyitott Brüsszellel, mégpedig az egyik legérzékenyebb ügyben. A miniszterelnök Sulyok Tamás köztársasági elnöknek írt levelében közölte: a magyar kormány nem hajtja végre az Európai Unió Bíróságának a gyermekvédelmi törvényre vonatkozó ítéletét. A levelet Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter tette közzé, a kormányzati érvelés szerint pedig az ítélet politikai döntés, amely súlyos uniós jogi és alkotmányjogi aggályokat vet fel.
A bejelentés azért keltett azonnal nagy visszhangot, mert nem egyszerű politikai nyilatkozatról van szó. Az Európai Unió Bíróságának ítéletei a tagállamokra kötelezőek, így amikor egy kormány nyíltan azt mondja, hogy nem hajt végre egy döntést, az könnyen újabb kötelezettségszegési eljárásokhoz, pénzügyi szankciókhoz és további brüsszeli ütközésekhez vezethet. A HVG is kiemelte, hogy a törvény sorsa az uniós források szempontjából is fontos ügy lehet.
Orbán Viktor levele így nemcsak az EU-nak szóló politikai üzenet, hanem Magyar Péter számára is kényes örökség. Ha a kormányváltás utáni új kabinetnek kellene rendeznie az ügyet, akkor azonnal egy rendkívül nehéz választás elé kerülhet: vagy végrehajtja az uniós ítéletet, vállalva a belpolitikai támadásokat, vagy továbbviszi az Orbán-kormány konfliktusát Brüsszellel.
Miről szólt az EU Bíróságának döntése?
Az Európai Unió Bírósága április 21-én mondta ki, hogy a 2021-ben elfogadott, gyermekvédelminek nevezett magyar törvénymódosítás több ponton sérti az uniós jogot. A bíróság szerint a jogszabály indokolatlanul korlátozza az LMBTI-emberek megjelenítését, hátrányosan megkülönböztető, és sérti az EU alapvető jogait, illetve értékeit.
A döntés különösen nagy jelentőségű, mert több beszámoló szerint az Európai Unió Bírósága történetében először állapította meg önállóan az Európai Unióról szóló szerződés 2. cikkének sérelmét egy tagállammal szemben. Ez az a rendelkezés, amely az unió alapértékeiről, köztük az emberi méltóságról, szabadságról, egyenlőségről, jogállamiságról és az emberi jogokról szól.
Ez is érdekelhet
A kormány viszont teljesen másként értelmezi az ügyet. Orbán Viktor levelében azt írta, hogy a bíróság szerinte politikai döntést hozott, és a gyermekvédelem, az oktatás, valamint a szülői jogok olyan területek, amelyekben Magyarországnak kell döntenie. A miniszterelnök szerint az ítélet sérti Magyarország szuverenitását és alkotmányos identitását.
Orbán szerint Brüsszel kiüresíti a tagállami hatásköröket
A miniszterelnök érvelésének egyik központi eleme az, hogy az EU Bírósága szerinte túl messzire ment. Orbán azt írta Sulyok Tamásnak, hogy a döntés jórészt belső piaci szabályokra épül, miközben a vitatott törvény a kormány álláspontja szerint gyermekvédelmi célokat szolgál. Szerinte a bíróság nemcsak média- és reklámszolgáltatási kérdésekben avatkozott be, hanem olyan területekre is kiterjesztette az uniós jogot, amelyek a magyar kormány szerint oktatási és nevelési hatáskörbe tartoznak.
A levélben Orbán az Alaptörvényre is hivatkozott. A kormányfő szerint a magyar alkotmány védi a családot, kimondja, hogy az anya nő, az apa férfi, és rögzíti a gyermekek születési nemüknek megfelelő önazonossághoz való jogát. Orbán álláspontja szerint az uniós bíróság ítélete ezzel az alkotmányos családfelfogással megy szembe.
A kormányzati narratíva tehát világos: Brüsszel és az EU Bírósága a gyermekvédelemnek nevezett magyar szabályozásba avatkozik be, a kormány pedig ezt szuverenitási kérdésként kezeli. A másik oldalról viszont az uniós ítélet lényege az, hogy a gyermekvédelemre hivatkozó szabályozás nem vezethet egy társadalmi csoport megbélyegzéséhez vagy jogainak aránytalan korlátozásához.
Ez Magyar Péternek is kellemetlen csapda lehet
A döntés időzítése politikailag különösen érdekes. A kormány álláspontját rögzítő levél olyan ügyben született, amely évek óta a Fidesz egyik legerősebb identitáspolitikai témája. Ha Orbán Viktor valóban távozó kormányfőként hagyja hátra ezt az ügyet, akkor a következő kabinetnek kell majd kezdenie valamit a jogi következményekkel.
Magyar Péter számára ez azért lehet kényes, mert a Tisza Párt kormányzati helyzetben két irányból kaphatna nyomást. Az Európai Unió felől az ítélet végrehajtását várnák, miközben a Fidesz várhatóan azonnal azzal támadná, hogy meghátrál Brüsszel előtt, és feladja a gyermekvédelminek nevezett törvényt. Ez a politikai akna pontosan olyan ügy, amelyben egy új kormány mozgástere rendkívül szűk lehet.
A Portfolio az ítélet után arról írt, hogy a magyar állam súlyos jogi vereséget szenvedett Luxemburgban, és a döntés akár pénzügyi következményekhez is vezethet, ha Magyarország nem módosítja a szabályozást.
Brüsszellel jöhet az újabb ütközés
Ha Magyarország tartósan nem hajtja végre az EU Bíróságának ítéletét, abból újabb eljárások következhetnek. Az uniós jogrendben a bírósági döntések végrehajtása nem opcionális, és a Bizottság végső soron pénzbírságot is kérhet, ha egy tagállam nem tesz eleget az ítéletnek. A mostani ügy így nem zárult le azzal, hogy Orbán Viktor levelet írt Sulyok Tamásnak; inkább egy újabb konfliktuskör kezdődhetett el.
A 24.hu és a Telex beszámolója szerint Orbán egyértelműen azt üzente: a kormány nem enged a gyermekvédelem ügyében, és nem kívánja végrehajtani az ítéletet.
Ez a mondat politikailag erős, jogilag viszont rendkívül kockázatos. Az Európai Unióban ugyanis a tagállamok vállalták, hogy elfogadják az uniós bíróság döntéseit. Ha egy kormány ezt nyíltan megkérdőjelezi, az nemcsak egy konkrét törvényről szól, hanem arról is, meddig terjedhet a tagállami ellenállás az uniós joggal szemben.
Egy utolsó nagy politikai üzenet
Orbán Viktor levele egyszerre szól a saját táborának, Brüsszelnek, Sulyok Tamásnak és a következő politikai korszak szereplőinek. A kormányfő azt üzeni vele, hogy a gyermekvédelem ügyében nem hajlandó hátrálni, még akkor sem, ha az EU legfelsőbb bírósága már kimondta a jogsértést.
A döntés ezért valóban bombaként robbant. Nem azért, mert váratlan, hogy az Orbán-kormány vitatja az EU álláspontját, hanem azért, mert ezúttal nyíltan az ítélet végrehajtásának megtagadásáról beszél. Ez pedig sokkal több egyszerű kommunikációs harcnál.
A következő kérdés már az, mit lép Brüsszel, és mit kezd majd ezzel az örökséggel az új magyar politikai vezetés. Orbán Viktor ugyanis ezzel a levéllel nemcsak az EU-val ment szembe, hanem egy olyan ügyet hagyott maga után, amely még hosszú ideig meghatározhatja Magyarország és Brüsszel viszonyát.