Nem akárki érkezik pénteken Budapestre, Magyar Péter fogadja őt
Fontos diplomáciai találkozóra készül Magyar Péter: október 30-án, pénteken Budapesten fogadja Abdel-Fattáh esz-Szíszi egyiptomi elnököt. A látogatás azonban nemcsak a két ország gazdasági kapcsolatai miatt érdekes. A Magyarországon gyártott, Egyiptomnak szánt vasúti kocsik körül súlyos pénzügyi problémák merültek fel, miközben az egyiptomi államfőt évek óta nemzetközi kritikák érik a választások tisztasága, a politikai ellenfelek bebörtönzése és az emberi jogok megsértése miatt. A Human Rights Watch egy 2013-as tömegmészárlás kapcsán még az emberiesség elleni bűncselekmények gyanúját is felvetette.
Magyar Péter szerdán jelentette be, hogy a csütörtöki prágai kormányközi tárgyalásokat követően pénteken az egyiptomi államfőt látja vendégül. A diplomáciai találkozó különös jelentőségét az adja, hogy a két országnak egy jelentős, máig rendezetlen vasúti beruházási ügyben is közös érdekei vannak.
Több száz vasúti kocsi sorsa lehet a tét
A magyar–egyiptomi gazdasági kapcsolatok egyik legnagyobb vállalkozása az 1350 vasúti személykocsi leszállításáról kötött korábbi megállapodás volt. A magyar–orosz együttműködésben megvalósított gyártás jelentős része Dunakeszihez kapcsolódott, ám a projekt súlyos pénzügyi problémákba ütközött.
A beruházás leállása után 284 vasúti kocsi leszállítása maradt hátra, miközben a magyar állami finanszírozás és a gyártás folytatásának feltételei körül is viták alakultak ki.
Ez is érdekelhet
A magyar kormány korábban jelezte, hogy az eredeti szerződés feltételei mellett a gyártás veszteséges lenne. Vitézy Dávid közlekedési miniszter már tárgyalt az egyiptomi féllel a lehetséges megoldásokról.
A pénteki csúcstalálkozón a vasúti szerződés sorsa is fontos egyeztetési téma lehet, bár annak napirendre kerülését egyelőre nem erősítették meg hivatalosan.
Ki is valójában a Budapestre érkező egyiptomi elnök?
Abdel-Fattáh esz-Szíszi 2013-ban, a hadsereg vezetőjeként került Egyiptom politikai életének középpontjába, amikor a katonaság eltávolította Mohamed Murszi megválasztott elnököt a hatalomból.
Esz-Szíszi 2014 óta tölti be az államfői tisztséget. A 2023. decemberi elnökválasztáson a hivatalos eredmények szerint a szavazatok 89,6 százalékát szerezte meg, ezzel harmadik elnöki ciklusát kezdhette meg.
A rendkívül magas választási eredmény azonban komoly nemzetközi kritikákat váltott ki. A Human Rights Watch szerint a választást az ellenzéki szereplők megfélemlítése, letartóztatások és olyan jelölési feltételek előzték meg, amelyek gyakorlatilag kizárták az érdemi politikai versenyt.
Az egyiptomi hatóságok a választási folyamatot hivatalosan legitimnek tekintették, a nemzetközi jogvédők azonban vitatták, hogy az ellenzék valódi esélyekkel indulhatott volna.
Több mint ezer tüntető halála: emberiesség elleni bűncselekmények gyanúja is felmerült
Esz-Szíszi politikai múltjának egyik legsúlyosabb fejezete a 2013-as kairói Rabaa téri vérengzés.
Miután a hadsereg eltávolította Mohamed Murszi elnököt, támogatói tömeges ülősztrájkba kezdtek Kairóban. Augusztus 14-én az egyiptomi biztonsági erők erőszakkal felszámolták a demonstrációt.
A Human Rights Watch vizsgálata szerint a Rabaa téren legalább 817, valószínűleg több mint ezer ember halt meg. A 2013 nyarán több helyszínen végrehajtott erőszakos fellépések áldozatainak számát a szervezet legalább 1150-re becsülte.
A jogvédő szervezet arra a következtetésre jutott, hogy az összehangolt és széles körű gyilkosságok emberiesség elleni bűncselekményeknek minősülhetnek. Azt is szorgalmazta, hogy az akkori katonai és politikai vezetők, köztük az akkor honvédelmi miniszterként tevékenykedő esz-Szíszi szerepét független vizsgálat tisztázza.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy esz-Szíszit nem ítélte el jogerősen nemzetközi büntetőbíróság emberiesség elleni bűncselekmény miatt. A Human Rights Watch megállapításai súlyos, dokumentált jogvédő szervezeti állítások, nem pedig személyes büntetőjogi felelősségét kimondó ítélet.
Politikai foglyok, kínzások és elnyomott ellenzék
Az egyiptomi elnök kormányzását azóta is rendszeresen bírálják nemzetközi emberi jogi szervezetek.
Az Amnesty International és a Human Rights Watch legutóbbi jelentései szerint Egyiptomban továbbra is súlyos problémát jelent a politikai ellenfelek és újságírók üldözése, az önkényes fogva tartás, a hosszadalmas előzetes letartóztatás és a tisztességtelen bírósági eljárások alkalmazása.
A jogvédők emellett kínzásokról, kényszerű eltűnésekről és a véleménynyilvánítás szabadságának súlyos korlátozásáról is beszámoltak. Az országban több ezer fogvatartott tölti büntetését vagy vár bírósági döntésre olyan ügyekben, amelyek tisztességességét a nemzetközi szervezetek megkérdőjelezik.
A Freedom House Egyiptomot a politikai jogok és a polgári szabadságjogok állapota alapján a nem szabad országok közé sorolja. A 2025-ös parlamenti választások körül szintén felmerültek választási szabálytalanságokra és a valódi verseny hiányára vonatkozó bírálatok.
Kényes diplomáciai találkozó vár Magyar Péterre
Magyar Péter számára a pénteki látogatás így egyszerre jelent gazdasági lehetőséget és diplomáciai kihívást.
Magyarországnak érdeke, hogy rendezze az egyiptomi vasúti kocsik ügyét, megvédje az állami forrásokat, és működőképes gazdasági kapcsolatot tartson fenn a térség egyik meghatározó országával.
A budapesti vendég ugyanakkor egy olyan politikai vezető, akinek kormányzását súlyos nemzetközi emberi jogi kritikák kísérik, és akinek korábbi katonai vezetői szerepével kapcsolatban emberiesség elleni bűncselekmények lehetséges felelősségi kérdései is felmerültek.
A magyar–egyiptomi tárgyalások tényleges eredményét az mutathatja meg, sikerül-e előrelépni a gazdasági viták rendezésében. Emellett az is figyelmet kaphat, hogy a magyar kormány szóba hozza-e az egyiptomi emberi jogi helyzetet.
A találkozó tehát jóval többről szólhat egy szokásos diplomáciai látogatásnál: egyszerre kerülhetnek elő a több százmilliárdos gazdasági érdekek és azok az alapvető jogállami kérdések, amelyek miatt az egyiptomi elnök nemzetközi megítélése máig erősen vitatott.