Kapitány István keményen nekiment Tiborcznak, súlyos ügy
Rendkívüli bejelentést tett Kapitány István: a gazdasági és energetikai miniszter ismeretlen tettes ellen feljelentést tett a Waberer’s korábbi Magyar Fejlesztési Banktól kapott finanszírozásai miatt. Az állami intézmények átvilágítása során a tárca szerint olyan körülmények kerültek elő, amelyek felvetik a hűtlen kezelés és a hivatali visszaélés gyanúját.
Az ügy azért különösen érzékeny, mert nem néhány százmillió forintról beszélünk. Az MFB két alkalommal összesen mintegy 77 milliárd forint értékben jegyzett Waberer’s-kötvényeket, a társaság pedig ma Tiborcz István, Orbán Viktor volt miniszterelnök vejének érdekeltségébe tartozik.
Kapitány: végigkövetik a közpénz útját
A miniszter egyértelművé tette, hogy az ügy nem valamiféle általános politikai üzengetésből került elő. Tárcájánál jelenleg az állami pénzügyi intézmények korábbi működését és nagy összegű finanszírozási döntéseit vizsgálják át, ennek során jutottak el a Waberer’s két kötvényügyletéhez.
„A közpénzek útját végigkövetjük, és ahol felmerül az állami vagyon megkárosításának gyanúja, ott nem maradhat el a jogi felelősség vizsgálata sem” – fogalmazott Kapitány. A mondatból az is világos, hogy a minisztérium nem maga akar ítéletet hirdetni: a dokumentumokat átadja a hatóságoknak, a büntetőjogi felelősséget pedig nekik kell megállapítaniuk.
77 milliárd forint két ügyletben
Az első vizsgált tranzakció 2022-ben történt, amikor az állami tulajdonú MFB 111 millió euró értékben jegyzett le Waberer’s-kötvényeket. Négy évvel később, 2026-ban újabb 100 millió eurós kötvényfinanszírozás következett, a két ügylet együtt mintegy 77 milliárd forintos értéket képviselt.
Ez is érdekelhet
Önmagában természetesen az nem bűncselekmény, ha egy állami bank vállalatot finanszíroz vagy vállalati kötvényt vásárol. A kérdés az, hogy milyen feltételekkel tette ezt, mekkora kockázatot vállalt közpénzből, és kapott-e a vállalat olyan konstrukciót, amelyet piaci alapon nem vagy csak jóval drágábban kaphatott volna meg.
A második ügyletnél vált igazán érdekessé a történet
Kapitány szerint a 2026-os finanszírozásnál az MFB a saját forrásköltségénél olcsóbban biztosította a pénzt. Magyarul az állami bank a forráshoz maga magasabb költséggel jutott hozzá, mint amilyen feltételekkel azt továbbadta a Waberer’s finanszírozására.
A különbséget ráadásul nem egyszerűen az MFB nyelte volna le. A miniszter közlése szerint az ebből keletkező veszteséget a költségvetésből működtetett kamatkiegyenlítési rendszeren keresztül kompenzálták, vagyis végső soron az adófizetők pénze állt a konstrukció mögött.
Akár 10 milliárdos számla maradhatott volna az államnál
Kapitány számítása szerint a jelenleg ismert adatok alapján a konstrukció a teljes futamidő alatt akár 10 milliárd forintos költségvetési terhet is jelenthet. Ez még nem egy jogerősen megállapított kárösszeg, hanem a miniszter által ismertetett lehetséges pénzügyi következmény, amelynek pontos nagyságát a vizsgálatnak kell tisztáznia.
De még a lehetséges nagyságrend is elég súlyos ahhoz, hogy ne lehessen egyszerű üzleti részletként elintézni. Ha egy magánvállalat finanszírozását az állam úgy teszi olcsóbbá, hogy a különbözetet a költségvetés állja, akkor alapvető közérdek tudni, mi indokolta ezt és miért éppen ilyen feltételekkel született meg a döntés.
És ekkor kerül igazán képbe Tiborcz István
A két finanszírozás közötti években jelentősen megváltozott a Waberer’s tulajdonosi szerkezete. Kapitány közlése szerint a Tiborcz István tulajdonában lévő BDPST-csoport már az első, 2022-es ügylet idején megjelent a társaság tulajdonosi körében, majd 2023-ban tovább növelte részesedését.
A 2026-os újabb százmillió eurós finanszírozás idején pedig a miniszter szerint a Waberer’s feletti végső tulajdonosi kontrollt már Tiborcz gyakorolta. Ez nem jelenti azt, hogy Tiborcz személyesen követett volna el bűncselekményt, és Kapitány feljelentése sem ellene, hanem ismeretlen tettes ellen szól, de a politikai és közpénzügyi összefüggés ettől még nyilvánvalóan vizsgálandó.
Ez a különbség fontos: Tiborcz nem gyanúsított
A címben szereplő kemény fellépést ezért nem szabad összekeverni egy már bizonyított büntetőüggyel. Jelenleg arról van szó, hogy egy kormányzati átvilágítás alapján bűncselekmény gyanúja merült fel az állami bank egyes döntéseivel kapcsolatban, ezért a minisztérium feljelentést tett.
Hogy ki hozta a vitatott döntéseket, történt-e bűncselekmény, mekkora tényleges vagyoni hátrány érte az államot, illetve terhel-e bárkit személyes büntetőjogi felelősség, azt a nyomozóhatóságnak kell feltárnia. Tiborcz tulajdonosi szerepe politikailag fontos körülmény, de önmagában nem bizonyít semmit.
A fő kérdés: miért fizetett volna az adófizető?
A feljelentés egyik központi kérdése az lehet, hogy egyáltalán jogszerűen került-e be a Waberer’s vállalatikötvény-finanszírozása a központi költségvetésből finanszírozott kamatkiegyenlítési rendszerbe. Ez a történet legkevésbé látványos, mégis talán legfontosabb része.
Egy piaci vállalat finanszírozási költsége normál esetben az üzlet kockázatához és a piaci feltételekhez igazodik. Ha az állam ebből egy részt magára vállal, akkor annak nagyon világosan igazolható közérdekű oka kell legyen, különösen akkor, amikor a kedvezményezett társaság fölött egy politikailag ennyire érzékeny üzleti kör gyakorol kontrollt.
A régi rendszer egyik legfontosabb kérdéséhez érkeztünk
Tiborcz István üzleti felemelkedése hosszú éveken át összefonódott azzal a politikai vitával, hogy milyen mértékben támaszkodtak a NER meghatározó üzleti szereplői állami megrendelésekre, közpénzes finanszírozásra és más állami döntésekre. A Waberer’s mostani ügye azért érdekes, mert ezúttal nem általános politikai vádakról, hanem két konkrét MFB-tranzakció dokumentumairól beszél a kormány.
Az átvilágítás értelme éppen az lenne, hogy utólag ne politikai szimpátia alapján döntsük el, melyik állami ügylet volt elfogadható. Meg kell nézni a szerződéseket, kamatokat, döntés-előkészítő anyagokat és jóváhagyásokat, majd összevetni azzal, milyen feltételeket kapott volna ugyanaz a vállalat valódi piaci versenyben.
Kapitány üzenete ennél aligha lehetne egyértelműbb
„Az állami vagyon nem magánvagyon” – ez a gondolat húzódik végig a miniszter bejelentésén. Ha az MFB valóban kedvezőtlenebb feltételeket vállalt azért, hogy egy magáncég olcsóbb finanszírozáshoz jusson, akkor jogos kérdés, ki döntött erről és milyen indok alapján.
A Tisza-kormány számára ez politikailag is fontos próba. Könnyű általánosságban elszámoltatást ígérni, de annak csak akkor van értelme, ha dokumentumokból indul ki, feljelentéshez vezet, majd a nyomozás politikai beavatkozás nélkül megállapíthatja, történt-e bűncselekmény.
Nem ez az első Waberer’s-ügy, amely miatt nyomozás indult
A Tiborcz érdekeltségében lévő vállalat más állami kapcsolata korábban is hatósági figyelmet kapott. 2025 márciusában különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt rendeltek el nyomozást a Waberer’s és a Magyar Posta közös ecseri logisztikai beruházásának ügyében.
A két ügyet természetesen nem szabad automatikusan összemosni, és az egyik nyomozás léte nem bizonyítja a másikban felmerült gyanút. A közös pont az, hogy mindkét történetben jelentős állami pénz vagy állami intézmény és egy Tiborcz érdekeltségében álló vállalat kapcsolata került hatósági vizsgálat közelébe.
A feljelentés után most a hatóságokon a sor
Kapitány István politikailag megtette a lehető legerősebb jogállami lépést: nem ő nevezett meg bűnösöket, hanem feljelentést tett, és a bizonyítékok vizsgálatát a nyomozóhatóságra bízza. Ez azért lényeges, mert az elszámoltatás nem attól hiteles, hogy egy miniszter minél hangosabban mondja ki valakiről, hogy bűnös.
Attól hiteles, ha minden érintett esetében ugyanaz a szabály érvényesül, legyen az egy korábbi kormány politikusa, egy állami bank vezetője vagy az ország egyik leggazdagabb üzletembere. A feljelentés most csak a kezdet: az igazi kérdés az lesz, mit találnak az MFB döntései mögött.
77 milliárd után már nem elég annyi, hogy „így szokás”
A Waberer’s-finanszírozás ügye végül azért lehet különösen fontos, mert könnyen megmutathatja, hogyan működött a gyakorlatban az állam és a NER nagytőkéjének kapcsolata. Ha minden jogszerű és gazdaságilag indokolt volt, azt dokumentumokkal lehet igazolni, és az ügy lezárható.
Ha viszont kiderül, hogy egy állami bank az adófizetők terhére adott indokolatlan pénzügyi előnyt egy politikailag jól bekötött vállalatnak, akkor a 10 milliárdos lehetséges teher már nem egyszerű banki veszteség lesz. Hanem pontosan az a közpénzügyi mechanizmus, amelynek feltárását Kapitány most azzal kezdte el, hogy megtette a feljelentést.