Ligeti Miklós ledobta a bombát, megszólalt a hatalmas korrupciós ügy gyanusítottjairól
Ligeti Miklós szerint elérkezett az a pont az MNB-alapítványok ügyében, amikor már nagyon nehéz megmagyarázni, miért nincs senki gyanúsítottként kihallgatva. A Transparency International Magyarország jogi igazgatója az ATV Heti Naplójában arról beszélt, hogy miközben az ügyben már 91 milliárd forintnyi vagyont biztosítottak, a szerinte felelősségre vonható szereplők továbbra sem gyanúsítottként állnak a hatóságok előtt.
Ligeti különösen keményen fogalmazott az alapítványok korábbi vezetőiről és a Matolcsy György vezette jegybank időszakának szereplőiről. Szerinte ha a hatóságok rendelkeznek azokkal az információkkal, amelyekről ő beszél, akkor „nincsen semmilyen elfogadható, észszerű magyarázata” annak, hogy miért nem történt még gyanúsítás.
300 milliárdos közpénzveszteségről beszél Ligeti
A Transparency International jogi igazgatója az MNB alapítványainak történetét az egyik legsúlyosabb korrupciós ügyként említette. Értékelése szerint a történtek körülbelül 300 milliárd forintnyi közpénzveszteséget okozhattak a magyar embereknek.
Ez Ligeti értékelése az ügy pénzügyi következményeiről, nem jogerős bírósági megállapítás. Éppen ezért különösen fontos az a különbség is, amelyre ő maga utalt: szerinte a felelősöket gyanúsítottként kellene kihallgatni, de a letartóztatás szükségességéről már nem lehet politikai vagy médiaszereplőként kijelentést tenni, annak törvényi feltételeit a hatóságnak kell vizsgálnia.
„Ne TikTok-sztárként magyarázkodjanak”
Ligeti szerint az ügy érintettjeinek nem a közösségi médiában kellene magyarázniuk a történteket. Úgy fogalmazott, jobb lenne, ha nem „TikTok-sztárként” próbálnák megvédeni magukat, hanem a nyomozóhatóság előtt, gyanúsítottként kellene válaszolniuk a kérdésekre.
Ez is érdekelhet
Ez nagyon súlyos mondat, de nem azonos azzal az állítással, hogy Ligeti bárkit már bizonyítottan bűnösnek nevezne. A lényeg éppen az, hogy szerinte az ismert információk alapján a büntetőeljárásnak már jóval előrébb kellene tartania annál, ahol jelenleg tart.
Több mint 91 milliárdot már biztosítottak
Az ügyben indult nyomozás Ligeti szerint már másfél éve zajlik, és az ügyészség korábbi közlése alapján 91 milliárd forintot meghaladó értékű vagyont vontak biztosítás alá. Vagyis a hatósági munka nem állt teljesen egy helyben: vagyoni intézkedések történtek, miközben maga a nyomozás is rendkívül kiterjedt.
Éppen ettől válik még feltűnőbbé a másik adat: mindeközben továbbra sincs gyanúsított. Ligeti kritikája lényegében arra irányul, hogyan lehetséges egyszerre ekkora vagyont biztosítani és ilyen mennyiségű információt feldolgozni úgy, hogy személyi felelősség szintjén még mindig nem jutott el az eljárás a gyanúsításig.
Nem csak Matolcsy Györgyről beszélt
Ligeti szerint hiba lenne az ügyet kizárólag a korábbi jegybankelnök személyére leszűkíteni. Külön megemlítette az alapítványok vezetői székeiben ülő embereket is, akiknek szerinte szintén tisztázniuk kellene, milyen döntéseket hoztak, milyen információk birtokában voltak, és milyen szerepük lehetett a vagyon kezelésében.
Az ügy felelősségi térképe ezért jóval szélesebb lehet egyetlen névnél. Egy több százmilliárdos alapítványi és befektetési rendszer működését eleve nehéz lenne egyetlen ember döntéseire visszavezetni, ezért Ligeti szerint a vezetők és döntéshozók szerepét külön-külön kellene feltárni.
Varga Mihály neve is előkerült
Ligeti nem állt meg a Matolcsy-korszak vizsgálatánál, hanem Varga Mihály jelenlegi jegybankelnök szerepéről is beszélt. Szerinte több olyan kérdés van, amelyre Vargának választ kellene adnia – részben a múlt, részben pedig a jelenlegi MNB működése miatt.
Az egyik ilyen kérdés az, hogy Varga pénzügyminiszterként mit tudott, illetve mit kellett volna tudnia az MNB alapítványainál zajló közpénzkezelésről. A Transparency International 2025 áprilisában feljelentést is tett, amelyben a szervezet álláspontja szerint Varga korábbi szerepével kapcsolatban felmerülhetett a bűnpártolás gyanúja.
Ez egyelőre a Transparency álláspontja, nem bírósági ítélet
Ezt különösen fontos pontosan kezelni. Varga Mihályt nem lehet a Transparency feljelentése alapján bűnösnek nevezni, a szervezet állítása pedig önmagában nem bizonyít bűncselekményt. A feljelentésük lényege az volt, hogy szerintük a hatóságoknak meg kell vizsgálniuk, történt-e büntetőjogilag releváns mulasztás.
Ez a különbség választja el a valódi elszámoltatást a politikai ítélethirdetéstől. Ha van bizonyíték, annak nyomozásban, gyanúsításban, vádemelésben, végül pedig adott esetben bírósági ítéletben kell megjelennie.
Ligeti a Varga vezette MNB új szerződéseit is vizsgálná
A jogi igazgató azonban nem csak azt kérdezné meg Vargától, mit tudott a korábbi időszakban. Arra is kíváncsi lenne, hogy 2025 márciusa után az MNB miért kötött továbbra is tízmilliárdos nagyságrendben szerződéseket olyan vállalkozásokkal, amelyeket Ligeti a NER kedvezményezett üzleti köréhez sorol.
A releváns kérdés szerinte az, hogy valódi versenyben ugyanazokat a szolgáltatásokat nem lehetett-e volna olcsóbban beszerezni. Ez önmagában ismét nem bizonyít korrupciót, de közpénzt használó intézménynél teljesen legitim kérdés, hogy volt-e verseny, és az állam a lehető legjobb árat kapta-e.
A kecskeméti alapítványnál újabb 125,5 milliárd került elő
A beszélgetésben egy kecskeméti egyetemhez kötődő alapítvány története is szóba került. Ligeti szerint azt is ki kellene vizsgálni, miért adtak át 125,5 milliárd forintot egy másik alapítványhoz kapcsolódó befektetési társaságnak kötvényekért cserébe.
Az ilyen konstrukcióknál nem elég azt látni, hogy papíron milyen értékpapírt kapott valaki a pénzért. A vizsgálatnak arra is ki kell terjednie, mennyit értek ténylegesen ezek az eszközök, milyen kockázatot vállaltak közpénzből, és kik döntöttek az ügyletről.
Ligeti szerint ezer milliárd fölött lehetnek a „tisztán korrupciós” ügyek
A jogi igazgató az egész magyar korrupciós ügyhalmaz nagyságrendjéről is beszélt. Azt mondta, még akkor is bőven ezer milliárd forint feletti összegről lehet szó, ha nem számítják bele a több tízezer milliárdos értékű nagy koncessziókat.
Ez szintén Ligeti becslése és kategorizálása, nem egy jogerős ítéletekből összeadott hivatalos kárösszeg. A nagyságrend azonban azt mutatja, miért lesz rendkívül nehéz feladata minden olyan intézménynek, amely a következő években korrupciós ügyeket akar feltárni és közvagyont visszaszerezni.
A lélegeztetőgép-biznisz is visszatért
Ligeti felidézte a járvány idején vásárolt lélegeztetőgépek ügyét is, amellyel a Transparency már öt-hat évvel korábban foglalkozni kezdett. Állítása szerint a külügyminisztérium korábbi beszerzéseihez kapcsolódóan körülbelül 300 milliárd forintos nagyságrendről lehet szó, a szervezet pedig dokumentumokat is átadott a feljelentéshez.
A változás most az, hogy Ligeti szerint ismét valódi lehetőség nyílhat arra, hogy a nyomozóhatóságok érdemben foglalkozzanak az üggyel. Hogy ebből lesz-e gyanúsítás, vádemelés vagy bármilyen büntetőjogi felelősség, azt természetesen csak a hatósági eljárás döntheti el.
A letelepedési kötvényeknél 60 milliárdos profitot említett
A letelepedési államkötvények ügye szintén felkerült Ligeti listájára. Elmondása szerint körülbelül 60 milliárd forintos profit keletkezett offshore hátterű brókercégeknél, amelyek részvételét korábban az Országgyűlés gazdasági bizottsága engedélyezte.
A Transparency az ügyben már másodszor tett feljelentést. Az első eljárás nem jutott el nyomozásig, a második beadványt azonban Ligeti szerint áttették a rendőrséghez, ahol jelenleg feljelentés-kiegészítés zajlik.
És még több ezer közbeszerzéshez hozzá sem nyúltak
A nagy országos ügyek mellett Ligeti arra is figyelmeztetett, hogy a kevésbé látványos közbeszerzésekben is komoly összegek rejtőzhetnek. Évente körülbelül 15–17 ezer közbeszerzési szerződés születik, ezek mindegyikét egyesével, azonos intenzitással átvizsgálni gyakorlatilag lehetetlen.
Szerinte ezért kockázati alapú szűrésre van szükség. Ahol például feltűnően kevés ajánlattevő, kiugró ár, visszatérő nyertes vagy más kockázati jel jelenik meg, ott mélyebb vizsgálat következhetne; ettől még természetesen egyetlen ilyen jel sem bizonyít automatikusan korrupciót.
A titkos kormányhatározatoknál 600 milliárdos nyomokat találtak
Példaként Ligeti a 2000-es sorozatú kormányhatározatokat hozta fel. Elmondása szerint 2010 májusa és 2026 áprilisa között több ezer ilyen döntés született, és a nyilvánosságra került kevesebb mint száz határozatban már körülbelül 600 milliárd forintnyi kötelezettségvállalás nyomait találták.
A Transparency ezek közül 42 dokumentumot perelt ki, további határozatok pedig adatigénylések révén kerültek elő. Ha egy száz alatti mintában ekkora összeg jelenik meg, az önmagában is erős érv amellett, hogy a korábban nem nyilvános döntések ellenőrzése nem valamilyen történészi hobbi, hanem nagyon is aktuális közpénzügyi feladat.
Erre jönne az új vagyonvisszaszerzési hivatal
Ligeti szerint az új vagyonvisszaszerzési hivatal egyik fontos feladata éppen az lehet, hogy a nagy, közismert botrányok mellett azokat az ügyeket is megtalálja, amelyek eddig elbújtak a rendszerben. Ehhez azonban nem elég néhány látványos razzia: adatokat kell összekapcsolni, szerződéseket kell elemezni és kockázatos ügyleteket kell kiszűrni.
A hivatal bizonyos ügyeket a vádemelésig átvehet, a már bírósági szakban lévő büntetőeljárásokat azonban nem vonhatja el az addig eljáró szervektől. Ligeti ezért inkább munkamegosztást képzel el, mint látványos hatásköri háborút.
„Étlapot” kaphatna a hivatal a korrupciós ügyekből
A jogi igazgató szerint elképzelhető lenne, hogy a rendőrség, a NAV nyomozói és az ügyészség lényegében egyfajta ügylistát adjanak át az új hivatalnak. Ezután közösen lehetne eldönteni, melyik szervezet melyik eljárást tudja a leghatékonyabban továbbvinni.
Ligeti szerint a működő modell kulcsa a partnerség lenne. A korrupcióellenes szerveknek nem egymás elől kellene bizonyítékokat, információkat és ügyeket „elszipkázniuk”, hanem összehangoltan kellene dolgozniuk ugyanazon célon.
A legnagyobb kérdés mégis az: hol vannak a gyanúsítottak?
A beszélgetés végül újra és újra ugyanoda vezet vissza. Lehet beszélni 300 milliárdos MNB-veszteségről, 125,5 milliárdos alapítványi ügyletről, 300 milliárdos lélegeztetőgép-beszerzésről vagy 600 milliárdnyi titkos kormányzati kötelezettségvállalásról, de egy büntetőeljárás szempontjából előbb-utóbb személyek döntéseit kell megvizsgálni.
Ligeti Miklós most pontosan ezt kérte számon. Nem ítéletet hirdetett, és még a letartóztatás kérdésében is óvatos volt, de azt világosan kimondta: szerinte az MNB-ügy ismert állásánál már nehezen elfogadható, hogy az alapítványi rendszer felelősségre vonható szereplői közül továbbra sincsenek gyanúsítottként elszámoltatva.
A vagyon biztosítása csak az első félidő
A 91 milliárdos biztosított vagyon fontos eredmény lehet, mert egy esetleges későbbi vagyonvisszaszerzésnek alapvető feltétele, hogy az értékek addig ne tűnjenek el. De az állampolgárok számára az elszámoltatás aligha érhet véget ott, hogy az állam zárol vagyont, miközben nem derül ki, ki és milyen döntéssel okozta a veszteséget.
Ezért Ligeti legkeményebb mondata végső soron nem a százmilliárdokról szólt, hanem a felelősségről. Ha valóban rendelkezésre állnak a gyanúsításhoz szükséges bizonyítékok, akkor annak az eljárásban is látszania kell; ha pedig nem állnak rendelkezésre, a hatóságoknak előbb-utóbb azt is érthetően meg kell tudniuk magyarázni, miért nem.