Ismét lecsapott a Tisztítótűz hadművelet
Újabb milliárdos ügyben csaptak le a pénzügyi nyomozók: a koronavírus-járvány idején beszerzett lélegeztetőgépek és egészségügyi maszkok üzletéből származó pénzek miatt indult nagyszabású hatósági akció. Október 27-én hajnalban Magyarország több pontján és Ausztriában is intézkedtek, 12 embert vontak gyanúsítotti eljárás alá, két személyt őrizetbe vettek, egy férfit pedig Ausztriában fogtak el. A rendőrség már két ismert üzletembert is köröz, egyikük a hatóságok szerint akár Indonéziában tartózkodhat. A vizsgálat több mint hárommilliárd forintnyi, feltételezetten tisztára mosott haszonról és 660 millió forintos költségvetési kárról szól.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal keddi közleménye szerint egy olyan céghálózatot számolnak fel, amelynek szereplői 2020-ban az akkori Külgazdasági és Külügyminisztériummal, valamint az Állami Egészségügyi Ellátó Központtal kötöttek szerződéseket. A megállapodások alapján 800 lélegeztetőgép és hárommillió egészségügyi maszk érkezett Kínából, összesen 15,6 milliárd forint állami kifizetés ellenében.
Kiderült, kiket köröz a rendőrség
A NAV első közleménye még nem nevezte meg az érintett üzletembereket, szerdára azonban két név is nyilvánosságra került a rendőrségi körözési rendszerben.
A hatóságok a 48 éves Kósa Gábort és a 44 éves Májer Bálintot keresik. Kósa a felszámolás alatt álló iSRV Zrt. vezérigazgatója, valamint az OTT-ONE Nyrt. korábbi stratégiai tanácsadója. Májer Bálint pedig az OTT-ONE egykori vezérigazgatójaként ismert.
A két vállalat neve korábban is felmerült a járvány alatti lélegeztetőgép-beszerzésekkel kapcsolatban. A NAV közleménye szerint a feltételezett bűnszervezet központjában egy korábban a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett részvénytársaság állt. A hatóság ezt nem nevezte meg, de a nyilvánosságra került körözések alapján a sajtó az OTT-ONE érintettségére következtet.
Ez is érdekelhet
Az ügyészség szerdai tájékoztatása szerint a bűnszervezet egyik irányítóját Ausztriában fogták el, másik vezetője pedig feltehetően Indonéziában tartózkodik. Utóbbi ellen európai és nemzetközi elfogatóparancsot is kibocsátottak.
Két ember letartóztatását már indítványozták
Az akcióban összesen 11 embert hallgattak ki Magyarországon gyanúsítottként, további egy férfit Ausztriában fogtak el. A magyarországi gyanúsítottak közül két személyt őrizetbe vettek.
A Győr-Moson-Sopron Vármegyei Főügyészség október 28-án már kezdeményezte egy férfi és egy nő letartóztatását. Az ügyészség szerint a nő a céghálózat könyvelésében vett részt, míg a férfi egy külföldi társaság bankszámlájáról készpénzben vett fel a gyanú szerint bűncselekményből származó pénzt.
A letartóztatást a szökés, elrejtőzés és a bizonyítás megnehezítésének veszélyével indokolták. A bírósági döntésről egyelőre nem érkezett megerősített tájékoztatás.
Fiktív informatikai számlákkal tüntethették el a milliárdokat
A nyomozók szerint az állami beszerzésekből származó hasznot egy valós gazdasági tevékenységet nem végző társaságokból felépített céghálózaton keresztül mozgatták.
A vállalkozások állítólag informatikai szolgáltatásokról állítottak ki fiktív számlákat, amelyekkel jogosulatlanul csökkentették a lélegeztetőgépek és maszkok értékesítését terhelő áfát.
A NAV több mint 660 millió forintos költségvetési vagyoni hátrányt állapított meg a gyanú részeként, miközben a pénzügyi műveletek több mint hárommilliárd forintnyi hasznot érinthettek. A pénzek egy részét az Egyesült Arab Emírségekben bejegyzett társasághoz utalták, más összegeket Magyarországon készpénzben vettek fel.
A hatóságok az akció során összesen 1,5 milliárd forint értékű vagyont foglaltak le, illetve vettek zár alá. Ez a vagyonbiztosítás a későbbi esetleges megtérülést szolgálhatja, de még nem jogerős vagyonelkobzás.
Láncreakciót indíthat el a lélegeztetőgép-ügy?
A mostani nyomozás jelentősége túlmutathat az adóelkerülés vizsgálatán. A Nemzeti Nyomozó Iroda ugyanis külön eljárásban vizsgálja a járvány idején beszerzett lélegeztetőgépek esetleges túlárazását és tényleges használhatóságát is, hűtlen kezelés gyanújával.
Ez két különálló, de azonos beszerzési időszakhoz kapcsolódó vizsgálati irányt jelent: az egyik a pénzmozgásokat és az adócsalás gyanúját, a másik az állami beszerzések gazdasági indokoltságát érinti.
A feltárt számlák, céges kapcsolatok és külföldi pénzmozgások további nyomozati lépésekhez vezethetnek. Egyelőre azonban nincs hivatalos bejelentés arról, hogy a mostani akcióban korábbi minisztert vagy más kormánytagot gyanúsítottként hallgattak volna ki.
Magyar Péter miniszterelnök külön is reagált a történtekre, felhívva a figyelmet arra, hogy a NAV a Szijjártó Péter vezette egykori külügyi tárcával üzletelő cégekkel szemben intézkedett. Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter az egészségügyi közpénzek átlátható felhasználását és minden visszaélésgyanú kivizsgálását hangsúlyozta.
A keddi akció tehát már kézzelfogható eredményeket hozott: elfogásokat, őrizetbe vételeket, nemzetközi körözéseket és másfél milliárd forintnyi biztosított vagyont. A következő jelentős fejlemény a külföldön keresett személyek elfogása, valamint a két párhuzamos nyomozásban feltárt bizonyítékok értékelése lehet. Hogy a feltételezett bűnszervezet működéséért végül kiket terhel büntetőjogi felelősség, azt a további eljárásoknak kell tisztázniuk.