Kiderült: Ilyen cellában tartják fogva Hankó Balázst
Nyilvánosságra kerültek a kecskeméti börtön celláiról készült felvételek, ahol Hankó Balázs volt kulturális és innovációs minisztert is fogva tartják. Az RTL Híradó a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától kapott képeket, amelyek meglehetősen puritán körülményeket mutatnak: vaságyak, egyszerű asztalok, székek és számozott szekrények láthatók a helyiségekben. A hatóság szerint a politikus semmilyen különleges bánásmódban nem részesül. Az ügy azonban egy jóval nagyobb problémára is ráirányítja a figyelmet: Magyarországot korábban nemzetközi bíróság is elmarasztalta a börtönök embertelen körülményei miatt, miközben a fogvatartottak egy részének bűnösségét még meg sem állapították.
Hankó Balázs október 1-je óta van letartóztatásban a Nemzeti Kulturális Alap támogatásai miatt indult büntetőeljárásban. A korábbi minisztert különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó, bűnszövetségben elkövetett hűtlen kezeléssel gyanúsítják, ő azonban tagadja a terhére rótt cselekményeket.
Vaságyak, szűkös helyiségek: ilyen körülmények között tarthatják fogva
A BVOP által az RTL Híradónak átadott felvételeken egyszerűen berendezett, többágyas zárkák láthatók. A helyiségekben vasvázas ágyak sorakoznak, a berendezést néhány ülőalkalmatosság, asztal és a személyes tárgyak tárolására szolgáló számozott szekrény egészíti ki.
A büntetés-végrehajtás szerint Hankó Balázsra ugyanazok a fogvatartási szabályok vonatkoznak, mint a többi letartóztatottra. Azt azonban nem közölték, hogy a volt miniszter pontosan melyik zárkában van, illetve hány másik fogvatartottal osztja meg a helyiséget.
Ez is érdekelhet
A nyilvánosságra hozott képek tehát a kecskeméti intézet általános elhelyezési körülményeibe engednek betekintést, de nem bizonyítják, hogy Hankó személyesen az egyik bemutatott cellában él.
Strasbourg már korábban elmarasztalta Magyarországot
A magyar börtönrendszer állapota régóta nemzetközi emberi jogi vizsgálatok tárgya. Az Emberi Jogok Európai Bírósága 2015-ben, a Varga és mások kontra Magyarország ügyben megállapította, hogy a magyar büntetés-végrehajtási intézetek túlzsúfoltsága és egyes fogvatartási körülményei sértették az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalmát.
A strasbourgi bíróság hat fogvatartottnak összesen több tízezer euró kártérítést ítélt meg, és rendszerszintű intézkedéseket várt Magyarországtól. Az ítélet nem elszigetelt problémaként kezelte az ügyet, hanem rámutatott arra, hogy a túlzsúfoltság széles körben érinti a hazai büntetés-végrehajtást.
A magyar hatóságok ezt követően új férőhelyeket hoztak létre, és jogorvoslati, valamint kártalanítási lehetőségeket vezettek be. A probléma azonban nem szűnt meg teljesen.
Az Európa Tanács kínzás megelőzésével foglalkozó bizottságának 2024-ben közzétett jelentése szerint 2023 tavaszán a magyar börtönök átlagos telítettsége 109,5 százalékos volt. A 33 vizsgált intézetből 23-ban a fogvatartottak száma meghaladta a hivatalos befogadóképességet.
Nemcsak a zsúfoltság miatt érkeztek panaszok
A nemzetközi ellenőrzések más problémákat is feltártak. Az Európa Tanács szakértői egyes intézetekben hiányos szellőzést, nem megfelelő hőmérséklet-szabályozást, higiéniai problémákat, valamint csótányokra és ágyi poloskákra vonatkozó panaszokat rögzítettek.
Ugyanakkor azt is megállapították, hogy több meglátogatott börtönben megfelelő volt az egy főre jutó élettér, a természetes fény és a világítás. Vagyis a problémák nem minden intézményben és nem minden fogvatartottnál jelentkeztek azonos súlyossággal.
A 2025-ös újabb nemzetközi ellenőrzés során egyes fogvatartottak fizikai bántalmazásra és megalázó bánásmódra vonatkozó állításokat is megfogalmaztak. A bizottság különösen az ilyen panaszok kivizsgálásának hatékonyságával kapcsolatban fogalmazott meg aggályokat.
Ezek a jelentések a magyar börtönrendszer egészére vonatkozó megállapításokat tartalmaznak, nem pedig azt bizonyítják, hogy Hankó Balázzsal szemben is történt volna hasonló jogsértés.
Miért különösen fontos mindez a letartóztatottaknál?
A börtönök állapotáról szóló vita egyik legfontosabb kérdése az ártatlanság vélelme. Magyarországon ugyanis nemcsak jogerősen elítélt személyek kerülhetnek büntetés-végrehajtási intézetbe, hanem olyan gyanúsítottak is, akik ellen még folyamatban van a büntetőeljárás.
Hankó Balázs is ebbe a csoportba tartozik: jelenleg letartóztatásban van, de bűnösségéről nem született jogerős ítélet. A letartóztatás célja nem a büntetés előzetes végrehajtása, hanem például a szökés, az elrejtőzés vagy a bizonyítás befolyásolásának megakadályozása.
Az emberi jogi előírások azonban nemcsak a még el nem ítélt emberekre vonatkoznak. Az embertelen vagy megalázó bánásmód tilalma minden fogvatartottat megillet, függetlenül attól, milyen bűncselekménnyel gyanúsítják, illetve milyen ítéletet kapott.
Ezért a magyar börtönök túlzsúfoltságának és egyes intézetek kifogásolt állapotának kérdése nem csupán kényelmi vagy politikai vita, hanem alapvető jogállami követelményeket érint.
Februárig maradhat letartóztatásban a volt miniszter
A Kecskeméti Járásbíróság október 28-án három hónappal, 2027. február 1-jéig meghosszabbította Hankó Balázs és korábbi államtitkára, Varga-Bajusz Veronika letartóztatását.
A bíróság az ügyészségi indítvány alapján továbbra is fennállónak ítélte a szökés, az elrejtőzés, a bizonyítás jogellenes befolyásolásának és a bűnismétlésnek a veszélyét.
A volt miniszter a Nemzeti Kulturális Alap több mint 17 milliárd forintnyi támogatásának felhasználásával összefüggő büntetőeljárás egyik gyanúsítottja. A gyanú szerint egyes kulturális támogatások politikai kampánycélokat vagy személyes kiadásokat szolgálhattak. Hankó mindezt vitatja.
Az ügy különös fordulata, hogy a politikus nemrég kérelmezte: saját budapesti fodrásza látogathassa meg a börtönben hajvágás céljából. Az ügyészség azonban elutasította a kérelmet, mivel a hajvágás a fogvatartottak számára biztosított alapellátás része. A döntés ellen panasszal élhet.
A büntetés-végrehajtás állapota mindenkit érintő kérdés
Az RTL Híradó által bemutatott cellaképek elsősorban azt szemléltetik, milyen egyszerű körülmények között zajlik a fogvatartás egy magyarországi büntetés-végrehajtási intézetben. Önmagukban azonban nem elegendőek annak megállapításához, hogy Hankó Balázs személyes elhelyezése sérti-e az emberi jogi követelményeket.
A magyar börtönrendszerrel kapcsolatban ugyanakkor már születtek jogerős nemzetközi elmarasztalások, és a túlzsúfoltság miatt az elmúlt években is fogalmaztak meg aggályokat az európai ellenőrző szervek.
A kérdés ezért túlmutat egyetlen volt miniszter ügyén. A fogvatartásnak minden esetben törvényesnek és emberi méltóságot tiszteletben tartónak kell lennie, akár egy korábbi kormánytagról, akár egy ismeretlen állampolgárról van szó.
Hankó Balázs ügyében a bíróság a letartóztatás fenntartásáról már döntött, a büntetőjogi felelősségről azonban nem. Addig a volt minisztert ugyanazok az alapvető jogok illetik meg, mint minden más, jogerősen még el nem ítélt embert.