Ilyet még senki nem tett magyar miniszterelnökkel, drámai döntés született
Elég szokatlan döntéssel indul a parlament őszi ülésszaka: Magyar Péter saját miniszterelnöki fizetésének jelentős csökkentését viszi az Országgyűlés elé. Magyar hétfő reggel maga jelentette be, hogy a képviselők ezen a napon foglalkoznak az illetményének megvágásával.
A politikai döntés tehát már megszületett, most a törvényi szabályozáson a sor. A különlegesség nem pusztán az, hogy Magyar kevesebb pénzt akar hazavinni, hanem az, hogy magát a miniszterelnöki tisztséghez tartozó illetményszabályt írják át lefelé.
„Ma döntünk a miniszterelnöki fizetésem jelentős csökkentéséről”
Magyar Péter hétfő reggel röviden foglalta össze, milyen változások kerülnek a Parlament elé. „Döntünk a miniszterelnöki fizetésem jelentős csökkentéséről. A vármegyék helyett jönnek a megyék, a főispánok helyett pedig a kormánymegbízottak” – írta.
A fizetésről szóló mondat azért lóg ki a szokásos politikai bejelentések sorából, mert a magyar közéletben sokkal inkább ahhoz szoktunk hozzá, hogy a vezető politikusok javadalmazásának emelkedéséről számolnak be. Most ennek éppen az ellenkezőjét készülnek törvénybe írni.
3,8 millió helyett körülbelül 2,5 millió forint
A jelenlegi szabályok alapján a miniszterelnöki illetmény havi bruttó összege körülbelül 3,8 millió forint. Az új konstrukció szerint, ha a kormányfő egyben országgyűlési képviselő is – Magyar Péter pedig az –, a miniszterelnöki illetménye nagyjából bruttó 2,5 millió forintra eshet vissza.
Ez is érdekelhet
Vagyis nem néhány tízezer forintos jelképes korrekcióról beszélünk. A különbség havi mintegy 1,3 millió forint, ezért Magyar teljes éves miniszterelnöki javadalmazásán is jól látható lesz a változás.
Ez más, mint egyszerűen felajánlani a fizetést
A magyar politikának korábban is volt olyan miniszterelnöke, aki nem tartotta meg a teljes fizetését. Most azonban más elven történik a változtatás: nem az adott politikus személyes döntésére bízzák, hogy a bankszámlájára érkező pénzzel mit tesz, hanem eleve kisebb összeg járna a tisztségért.
Ez fontos különbség, mert a szabály nem egy sajtófotó erejéig érvényes gesztus. Ha bekerül a törvénybe, akkor a miniszterelnöki javadalmazás rendszerének része lesz, és nem kell minden hónapban külön eldönteni, hogy a kormányfő megtartja-e a neki járó összeget.
Magyar gyakorlatilag saját magának mond nemet
A politikai kép ettől meglehetősen erős. A miniszterelnöknek nyilvánvalóan semmilyen személyes anyagi érdeke nem fűződik ahhoz, hogy a saját fizetését lefelé módosítsák, mégis maga állt a változtatás mellé.
Ez persze önmagában még nem tesz jobbá egy kormányt, és egy ország gazdasági problémáit sem oldja meg havi néhány millió forint megtakarítása. Politikai üzenetként azonban nehéz félreérteni: ha takarékosságról beszélnek, akkor azt a kormány tetején is meg akarják mutatni.
Nem ettől fog helyrejönni a költségvetés
Érdemes a helyén kezelni a számokat is. A magyar állam több tízezer milliárd forintos éves költségvetése mellett egyetlen miniszterelnök fizetésének csökkentése pénzügyi értelemben természetesen nem fogja érdemben átalakítani az államháztartást.
Ha valaki kizárólag költségvetési megtakarításként próbálná eladni a döntést, az túlzás lenne. Ennek a lépésnek sokkal nagyobb a politikai és szimbolikus jelentősége, mint az az összeg, amely ténylegesen a kasszában marad.
De egy politikai kultúrában a szimbólumok sem értéktelenek
A politikusok fizetéséről szóló vita azért ennyire érzékeny, mert a választók joggal figyelik, milyen szabályokat alkotnak saját maguknak azok, akik közpénzből kapják a jövedelmüket. Különösen nehéz megszorításokról, takarékosságról vagy felelős gazdálkodásról beszélni, ha közben a politikai vezetés saját juttatásai érintetlenek maradnak.
Magyar döntésének ezért az lehet az egyszerű üzenete, hogy a politikai elit sem lehet automatikusan kivétel. Ha az államtól hatékonyabb és olcsóbb működést várnak, annak egy része a politikusi költségeknél is megjelenhet.
A Tisza már korábban hozzányúlt a parlamenti bérekhez
A mostani lépés nem teljesen elszigetelt ötletként jelenik meg. A kormányváltás után a Tisza már a parlamenti képviselők juttatásainak és az Országgyűlés működéséhez kapcsolódó költségeknek a visszavágását is napirendre vette.
Most azonban közvetlenül a kormányzati hierarchia tetejére érkezett meg ugyanez az elv. Ha a miniszterelnök azt szeretné, hogy más politikusok fogadják el a kisebb juttatásokat, meglehetősen erős érv, ha közben a saját fizetését sem hagyja érintetlenül.
Van ebben egy egyszerű politikai logika
A választóktól takarékosságot kérő állam egyik legrosszabb üzenete mindig az, amikor saját vezetőire más szabályok vonatkoznak. Magyar most éppen ezt a politikai támadási felületet próbálja lezárni azzal, hogy nem magyarázza, miért jár neki a magasabb összeg, hanem megvágja.
A döntést lehet populista gesztusnak nevezni, és lehet azt mondani, hogy ettől még sokkal fontosabb állami kiadásokat kell rendbe tenni. Ettől azonban a kérdés változatlan marad: ha egyszer kevesebből is ellátható ugyanaz a közfeladat, miért kellene automatikusan a magasabb összeget kifizetni?
Nem csak a fizetésről szól a hétfő
A parlamenti csomag más látványos változásokat is hoz. A vármegye elnevezést ismét megyére cserélik, a főispánokat pedig újra kormánymegbízottnak nevezik, vagyis az előző kormány által visszahozott történelmi terminológiát is elkezdik kivezetni a jogrendszerből.
Magyar azt is bejelentette, hogy 13 órától visszatér az Országgyűlés közvetítése a köztelevízióra. A kormány ezzel azt üzeni, hogy a parlamenti politikát ismét szélesebb nyilvánosság előtt akarja megmutatni.
Az igazi mérce persze nem Magyar Péter fizetési papírja lesz
A miniszterelnöki illetmény csökkentése önmagában nem fog kórházi várólistát rövidíteni, tanári fizetést emelni vagy gazdasági növekedést teremteni. Ezeknél a kérdéseknél majd sokkal nagyobb összegekről és sokkal nehezebb döntésekről kell számot adnia a kormánynak.
Ezért a mostani lépést sem érdemes valamiféle történelmi gazdasági fordulatként kezelni. Inkább egy olyan politikai alapelv első látványos próbája, amely szerint az állami takarékosságot a politikai vezetőknek nem kizárólag másokon kell elkezdeniük.
És éppen ettől lett szokatlan a történet
A magyar politikában megszoktuk, hogy a hatalomhoz pénz, szolgálati autó, reprezentáció és egyre magasabb juttatás társul. Sokkal ritkábban látjuk, hogy egy hivatalban lévő vezető maga kezdeményezze annak a törvényi összegnek a csökkentését, amelyet éppen ő kap.
Magyar Péter most ezt teszi. Nem kell ettől szentté avatni, de azt sem érdemes elvitatni, hogy politikai szempontból szokatlan precedenst teremt: a miniszterelnöki fizetés ezúttal nem felfelé, hanem lefelé indul.
A valódi kérdés az lesz, lesz-e ebből rendszer
Egyetlen politikusi fizetés megvágása könnyen maradhat látványos gesztus. Sokkal érdekesebb lesz, hogy ugyanez a takarékossági logika megjelenik-e az állami vállalatok vezetői béreinél, a politikai kinevezettek juttatásainál és a közpénzből fenntartott intézmények felső vezetésénél is.
Ha igen, akkor a hétfői döntésből valóban korszakváltó politikai irány lehet. Ha nem, akkor Magyar Péter kisebb fizetése marad egy emlékezetes parlamenti pillanat – de még akkor is olyan, amilyet a magyar politika felső szintjén nagyon ritkán láttunk.