Nem hiszed el mi történt a Sulyok Tamás melletti tüntetésen
Nem hiszed el, mi történt a Sulyok melletti tüntetésen: a Fidesz már Magyar Péter szlogenjeit is másolja – Politikai megújulás helyett egyszerű koppintás?
Furcsa, már-már kínos jelenetekkel telt a Sulyok Tamás melletti vasárnapi tüntetés a Sándor-palota előtt. A demonstrációt eredetileg azért hirdették meg, hogy kiálljanak a köztársasági elnök és azok mellett az állami intézményvezetők mellett, akiket Magyar Péter többször is lemondásra szólított fel. A rendezvény azonban végül nemcsak Sulyokról szólt, hanem valami egészen másról is: arról, hogy a Fidesz körüli világ látványosan próbálja lemásolni Magyar Péter politikai nyelvét.
A megmozdulás címe már önmagában árulkodó volt: „Ne féljetek!” Ez a hangulat, ez a szimbolikus, mozgósító üzenet nem véletlenül hat ismerősnek azoknak, akik az elmúlt hónapokban figyelték a Tisza Párt kommunikációját. A rendezvényen aztán jöttek a további áthallások: „tégláról téglára”, „szeretetország”, közösségi újraépítésről szóló mondatok, majd a végén még a Tavaszi szél című népdal is felcsendült, amely az elmúlt időszakban gyakorlatilag a Tisza-tábor egyik érzelmi himnuszává vált.
Ez már nem egyszerű politikai véletlen. Ez annak a jele, hogy a Fidesz és a hozzá közel álló közeg pontosan látja: Magyar Péter kommunikációja működik. És ha valami működik, azt a régi rendszer megpróbálja átvenni.
A tüntetés Sulyokról szólt volna, de Magyar Péter volt a főszereplő
A demonstráció hivatalosan Sulyok Tamás és az állami intézményvezetők melletti kiállásként indult. Az előzmény ismert: Magyar Péter a kampányban, a választási győzelme után, a parlament alakuló ülésén és azóta is többször felszólította távozásra a köztársasági elnököt, valamint több olyan intézményvezetőt, akiket az Orbán-rendszer tartóoszlopainak nevez.
A tüntetés szervezői és felszólalói ezt úgy keretezték, mintha a jogállam utolsó védőbástyáit kellene megmenteni Magyar Pétertől. Csakhogy a rendezvény hangulata alapján nehéz volt nem észrevenni: Sulyok Tamás inkább ürügy volt, a valódi célpont végig Magyar Péter maradt.
Ez is érdekelhet
A beszédekben újra és újra előkerült a miniszterelnök neve. A tömeg hazaárulózott, fütyült, pfújolt, a felszólalók pedig egymás után próbálták veszélyes, diktatórikus, hataloméhes szereplőként beállítani Magyar Pétert. Ez önmagában nem meglepő egy politikai tüntetésen. Ami viszont meglepő volt, az a forma: miközben a rendezvény Magyar ellen szólt, a kommunikációs eszköztár sok ponton éppen az ő világából látszott kölcsönözni.
„Tégláról téglára” – ismerős valahonnan?
A Tisza Párt felemelkedésének egyik legfontosabb képe az újjáépítés volt. Tégláról téglára, közösségről közösségre, településről településre. Magyar Péter nemcsak pártot épített, hanem egy olyan politikai nyelvet is, amelyben az emberek azt érezhették: nem nézői, hanem résztvevői a változásnak.
A Sulyok melletti tüntetésen ehhez nagyon hasonló fordulatok bukkantak fel. Az egyik felszólaló arról beszélt, hogy „tégláról téglára, szóról szóra, mondatról mondatra” kell visszavenni az irányítást. Ez a mondat szinte tankönyvi példája annak, hogyan próbál a régi politikai oldal új nyelvet ölteni magára.
Csakhogy a másolás és az eredeti között óriási különbség van. Magyar Péternél a „tégláról téglára” egy kormányváltó mozgalom építésének képe volt. A Sulyok melletti tüntetésen viszont inkább kétségbeesett utánzásnak hatott: mintha a Fidesz-közeli közeg érezné, hogy a régi panelek már nem elég erősek, ezért megpróbálja elvenni az új korszak szavait.
Csak éppen attól, hogy valaki átveszi a szlogent, még nem lesz mögötte ugyanaz az energia.
A Tavaszi szél sem véletlenül került elő
A tüntetés végén elénekelték a Székely himnuszt, majd a Tavaszi szél című népdalt is. Ez utóbbi különösen beszédes választás. A Tavaszi szél az elmúlt időszakban erősen összekapcsolódott Magyar Péter és a Tisza politikai közösségének érzelmi világával. Nemcsak népdal lett, hanem jelkép: változás, ébredés, tisztulás, új kezdet.
Amikor egy Sulyok melletti, Magyar Péter-ellenes rendezvényen éppen ez a dal szólal meg, nehéz nem látni benne a politikai iróniát. Mintha a Fidesz körüli világ egyszerre harcolna Magyar ellen, és közben képtelen lenne elszakadni attól a kommunikációs és érzelmi kerettől, amelyet éppen Magyar tett sikeressé.
Ez a legnagyobb paradoxon: miközben a színpadon Magyar Pétert támadták, a rendezvény dramaturgiája helyenként úgy nézett ki, mintha egy Tisza-rendezvény utánzatát próbálnák összerakni, csak ellenkező előjellel.
A régi gépezet új ruhát keres
A Fidesz hosszú éveken át uralta a politikai kommunikációt. Tudta, milyen szavakat kell ismételni, milyen ellenségképet kell felépíteni, hogyan kell egyszerű mondatokkal mozgósítani. Brüsszel, Soros, migráció, háború, béke, hazaárulók. A rendszer sokáig működött.
Most azonban láthatóan új helyzet van. Magyar Péter győzelme után a régi kommunikációs gépezet már nem diktálja úgy a tempót, mint korábban. A Fidesznek ellenzékből kellene új nyelvet találnia, de egyelőre úgy tűnik, saját ötlet helyett inkább a Tisza sikeres eszközeit próbálja átfordítani.
Ezért jelenhet meg a szeretetország, az újjáépítés, a bátorság, a közösségi mozgósítás és a népdalos érzelmi zárás egy olyan rendezvényen, amely közben végig Magyar Pétert támadja. A régi politikai oldal érzi, hogy a puszta gyűlölet kevés, ezért próbál magára húzni valami pozitívabbat.
Csakhogy a gond ott van, hogy a beszédek tartalma sokszor teljesen ellentmondott ennek. Miközben egyes felszólalók normális közbeszédről és szeretetországról beszéltek, mások durva jelzőkkel, személyeskedéssel, félelemkeltéssel és ellenségképekkel dolgoztak.
Ez így nehezen lesz szeretetország.
A „normális közbeszéd” és a színpadi indulatok furcsa találkozása
A tüntetés egyik legbeszédesebb pillanata az volt, amikor Skrabski Fruzsina próbálta csitítani a tömeget, miután Puzsér Róbert neve hallatán pfújolás kezdődött. Azt kérte, ne pfújoljanak, mert Puzsér a barátja, és feltette a kérdést: hogyan lehet kiállni a normális közbeszédért, ha ezt sem tudják elfogadni?
Ez a jelenet szinte szimbolikusan összefoglalta a rendezvény ellentmondását. A színpadon többen arról beszéltek, hogy meg kell védeni az intézményeket, a közbeszédet, a demokráciát. Közben a tömeg és egyes megszólalások hangulata inkább a régi harci logikát hozta vissza: hazaárulózás, ellenségkeresés, indulati reagálás.
A Fidesz-közeli közeg most szeretné magát a józan, intézményvédő oldal szerepébe állítani. De ehhez nem elég új szavakat használni. A hangnemnek, a gesztusoknak és a politikai tartalomnak is változnia kellene.
Ha valaki szeretetországról beszél, majd ugyanazon a rendezvényen gyalázkodó fordulatok hangzanak el politikai ellenfelekről, az nem megújulás, hanem díszletcsere.
Magyar Péter legnagyobb sikere: már az ellenfelei is az ő nyelvén beszélnek
A politikában az egyik legnagyobb győzelem nem az, amikor az ellenfél vitatkozik veled. Hanem amikor átveszi a szavaidat. Amikor már ő is azon a pályán próbál játszani, amelyet te jelöltél ki.
A Sulyok melletti tüntetés pontosan ezt mutatta. A Fidesz-közeli oldal nem egyszerűen támadta Magyar Pétert. Közben akaratlanul is elismerte, hogy a Tisza kommunikációja új mércét állított. A régi jobboldali mozgósítás már nem elég, kell hozzá közösség, dal, pozitív keret, újjáépítős nyelv, civilnek látszó szerveződés, érzelmi azonosulás.
Ezeket Magyar Péter az elmúlt hónapokban sikeresen használta. Most a volt kormánypárti oldal próbálja utánozni.
Csakhogy az utánzás mindig leleplező. Mert megmutatja, hogy az eredeti működik.
Sulyok Tamás védelme vagy a régi világ mentése?
A rendezvény hivatalos üzenete az volt, hogy meg kell védeni Sulyok Tamást és az állami intézményvezetőket Magyar Péter nyomásától. A Tisza oldaláról nézve azonban a kérdés egészen más: valóban az intézményeket védik, vagy az Orbán-rendszer embereinek pozícióit?
Magyar Péter többször arról beszélt, hogy ezek az intézmények a korábbi rendszer tartóoszlopai voltak, ezért a valódi rendszerváltáshoz nem elég kormányt váltani, az állami vezetői struktúrát is meg kell tisztítani. A tüntetés szervezői ezt támadásként, jogállami veszélyként értelmezik.
Ez egy valódi politikai vita. De a vasárnapi rendezvény alapján a Fidesz-közeli oldal mintha nem tudna világos saját választ adni rá. Egyszerre hivatkozik alkotmányosságra, civil bátorságra, szeretetre, Orbán Viktor visszavárására, Sulyok védelmére és Magyar Péter démonizálására. Az üzenet így sokszor inkább zavarosnak hat, mint erősnek.
A tüntetés, amely többet mondott a Fideszről, mint Sulyokról
A Sándor-palota előtti demonstráció végül nem azért lett emlékezetes, mert új, erős politikai üzenetet adott volna Sulyok Tamás mellett. Hanem azért, mert megmutatta, mennyire keresi önmagát a Fidesz utáni jobboldali tér.
Ott volt a régi reflex: hazaárulózás, diktátorozás, Magyar Péter démonizálása. Ott volt a sértettség: a régi intézményi világ védelme. És ott volt az új kényszer is: valahogy le kell másolni azt a politikai energiát, amely a Tiszát hatalomra vitte.
Ezért hangzottak el Tisza-szerű szlogenek. Ezért került elő a Tavaszi szél. Ezért beszéltek újjáépítésről, közösségről, szeretetországról. A régi rendszer emberei érzik, hogy valami megváltozott, csak még nem találták meg hozzá a saját hangjukat.
Magyar Péter szempontjából ez a rendezvény inkább megerősítés, mint fenyegetés. Mert ha az ellenfelei már az ő kommunikációs mintáit másolják, az azt jelenti, hogy a politikai kezdeményezés nála van.
A másolat sosem erősebb az eredetinél
Lehet tüntetést szervezni Sulyok Tamás mellett. Lehet vitatni Magyar Péter intézményvezetőkkel kapcsolatos terveit. Lehet alkotmányos ellenérveket mondani. Ez mind legitim politikai vita.
De a vasárnapi demonstráció legnagyobb tanulsága mégis az lett, hogy a Fidesz körüli világ kommunikációs értelemben lemaradt. A saját régi nyelve már kevés, az új nyelvet pedig egyelőre Magyar Pétertől próbálja eltanulni.
Csakhogy egy politikai mozgalom nem attól lesz hiteles, hogy átveszi a másik dalát, a másik szlogenjét, a másik érzelmi kereteit. Attól lesz hiteles, ha saját mondanivalója van.
A Sulyok melletti tüntetésen sok minden elhangzott. De a legerősebb üzenet talán nem is a színpadról jött, hanem abból, amit a rendezvény akaratlanul megmutatott: Magyar Péter már nemcsak a kormányt vezeti, hanem a politikai nyelvet is diktálja.
És a Fidesz most láthatóan próbálja utolérni.